Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Mészáros Balázs–Tóth Péter: Compendium Hungariae Geographicum. A Dél-Dunántúl leírása.

112 MÉSZÁROS BALÁZS-TÓTH PÉTER g) Ráckanizsa és Desznia.eza mostani két mezőváros a Mura folyó mellett, ki van téve a gyakori árvizeknek. h) О r m о s d és P о I st г а и (Palásti

avium) mezővárosok régi építményeknek és várnak a romjait tárják szemünk elé. Az előbbiben a ferenceseknek van egy monostora. i) Ú j z r í n у i v á r — Növi Zrin, vagy Novum Serinium — ma kicsiny falu, a múlt században azonban kiváló katonai erődítmény volt, amelyet a Zrínyi-nemzetség átépíttetett a Mura és a Dráva összefolyásánál^. Ózrínyivárt (Vetus Zrinium) az Unna folyó mellett, Horvátország határainál kell keresni. Újzrínyivárt az 1664. esztendőben foglalta el és tette a föld színével egyenlővé a pogány. Kevéssel később siralmas halált halt Zrínyi Miklós, ama nagy hős is, akit egy vadkan sebezett meg, amidőn vadászattal töltötte idejét. k) Keszthely (Keszthelyinum) Szigliget hegyének lábainál, a Szántó szék járásában egy nem hírnév nélküli mezőváros. A Festetich-féle uradalomhoz tartozik. I) S z a I a v á r (Szalavarinum) mezőváros a Zala folyó mellett, ugyanabban a járásban, mint az előbbi. Valamikor volt egy erős vára, amely a vármegyének is nevet adott. m) Csobánc (Chobantz), egy várral bíró kicsiny mezőváros, amely meredek hegyen épült, nem messze a Balaton tavától, a Tapolca szék járásában. n)Szentgrót a Szent Gothárd tiszteletére szentelt templommal a Szántó szék járásában. Nem szabad összekeverni azzal a Szentgothárddal, amely Vas vármegyében van. o) Kapornak (Kapornakium) a Kapornak szék kisebb járásában: a benedek-rendiek régi, híres Szent üdvözítő apátsága, amelyben volt az ország levéltára is. p) Szécsi sziget (Szechi Sigethum) mezőváros ugyanabban a járásban, mint az előbbi: egy gabona- és szőlőművelésre egyaránt alkalmas termőfölddel bíró mezőváros. q) E n у e r e , ahol a pálosok Szűz Mária tiszteletére szentelt, Enyere Tamás és János által alapított monostora állott^. r) S о о r a mezőváros. (") s) Páka és Kígyós valaha erődített vár vo/í.(°> t) Bolondvár és Lak (Laccum): Balaton mellett épült várak.W u) R a j к i prépostság: az 1239. esztendőben alapították a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére a Bánffiak és adományozták a premontreieknek^. x) A zselici Szent Jakab apátság, amelyet — mint mondják - az 1064. esztendőben alapított Acha nádorispán, a benedek-rendiekhez tartozik^. y) A benedek-rendiek Szent Kereszt apátsága a Mura folyó mellett. z) Almád és Csatár: két apátság, amely hasonlóképpen a benedek-rendieké. aa) A jenői monostort az 1453. esztendőben alapították a pálosok számára. 8. A vármegyének van két savanyúvíz-forrása: az egyik Füreden, a másik pedig Kékkúton. Mindkettő alkalmatos ivásra is és fürdés céljára is; az utóbbi azonban értéktelenebb és kevesebb az előbbinél. 9. A főispáni méltóságot ab Althan Mihály János, a Szent Római Birodalom grófja nyerte el örökös joggal a felséges császártól. MEGJEGYZÉSEK: a) Némelyek inkább a Zala folyótól akarják ezt a nevet eredeztetni, amely keresztül folyja az egész vármegyét. Szála egyébiránt vár volt egy magas és szőlővel betelepített hegy lábánál. Úgy gondolják, hogy e vár alapjait I. vagy III. Béla király rakta le. b) Az 1718-ban megjelent Topographia magni regni Hungáriáé című munka szerzője Somogy vármegyében keresi ezt a helyet. c) Erről az erődítményről vette nevét a háborúban és békében egyaránt híres Kanizsai nemzetség, amely már két évszázaddal ezelőtt kihalt. A vár Kanizsai Orsolya révén került Nádasdy Tamás birtokába. Orsolya azonban átengedte később Kanizsát II. Miksa császárnak, akitől helyette megkapta Borsmonostora mezővárosát. Az 1600. esztendőben török uralom alá került és csak 1690-ben szabadult fel alóla. Mindezt pedig az erődítményről Istvánffy Miklósnál olvashatjuk (lásd a História XXXI. könyvét az 1601. esztendőnél). d) A XV. és a XVI. században az Ernest család birtokába tartozott, e család kihaltával pedig a Szent Koronára szállott. Lásd I. Ferdinánd VI. törvényének 43. cikkelyét. e) Az épületeken és a különféle török fegyverektől ragyogó kerteken (I) kívül volt itt egy sok-sok könyvvel ékesen felszerelt könyvtár és különlegesen szép képeket is lehetett látni. Mindezt ékesszólóan leírja Jakob Tollius úti levelében, a 240. lapon. A vár alatt fekvő mezőváros a ferences-rendi szerzeteseknek nyújtott lakóhelyet, a mezővárostól pedig kicsit távolabb lévő hegyen a pálosok éltek. f) A Topographia magni regni Hungáriáé szerzője, valamint Turóczi László is Somogy vármegyéhez sorolja ezt a várat. g) A XV. században a Limbach! hercegeket nevezték róla. h) Zrínyi-birtok volt Miksa II. törvénye szerint (17. cikkely, 5. §). i) I. Ferdinánd császár uralkodása alatt az egri püspök birtokolta Novával együtt (lásd Ferdinánd V. törvényének 24. cikkelyében a 2. §-t). j) A Székesfehérvár és Kanizsa várát megszállva tartó törökök betöréseinek az elhárítása végett föld-