Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Bárdos Edith: Középkori Templom és temető Kaposvár határában II.

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ 29. ábra: 772. sír (Fotó: Bárdos Edith) (elszíneződésben) jól kivehetőik voltaik. A hajtűmellékleites síroik közül még kettőt említünk. A 807. sz. sírban 2 db díszes, de az előzőekhez képest szerényebb kivitélű, aranyozott ezüst hajtű feküdt a koponyáinál és 3 db bronz hajtű (a sírt későbbi temetkezéseik bolygatták meg, mellkas középítői lefelé hiányzott)

22 A XXII/4. sz. szelvényben jelentkező 820. sz. sírban 4 db kélk üveggyöngyfejes és 4 db sima bronz hajtű helyezkedett el sugarasan a koponya körül. A 772. sz. és 773. sz. sírokból származó 5 db aranyozott ezüslt, nagygömbös hajtű (II. tábla, 18, 19) (III. sz. tábla 1, 2, 3) valóságos ötvösremek. A 11-12 cm hoisszú, hegyes szárra forrasztott fej átlag 1,5 cm átmérőjű, 2 félgömbből illesztették össze. A felső félgömb áttört mérműves, filigrán munlka, kis kampókon ezüst lemezikék, melyek könnycsepp alakúak és karmokban végződnek, bennük féldrágaköveik, vagy másodlagosan felhasznált üveggyöngyök. (Ezek a 'kis csüngő díszek mozgásra „rezegnek" - nyilván erről 22. Magyarország Régészeti Topogiráfiája I. 252. o., 15. sz., rajz. 21/25. sz. időihélyrol díeimexes fátyoltű. (Éri IstvánKeletmen Márta-Németh Péter-Torma István: Veszprém megye régészeti topográfiája. A veszprémi járás = Bp. 1969.) KAPOSVÁR HATÁRÁBAN li. 21 (kapta egyik fajta elnevezését: „rezgőtűk". A gömb tetején 3 kits gömb, s annak közepébe egy negyedik forrasztva. A gömb alsó része sima, díszítetlen a gömb közepén vízszintesen ráforrasztott csavart drót fut körbe. A 773. sz. sírból elkerült tűk közül a középső ezüst, a gömb csaik egy ráforrasztott körbefutó „bordával" díszített, melyet két sodrott ezüst drót alkot. Legdíszesebb példányaink a 772. sz. sírból származnak (30. sz. ábra). Az egyik áttört mérműves, a gömb teljes felülete díszített, a másuk példány „rezgőkkel" ellátott, s szintén a teljes felület díszített. A 708. sz. sír kisebb méretű ós szerényebb kivitelű aranyozott ezüst hajtűi; ezeket más technikával készítették, vágott lemezeikből hajlították és forrasztották. Hasonló díszes, nagygöimbös hajtűket, mint amilyenek a 772. és 773. sírból előkerültek, többet is ismerünk ugyan, de a pubiilkálítak közül egyik sem tartozik ásatás fdlyaimá-n előkerült leletegyütteshez. A nagybányai ékszerlelet egyik tűje a 772. sz. sír tömör, mérműves díszítésű hajtűjének analógiája.

23 A tolnai kincslelet is hason'Ió tűket tartalmaz.

24 A íoma30. ábra: A 722. sír tekerődző tűi (Fotó: Gőzsy Gáborné) 23. AÉ 1906., 121. o. 24. S. Lovag Zsuzsa—T. Németh Annamária: A tolnai XVI. századi ki nestelet, FA XXV. 219-244., 229. o„ 6. ábra.