Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Varga Éva: Kaposvár művelődés viszonyai az 1930-as évek közepén.

KAPOSVÁR MŰVELŐDÉSI VISZONYAI AZ 1930-AS ÉVEK KÖZEPÉN 167 Is gyakori. E betoldások miatt szoktak a magyar fil­mek mozaikjellegéről beszélni. A magyar film sláge­re (Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs, Salgó Géza, Bu­day Dénes stb.) zenéje és szövege meghatározta a nézők tömegeinek ízlését és érzelemvilágát, a dalszö­vegek primitív mondanivalója pedig eszmevilágát, és mondhatni évekre eldöntötte egy film sikerét. A vezető értelmiség leginkább kézlegyintéssel in­tézett el szinte minden egyes magyar filmet. Mércéik a legjobb francia, amerikai, ritkábban a német fil­mek voltak. Pedig a külföldi filmek átlaga igazán sem jobb, sem igényesebb nem volt a magyar filmek­nél. A magyar filmek vonzerejét még a filmek meséje, „jelenben" játszódása és színhelye jelentette. A fő­hős, a férfieszmény megtestesítője, a mindig talpig úriember (az uralkodó osztályból: földbirtokos, kato­natiszt v. arisztokrata, ritkán bankár), a nők odaadó szerelmét pusztán elfogadó típus, a női főszereplők pedig az úrinők, gépírónők, színésznők köréből valók, kiknek egyetlen céljuk a férfifogás, a jó parti volt, mellyel a maguk számára biztosíthatták további jó­létüket. A férfieszményt ábrázoló férfi főhőst legtöbb­ször Jávor Pál személyesítette meg, a női főszerepet leginkább Ágai, Turay, Dayka, Tolnai kapták. Ideálo­kat, vágyakat testesítettek meg. Sokkal földhözragadtabb a humoros epizódok sze­replőinek alakja. E kifigurázható alakok szerepét leg­többször Kabos Gyula, Gózon Gyula, Szőke Szakáll, a nők közül Gombaszögi Ella, Vaszary Piri stb. ját­szották. A külföldön készült filmekben is a korabeli filmszereplők között sok volt a tehetséges magyar szí­nész. Kikből állt a mozi közönsége? A mozi mindenki számára elérhető szórakozási lehetőséget képviselt, hiszen egy 50 vagy 60 filléres belépőjegy az időn­kénti mozibajárást egy havi 80 pengős átlagkeresetű szakmunkás számára is lehetővé tette. A film és a hang vonzereje már eleve óriási volt, melyet az ér­dekfeszítő történetek még vonzóbbá tettek. Elsősor­ban nyilván a fiatalság, a szerelmesek szórakozását jelentette. De a látogatottság mértékét tekintve va­lóban a tömegek szórakozása volt. Az értelmiség és az uralkodó osztály felső rétegei válogatva, érdeklő­désüknek és ízlésüknek megfelelően jártak moziba és nyilván inkább Városi Mozgóba, mely nemcsak szebb volt, de előkelőbbnek is számított ebben az időben. A moziműsort tekintve bármennyire is elmondható, hogy értékálló művészfilmek nem szerepeltek, hogy a címek sugailimazása alapján a filmek nagyrészt köny­nyű műfajú, szórakoztató, mondanivalóját tekintve gyakran giccses, érzelgős, komikus-fantasztikus, illet­ve detektív meséjűek lehettek, a mozinézők tömegei­nek keveset olvasó, valamint a kisebbséghez tartozó általánosan művelt emberek számára is fantáziát mozgató, látókört szélesítő, a gondolati, érzelmi vi­lág skáláját kiszélesítő, színes tartalmat és látványt nyújtottak. Bár a valós kép megállapításához a függelékben közölt filmjegyzék alaipos elemzésére volna szükség, de ennek megtétele egy külön további tanulmány feladata kellene hogy legyen. A műsort vizsgálva megálllapítható, hogy minden­féle szélsőjobboldaJi hangvétel hiányzik a filmekből, az irredenta témák túltengése sem jellemző. Ez te­kintettel az ország akkori helyzetére, Gömbös Gyula kormányzatára, és a kormányzatot teljesen kiszol­gáló helyi vezetésre, örvendetes. Ennek magyaráza­tát találhatjuk egyrészt abban, hogy Gömbös a so­mogyi vezetőrétegben nem volt népszerű: itt Bethlen­nek voltak jó személyes kapcsolatai; másrészt a ma­gyar filmgyártásban ekkor még mind a producerek, mind a művészek között erős volt a zsidó érdekelt­ség, ami eleve is indokolta a szélsőjobboldal kiszo­rulását a filmgyártásból. De mégis elsősorban a mozi kapitalista vállalko­zás mivolta játszotta ebben a főszerepet, hiszen a vállalkozók célja a tömegek szórakozási vágyának kielégítése volt, így az üzleti érdek következtében a mozi nem adott teret ebben az időben a kormány­zati és pártküzdelmeknek. A filmek beszerzése a mozi üzletvezetőjére (Városi), illetve a tulajdonosra volt bízva. Budapesten meg­nézték a filmeket, alkudtak rájuk. Havonta egy al­kalommal ekkor fel kellett utazniuk. A beszerzést üz­leti érzékük szabta meg. A magyar film pártolása céljából hozott 1935-ös rendelet szerint a moziengedélyes köteles volt 1935. augusztus 1-jétől az előadásra kerülő műsor 10 száza­lékát magyar gyártmányú vagy magyarul beszélő filmekből összeállítani. Ennek következtében 1935 vé­gére a magyar filmek megszaporodtak a mozik mű­során. 1935 nyarán Czonyó László, a városi moziüzemek igazgatója, bekerült az Országos Moziegyesület el­nökségébe, tehát a mozi ügyeinek vezetésébe ka­posvári mozis is beleszólhatott. d) A kaposvári egyesü/etefe kulturális tevékenysége A Munkásotthon: a munkásművelődés fellegvára 1935-ben Somogyban 449 egyesület funkcionált, mely megoszlását tekintve a következő képet nyújt­ja:^ 7 Hazafias 9 Vallásos 7 Bajtársi 6 Kultur 34 M űvészeti 15 Tudományos 1 Sport 20 Jótékony 25 önsegélyező 48 Társaskör jellegű 187 Érdekképviseleti 63 Egyéb 34 37 1935-ös Statisztikai Évikönyv.

Next

/
Thumbnails
Contents