Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)
Varga Éva: Kaposvár művelődés viszonyai az 1930-as évek közepén.
KAPOSVÁR MŰVELŐDÉSI VISZONYAI AZ 1930-AS ÉVEK KÖZEPÉN 195 székkel rendezett hangversenyek tartására sem vállalkozhattunk." 51 1934 tavaszán rendezték Fenyves Alice hegedűművésznő, november 3-án Fischer Annie zongoraművésznő hangversenyét, 1935-ben Ungar Imre vak zongoraművész és Königsberg Éva hegedűművésznő koncertjét. A nagy gonddal rendezett, igazán a legmagasabb művészi igényt kielégítő hangversenyek nem vonzották a közönséget. Pl.: Fenyves Alice 1934. április 7-én tartott hangversenyét 294 P 58 fillér bevétellel, 241 P 46 fillér kiadással, tehát 53 P 02 fillér tiszta jövedelemmel zárta az egyesület. Ha tudjuk, hogy a legdrágább hangversenyjegy 8 P, a legolcsóbb pedig 0,30 P volt, akkor a bevétel arányban következtethetünk arra, hogy az előadás még jó, ha „félházzal ment". 52 Az egyesület kiadásai a hangverseny kapcsán: 53 Plaikátköltség 10 P 82 fillér Utalványok portója 3 P Zenejog megváltás 16 P 06 fillér Tűzoltósági ügyelet 4 P 96 fillér Rendőrségi engedély 14 P 28 fillér Szegény^alap 0 P 84 fillér Új Somogy számla 20 P 60 fillér Villanyszerelő 2 P 40 fillér Díszletezők 6 P Színházi ügyeletes 5 P Zongoraszállítás 6 P 11 fillér Takarítónőik 9 P 50 fillér Villanyszámla 8 P 80 fillér Forgalmi adó 5 P 20 fillér Fenyves Alice honoráriuma 123 P 32 fillér összesen : 241 P 46 fillér 1934. február 24-én ünnepelte az egyesület Soltész Emil karnagy 25 éves jubileumát, mely alkalomból a színházbam hangversenyt rendeztek a szimfonikus zenekar, a Városi Dalárda szereplésével. Az ünnep alkalmából Mendelssohn, Schubert, Viotti, Sibelius darabokat adtak elő. 1930 j ban az egyesület létesített egy államilag engedélyezett zeneiskolát, melynek megteremtésével lehetővé vált a módszeres zeneoktatás Kaposváron. 1933-tól fenntartását átvette a város. A tanítás rendje Soltész Emil tervein alapuló tanterv szerint alakult: zongora, zeneszerzési összhangzattan, karének, ének, hegedű, általános zeneelmélet, kamarazene és zenekari gyakorlat szakokkal. Egy tanuló 10 P beiratási díjat, havi 12-24 P tandíjat fizetett. Ebből az összegből fizették a tanárokat. (Mindössze 6 fős tantestületet.) A város az adminisztratív és dologi kiadásokhoz havi 100-150 P-t fizetett. Tehát mind a zeneiskolának, mind pedig a 51 Uo. 52 Uo. 53 Uo, napjainkban is működő városi szimfonikus zenekarnak ez az egyesület volt a bölcsője. A Zenekedvelők Egyesülete szorosan együttműködött a kórusokkal is. Az 1908-ban alakult Postás Énekkar, az 1904-es alapítású Vasutas Dalárda képezte az alapját az 1925-ben létrejött Városi Dalárdának. A Városi Dalárda tagjai közt található reálgimnáziumi tanár, vármegyei számvizsgáló, magántisztviselő, orvos, városi aljegyző, banktisztviselő stb., ,,a mű- és népdalköltészet ápolása, különös tekintettel a magyar népdalköltészetre, hangverseny rendezésre, hazafias és egyéb kulturális ünnepélyek alkalmával az azokon való közreműködés" 5 '' 1 céljával jött létre. 1934-35-ben a dalárda is létszám-, illetve anyagi problémákkal küzdött. 1935. szeptember 24-én választmányi ülésen a pénzszerzés ötleteként merült fel a pártoló tagak gyűjtése (havi 20 fillér tagdíj), őszi, tavaszi teadélutánok, farsangi bálok rendezése. Ez a kevés költséggel megrendezhető szórakozás egyben ,,a dalárda jó hírnevét is fokozza és egy kis anyagi előnyhöz" 55 is lehetett általa jutni. Magyarnóta-est rendezése is felmerült. 1935. június 29-én a dalárda fennállásának 10. évfordulóját ünnepelték. Ekkor már szép eredményeket tudhattak maguk mögött. 1925. Sopron Ill/b díj, 1926. augusztus 21. Pécs Dunántúli dalosok kerületi versenye - dicsérő oklevél, 1927. augusztus 13-15. Szeged XXI. Országos Dalosverseny l/c díj; 1929. XXII. debreceni országos verseny — az „igazságtalan" zsűri helyezést sem adott, így kemény hangú memorandumot nyújtottak be. A sok országos helyezés mellett sikeres kaposvári szerepléseikre is visszaemlékezhettek: helyi hangversenyeken működtek közre, ünepélyeken léptek fel, részt vettek az egyesületek, társulatok rendezvényein is. A tizedik évforduló alkalmából díszközgyűlést tartottak és szabadtéri hangversenyt adtak. Ők is készültek a Liszt évfordulóra (Liszt halálának 50., születésének 125. évfordulóját ünnepelték 1935ben); ez alkalomból az egyetemi énekkarok karnagyától, Vaszy Viktortól két Liszt kórusművet kértek. A Tavasz és a Lesz még ünnep с partitúrákat meg is kapták. Az Iparos Társaskör kebelében működő Iparos Dalárdát 1934^től Soltész Emil vezette (elődje: Fleinig Alajos). Estélyeken, ünnepélyeken szerepeltek. 1934 májusában első díjat nyertek a pécsi országos dalosversenyen. Az Iparos Dalárda is 1935-ben ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. A Vasutas Dalárda és Zenekar szerepléséről már csak a Virágos Hét (1934) alkalmából tudósít a sajtó. 1934 tavaszától vasárnapi napokon térzenét szolgáltatott a MÁV fúvószenekara a Színházparkban vagy a Horthy-parkban. Indulók, népdalegyvelegek, nóta54 SML Kaposvári Városi Dalárda iratai 1925-1947, 55 Uo,
