Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Mészáros Balázs–Tóth Péter: Compendium Hungariae Geographicum. A Dél-Dunántúl leírása.

COMPENDIUM HUNGÁRIÁÉ GEOGRAPHICUM. A DÉL-DUNÁNTÚL LEÍRÁSA Oláh Miklós

1 Hungária-\át és más humanista próbálkozásokat követően — a XVI. század közepétől egészen a XVII. század utolsó évtizedéig - a Magyarországot ismertető chorográfioi-, történeti és földrajzi munkák szerzőinek sorában — az országban megforduló külföldi diplomatákon, katonatiszteken, tudósokon és utazókon kívül - elsősorban felvidéki és erdélyi evangélikus értelmiségieket találunk, majd a századfordulótól az 1730-as évekig főleg jezsuita tudósok vállalkoztak az egész országnak vagy egyes tájainak, helységeinek és nevezetességeinek leírására.

J A jezsuita rendet a török kiszorításával párhuzamosan a Habsburgok javára eltolódó politikai erőviszonyok nyomán kibontakozó katolikus expanzió juttatta a hazai művelődés és tudomány terén néhány évtizeden át betöltött vezető szerepéhez/' A korszak legkiemelkedőbb hazai jezsuita tudósa a Magyarország első atlaszát is összeállító Hevenesi Gábor volt.

5 Munkásságát elsősorban nem geográfiai, hanem egyháztörténeti érdeklődés motiválta. Az egyháztörténet fogalmát azonban igen szélesen értelmezve a hazai történelmi forrásak gyűjtésére kiadott felhívásában földrajzi, politikai, közigazgatási, hadtörténeti, genealógiai adatok gyűjtésére is figyelmeztetett. Hivatalos állami és egyházi támogatássail, egy egész kutatógárda rendszeres gyűjtőmunkája segítségével rövidesen 140 kötetnyi kéziratos gyűjteményt hozott létre, amely a továbbiakban is egyre nőtt és két évszázadon át a kutatásnak fontos 1. SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái (továbbiakban; SZINNYEI im.). Budapest, 1934. I. k. 1267 -1272. p. WELLMANN Imre: A magyar nép életének tudományos kutatása a XVIII. század első harmadáig (továbbiakban; WELLMANN im.) (In: A magyarországi értelmiség a XVII—XVIII. században) Szeged, 1984. 127. p. 2. Latinból átvett görög eredetű szó. Jelentése országleírás, táj leírás. 3. WELMANN im. 127-136. p. 4. KOSÁRY Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon (továbbiakban; KOSÁRY im.). Akadémia Kiadó, Budapest, 1980. 69-78. p. 5. SZINNYEI im. IV 835-841. p. FODOR Ferenc: A magyar térképírás (továbbiakban; FODOR im.). Honvéd Térképészeti Intézet, Budapest, 1952. I. k. 55, 59-64. 66-73, 88. p. WELLMANN im. 132. p. KOSÄRY im. 106, 145-146, 150, 192, 573-575. p. 6. KOSARY im. 144-150. p. 7. KOSARY im. 150-153, 584-586. p. 8. DÓCZY Jenő-WELLMANN Imre-BAKÁCS István: Bibliographia Oeconomica Hungáriáé. (Magyar gazdabázisa volt. így lett Hevenesi a hazai jezsuita adatgyűjtő iskola megalapítója, amelyből később XVIII. századi történetírásunk legjelentősebb irányzata nőhetett ki.

6 Az egyházi keretek közül a történetírással párhuzamosan egy másik út a honismeret irodalmán át vezetett a világi tudományosság felé. Ennek irányvétele tulajdoniképpen geográfiai jellegű volt, de széles mederben átfogott egy sor más, határos ismeretágat is.' A hazai jezsuita szerzők közül elsősorban Szent-lványi Márton,

8 Csiba István

9 és a történészként is jelentőset alkotó Timon Sámuel

10 munkái érdemelnek figyelmet ezen a téren. Az úgynevezett „jezsuita iskola" tudományos munlkásságának addigi geográfiai, ohorográfiai vonatkozású eredményeit a linzi Michael Boríbardü

11 foglalta össze 1718-ban kiadott Topographia Magní Regni Hungáriáé című munkájában.

12 Bár a jezsuita tudományosság ezt követően is jelentős tényező maradt, korábbi vezető szerepét fokozatosain elveszítette. A hazai szeMemi életet egyre inikáibb a felvilágosodás első gondolathullámai, a hallei, heidellbergi, jénai, lipcsei egyetemeken kivirágzott tudományos élet, az új történet- és társadalomszemlélet, a természettudományos érdeklődés főd eg a hazatérő protestáns teológusok révén utat nyert - eszméi termékenyítették meg, másrészt a pietizimus vallási megújulásra irányuló törekvései szabadították fel a merev dagmatizmus doktriner béklyóiból.

I:1 Megindulhatott az a folyamat, amelynek sági könyvészet.) A magyar gazdasági irodalom első századainak könyvészete 1505-1805 (továbbiakban; DOCZY-WELLMANN-BAKÁCS im.) Budapest, 1934. 45, 91-93, 98, 100, 150-151, 341. p. SZINNYEI im. XIII. к. 741-745. p. KOSÁRY im. 103, 129, 185, 360. p. WELLMANN im. 132. p. 9. SZINNYEI im. II. к. 346-347. p. DÓCZY-WELLMANNBAKÁCS im. 55-56, 312. p. KOSÁRY im. 150, 177. p. WELLMANN im. 133. p. 10. SZINNYEI im. XIV. к. 180-182. p. DÓCZY-WELLMANN -BAKÁCS im. 52, 80-81, 98-99, 104, 110, 343. p. KOSÁRY im. 146, 150, 360. p. WELLMANN im. 132. p. 11. DOCZY-WELLMANN-BAKÁCS im. 57, 94, 308. p. KOSÁRY im. 150. p. WELLMANN im. 133. p. 12. MÉSZÁROS Balázs-TOTH Péter: A Dél-Dunántúl és a Balaton körüli vármegyék leírása Bonbardi Topographiájában. (In: Somogyi Múzeumok Közleményei VII.) Kaposvár, 1985. 97-122. p. 13. MÉSZÁROS Balázs: Bél Mátyás hagyatéka. (In: Somogyi Múzeumok Közleményei IV.) Kaposvár, 1981. 185. p.