Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Mészáros Balázs–Tóth Péter: Compendium Hungariae Geographicum. A Dél-Dunántúl leírása.

110 MÉSZÁROS BALÁZS-TÓTH PÉTER lyel szomszédos Nádasd falu: ebben a pécsi püspöknek egy várkastélya van. b) P a t а с s egy falu, amelynek erdőségeiben az 1275. esztendőben Remete Szent Pál szerzetesei Bertalan pécsi püspök engedelméből monostort kaptak; ez volt az első monostoruk az országban. Némelyek itt keresik a régi sárospataki várat. 8. A főispáni méltóságot az 7777. esztendőben adományozták tolnai Festetics Pál grófnak, a méltóságos Magyar Udvari Kamara helyettes elnökének. MEGJEGYZÉSEK: a) A régi Baranya (vagy Borona) vár, amelyről lásd Béla király jegyzőjét, Anonymust (47. fejezet), valamint az 1478. évi 7. törvénycikkelyt. b) Szegedi a ..Magyarország azon királyainak törvényei és életrajza, akik Erdélyt birtokolták" című munkájában (lásd a 244. lapot) ,,A bajorok és karantánok megtérésének története" című munka alapján kimutatja, hogy Pécs városa már a IX. század közepén is virágzott. c) A törökök uralma alatt igen kegyetlen sorsa volt, míg végre csaknem teljesen elpusztítva visszakerült a mieinkhez Lipót császár uralkodása alatt: a keresztények az 1686. esztendőben foglalták vissza. Mostanra azonban ismét helyreállították. — Valamikor a magyarok, hogy kifejezzék, mekkora város, illetve milyen sok ember lakja, a következő szólásmondással éltek: ,,németnek Bécs, magyarnak Pécs". Ebből következtetni tudunk régi hírnevére és viráazb voltára is. Régi fekvését Istvánffy írja le művének 261. lapján. Sok püspöke volt, akik maguk is kitűntek az irodalom művelésében, de szerették is és bőkezű adakozókként támogatták a tudományokat. Közülük az alábbiak érdemelnek elsősorban említést: Kalán; Janus Pannonius, a XV. század leghíresebb költője; a másképpen Sbardelatusnak is mondott Dudich András, aki azonban a XVI. században elhagyta a római katolikus vallást és előbb Lengyelországba, majd pedig Morvaországba és Sziléziába távozott, s végül Wroclawban is érte a halál. A palástot, mint püspöki ékességet, amelyet a pécsi püspök birtokol, elsőként Kalán püspök kapta meg Rómában a XIII. században. Utódjai azonban, akik követték őt a püspöki méltóságban, nem éltek ezzel az előjoggal, míg végül Klimó György 1754. szeptember l-jén oklevelet kapott Rómától, amellyel elnyerte ugyanezt a kiváltságot önmaga számára is és minden más püspök számára is, aki halála után követi majd őt a pécsi egyházmegyében. Volt a városnak egyeteme is, amelyet I. Lajos király alapított az 1364. esztendőben; az alapítást Orbán pápa erősítette meg. Kétezer-valahány ifjú foglalkozott itt tanulmányokkal, amikor a város dolgai rendben folytak; azt is mondják, hogy az 1526. esztendőben, ama végzetes mohácsi csatában háromszázan haltak hősi halált az egyetemi polgárok közül. Istvánffy pedig azt írja (lásd g XV. könyv 261. lapját), hogy néhány esztendővel ama végzetes háború előtt legkevesebb kétezer ifjú foglalkozott itt tanulmányokkal. Éltek itt néhányan azon művelt férfiak közül is, akik ahhoz a tudós társasághoz tartoztak, amely a XVI. század elején keletkezett Magyarországon. A vár. amely már az elmúlt korszakokban is a püspökök számára szolgált székhelyül, a meredek Mecsek (Metscherus) hegy lábainál épült; ezt Neslerode Ferenc helyi püspök állította helyre. A régi korokban a prédikáló barátok, valamint a benedekrendi és a pálos szerzeteseknek volt Pécsett rendháza. Jelenleg ferences, pálos, kapucinus és domonkos rendbéli atyák élnek a városban. Található benne közlevéltár és tartanak itt közgyűléseket is. A jezsuitákat Szécsényi György telepítette ide az 1694. esztendőben. Pécsett van eltemetve Magyarország egyik királya, Péter a Szent Péter egyházban, amelyet ő alapított (lásd Thuróczi Krónikájának II. részében a 41. fejezetet). ZALA VÁRMEGYE Zala vármegye - latinul comitatus Szaladiensis, németül die Salader Gespenschaft - egy erődített helytől, Szálától nyerte elnevezését^. 1. Fekvése kies, mégpedig a Balaton mellett hegyes-völgyes, más részén azonban teljesen sík s toli erdőségekkel, valamint vízállásos helyekkel. Hosszúsága csaknem húsz mérföldet tesz ki, szélesséqe azonban alig négy mérföldet: nyugat felől tudniillik részint Stájerországgal, részint pediq Szlavóniával érintkezik, majd innét az északi oldal felől Vas vármegye határolja, kelet felől pedig Veszprém vármegyéhez csatlakozik. Délről Somogy vármegye a szomszédja, északról pedig Baranya vármegye(l). 2. Leginkább magyarok lakják, akik közé azonban néhány, nyelvét és szokásait tekintve faragatlan szláv és horvát is keveredett. A vármegye 539 falut és 29 mezővárost számlál. 3. Termékeny vidék s nem a legutolsó sem a szőlőművelés, sem a gabonatermesztés tekintetében, sem pedig a más fajta termények bőségét nézve. Szembetűnő, hogy elsősorban a Balaton tavának partja van sűrűn betelepítve szőlővel. Ugyancsak kiemelkedik a vármegye az állattenyésztést és a halászatot tekintve is. Egyébiránt ki van téve sok folyó áradásainak, amely folyók közül a fontosabbak a következők: a) Dráva, amelyről fentebb, az általános részben már szóltunk valamennyit. b) Zala, amely nyugatról keletre folyik és leginkább arról nevezetes, hogy a Balaton tavat — róla fentebb már megemlékeztünk — hozza létre. c) Mura, amely hosszú kanyarokkal a régiek Sabariája felől érkezik ide és a Muraköz, vagy másképpen Csáktornya nevű félszigetet hozza létre. Ez a kies vidék valaha a Zrínyi család birtoka volt. jelenleg pedig az Althgn csgládé,