Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Mészáros Balázs–Tóth Péter: Compendium Hungariae Geographicum. A Dél-Dunántúl leírása.

CONPENDIUM HUNGÁRIÁÉ GÉOGRAPHICUM. A DÉL-DUNÁNTÚL LEÍRÁSA 111 4. A vármegye öt járásra oszlik, amelyek a következőek: a) Kapornak szék nagyobb járása, amely a Valicka pataktól kezdődik és messzire, a Mura folyóig terjed. b) Kapornak szék kisebb járása, amely ugyanazon a helyen kezdődik, ahol az előbbi és a Zala folyóig terjed. c) Szántó szék járása, amely a Zala folyótól a Lesencéig terjed. d T a p о I с a szék járása, amely az előbbi járás határainál veszi kezdetét és innét Alsóörs helységig, tudniillik a vármegye utolsó falujáig terjed. e) A Muraköz-szigeti uradalom járása, amely korábban nem különült el ilyen módon: azelőtt ugyanis a Kapornak szék nagyobb járása alá foglaltatott ez az uradalom is. 5. A vármegyét legelsősorban az alábbi három erődítmény oltalmazta: a) Szála egykor a rómaiak igen nevezetes erőssége volt, most azonban csak egy kicsiny helység. Jelenleg is nevezetes azonban az apátsága, amely Szent Adrián tiszteletére van szentelve^). Magyar lakosok lakják. b) К a n i z s a — latinul Canisa — egy hírneves erődítmény volt, amelyet azonban Lipót császár parancsára az 1702. esztendőben a föld színével tettek egyenlővé. Ingoványos helyen állott, az ugyancsak Kanizsa nevű mocsaras folyó mellett, amely innét kilépve a Murába ömlik. Látjuk tehát, hogy minden oldalról mocsarak és nádasok vették körül, s ezért nehéz is volt ostromára felvonulni. A tavak ugyanis nem száradnak ki és a folyót sem lehet máshová elvezetni. Mostanra már annyira elpusztult minden erődítménye, hogy bizony a védművek legkisebb nyomai sem tűnnek a szemünk elé. Gyakran és ismételten megostromolták ugyanis a törökök, sőt egy alkalommal el is foglalták. c) Csáktornya - németül Tschakathurn -, amely a Csákok ama régesrégi nemzetségéről nyerte elnevezését, az előbbi vártól négy mérföld távolságra fekszik és hasonlóképpen minden oldalról mocsarak veszik körül. Egyébiránt híres a boráról, amely — úgy vélik az emberek - túlságosan édes volta miatt felér a tokajival. Elnevezését attól a Csák - vagy ahogyan a régiek írták, Csach nevű - királyi tárnokmestertől nyerte, aki az 1271. esztendő táján alapítottaW. Az elmúlt században a Zrínyi család birtokolta és díszítette fel a legnagyobb pompázatossággal&. 6. Sok más vár is látható mindenfelé, közöttük a legtöbb híres és erős is. Neveik pedig a következőek: a) Csobánc a Balaton partján áll, a Tapolca szék járásában egy magas és kellemes hegyen, amelyet kies erdők és ligetek borítanak^. Esterházy herceg birtokában van. Szomszédos vele az a szőlőiről nevezetes hegy, amelyik ontja a híres somlyói bort. b) A régi építésű Tihany a Balaton tavának egyik öblében, egy magas sziklán látható. Nem nagy vár azonban, alig száz várvédő befogadására alkalmas csupán. A pannonhalmi Szent Márton főapátság birtoka. c) A I s ó I i n d v a (Lendva) - németül Limbach (nem pedig Lindau, ahogy némelyek gondolják) —, ez a szintén régi építésű vár a tó partjától kicsit távolabb fekszik. Felsőlindva (Superior Lindva) Vas vármegyében van. A múlt század elején telepedett itt meg néhány atya a jezsuita rendből, hogy a vallás dolgát előmozdítsák, s rövid idő múltán igen sok helyre küldtek is szerzeteseket. E város a Bánffy grófok származási helyeként ismeretes^, akik azonban már valamennyien kihaltak. Jelenleg a királyi bőkezűség herceg Esterházy Pál fényes uradalmához csatolta. d) Fenékvár Szigligeten túl, egy alacsonyabb helyen van. Láthatók itt a rómaiak egy tágas kolóniájának a romjai is. e) Sümeg, amely egy kies hegyecskén áll, szintén híres volt egykor és védművek is erősítették — ezek jelenleg már nincsenek meg. A veszprémi püspökök örökös birtoka. Padányi Bíró Márton egy nagyszerű épületet emelt itt; ebben is van eltemetve. A Topographia magni regni Hungáriáé szerzője Somogy vármegyéhez sorolja ezt a helyet. f) S ztr i g ó (Srtidó) vára az Ernest család kihalása után a Szent Koronára szállott (lásd Ferdinánd VI. törvényének 43. cikkelyét). 7. Több mezővárosa van ennek a vármegyének annál, hogy vagy nagyságuk, vagy kicsiny voltuk miatt mindegyiket szükségesnek ítéljük megemlíteni. A nevezetesebbek a következőek: a) a kiváló erődítményekkel ellátott, a Dráva és a Mura összefolyásánál elhelyezkedő Lé g r á d jelenleg is nevezetes mezőváros. Lakosai részint révészek, részint pedig földművesek^. b) Lövőt helyzetének rendkívül alkalmatos volta teszi híressé. Kapornak szék nagyobb járásában fekszik, közel a Zala folyóhoz, s ott áll várkastélya is, amely kiválóan alkalmas a lakosság megvédésére. c) A Zala folyó melletti, némelyek által Szálával (Szaladinum) is mondott Eg e r szeg valamikor falakkal rendelkezett, ezeket azonban a törökök pusztítása semmivé tetteO). Ugyanabban a járásban fekszik, lakosai magyarok. d) Tapolcának van egy kénes forrása, amely elsősorban fürdő céljára alkalmatos; sőt a veszprémi püspöknek egy igen szépen megépített házával is büszkélkedik^. Róla kapta nevét a Tapolca szék járása. e) Szigliget (Szegliget), a Lengyel család tagjainak a birtoka, egy mérföld távolságra fekszik Csobánctól. A Balaton partján épült, hasonló, ámde kiesség tekintetében sokkal-sokkal kívánatosabb hegyenM. f)Sztrigó — másképpen Stridonia, Stridovia, vagy Strigova —, ahogy némelyek hiszik, Szent Jeromos szülőhazája, a Mura félszigetén épült fel.