Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Varga Éva: Kaposvár művelődés viszonyai az 1930-as évek közepén.

1Ŝ8 VARGA ÉVA Az egyesületek számát tekintve Somogyot 9 megye előzi meg (Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Heves, Jász, Nagykun, Bihar; a Dunántúlon pedig Vas, Tolna, Zala után a negyedik helyen álillt). Az egyesületek zöme Kaposváron működött, illetve itt volt a központja. Az egyesületi mozgalom a XIX. század második felében kezdődött és teljesedett ki Kaposváron is. A kezdeti időszakban (1861-1887) főképp ipartársulatok, segélyegyletek, munkásegyletek alakultak, a második korszakban (1888-1918) inkább olvasókörök, iparos önképzőkörök, kulturális egyesületek, kaszinók, társaskörök, dalárdák, szépítő és műkedvelő egyletek, valamint különböző művészeti és tudományos egyesületek jöttek létre. Az egyesületek számának tekintetében Kaposvár kiemelkedő helyet foglalt el (a 30-as években is 83 egyesület működött - jóváhagyott alapszabályzattal - a városban). A korszakban létező egyesületek zömének előzménye a XIX. századra, a századforduló környékére nyúlik vissza. Ezek a 30-as években (1932 után) alapszabály-módosítással újjáalakultak. Az egyesületek terén csak a kulturális vonatkozásúakról szándékozom írni, jellemezve tevékenységük formáit, jellegét, hatását. Először azokat veszem sorra, melyek ugyan alapjában nem kulturális profilúak, de jelentős kulturális tevékenységet fejtettek ki. E típus legpregnánsabb képviselői az egyházközségek kebelében működtek, vallásos tevékenységük, mint főtevékenységük mellett, gazdasági erejük és városi befolyásukhoz mérten kulturális tevékenységet folytattak. Az 1904-ben alakult és 1911-ben végleges otthonhoz jutó Katholikus Kör kezdettől fogva élénk mozgalmat fejtett ki a kultúra terén. Szabályzata szerint célja a „Kaposvár és környékén lakó katho'likusok szellemi, társadalmi és anyagi érdekeinek előmozdítása, a valláserkölcsi szellem nevelése, a művelődés, a katholikus önérzet és összetartás szilárdítása . . .'

,38 A kör kaszinó jelleggel funkcionált, külön helyiséggel rendelkezett társas összejövetelek rendezésére. Működése alapítványok kamataiból, tagdíjakból és egyéb bevételekből (különféle rendezvényei során szedett belépődíjaik, borfogyasztás, a teke- és kártyajáték jövedelme stb.) nyert finanszírozást. 1935ben a kör egyházi elnöke, dr. Hoss József plébános és világi elnöke, Tallián Andor ny. alispán, főtitkára Szőllőssy Ferenc (a Somogyi Újság főszerkesztője) volt. Bevétele 1934-hez képest 7 000 P-vel növekedett. Tevékenykedésébe az ifjúságot is megpróbálta bevonni, így a Szent Imre Kört, a Bulcsú Bajtársi Ifjúsági Szövetséget, a Szent Imre cserkészcsapatot, a Leányklubot és a Zrínyi Ilona Bajtársi Szövetséget. Társadalmi összejövetelein, teaestélyein, mulatságain vallásos előadások, műkedvelő előadások, irodalmi estek, teadélutánok követték egymást. Épülete a 20as évektől többféle rendezvénynek adott otthont, egyfajta szórakozóhellyé vált. Gyakoriak voltak a táncmulatságok is. Szinte minden rendű és rangú ember számára hozzáférhető szórakoztatási intézménnyé süllyedt. Kaposváron létszámát, befolyásáttekintve az izraelitáké volt a második legnagyobb felekezet. Az Izraelita Kaposvári Hitközség 1913-as alapítású, 1934ben az egyesületi szabályzatok revíziója folytán új működési szabályzatot nyert, melyben működési célját a következőképpen fogalmazta meg: ,, . . . hogy a kebelében már fennálló, vagy jövőre életbe léptetendő, vallásos jellegű, istentiszteleti, közművelődési és jótékonysági intézeteket és intézményeket a legcélszerűbb módon fenntartsa és előmozdítsa és összes tagjának az ezekben való részvételt lehetővé tegye .. Z'

39 A tagok a célok megvalósítása érdekében minimum évi 12 pengő hozzájárulást fizettek, de az összeg a tagok vagyona alapján állapíttatott meg. A hitközségen belül külön kulturális szakosztály működött, itt is elsősorban a zsidó hitélet mélyítését, a zsidó kuiltúra terjesztését tartották szem előtt. Előadásaik címéből ízelítőiképpen néhányat: az 1934. december 2-й előadás címe: Az ötezer éves törvénykönyv (Mózes), vagy az 1934. március 11-ié: Egészségügy a szenti ratoikban. A hitközség kebelében működő Izraelita Krajczáregylet alapvetően jótékonysági jellegű volt, de ebből a célból is rendezett az előzőhöz hasonló előadásokat. (PL: A mai Szentföld.) Az Izraelita Nőegylet, mely 1934-ben műkedvelő estet rendezett a színházban (csupa gyerekszereplővel), szintén jótékony céllal. De pl. a Korona Szállóban fagylaltestet rendeztek, melynek keretében nívós műsort mutattak be. Hasonló volt a Kaposvári Evangélikus Nőegylet szerepe is, mely szintén jótékony, vallásos kultúrestélyek, teadólutánök rendezésével nemcsak hozzájárult a jótékonysági mozgalomhoz, de a város művelődési életének is jelentős színfoltját képezte. Az 1934. december 2-án tartott karácsonyi segélyezési est műsora pl. a következő volt: 1. A kaposvári Vokálkvartett (Szenté László, Papp Antal, dr. Marton Gyula, Fogarasi Péter István) énekelt, Molnár István főlevéltáros vezetésével. 2. Züahy Lajos: Katonotemetés, Régi ház küszöbén - szavalat - Komjáthy Lajos lelkész. 3. Hudi Irma Férjtelenek Véd- és Dacszövetség о szín da ra bjána к előadása. 4. Voikállkvartett énekel, végül 5. Molnár Ferenc A tapintatlan ember с színdarabja kerül bemutatásra. Mindez 60 fillér belépő ellenében bárki számára megtekinthető volt. Az egyéb jótékony célú egyletek is hasonló jellegű kulturális tevékenységet fejtettek ki, de kevésbé színvonalasan. (PL: Kaposvári Jótékony Nőegylet 1891-1936.) 38 SML Egyesületi Alapszabályok Gyűjteménye 4. do- 39 Uo. /319 boz/320.