Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)

Mészáros Balázs–Tóth Péter: A Dél-Dunántúl és a Balaton körüli vármegyék leírása

98 MÉSZÁROS BALAZS-TÓTH PÉTER Lazius térképének részlete a Balatonnal Iáimképpen az eseményekben. A közönség jelentős része minden újdonságról valós híreket várt, s ezekkel leginkább éppen a törökkel vívott küzdelem szolgált. Ugyanokkor meg akarta ismerni azt is, milyen a kérdéses terület és az ott élő lakosság helyzete? E kíváncsi érdeklődés a külföldi kiadványok - alig 1. Latinból átvett görög eredetű szó. Ld. Soltész—Szinyei: Ógörög-magyar szótár. Sárospatak, 1875. 728., 128. és 129. p.: Chams = tér, hézag, hely, köz, határ, vidék, mezei jószág, föld, mező, épület. Graphia = írás, leírás. Chórographia = országleírás, tájleírás. 2. Tárgykörünkben az alapvető tájékozódást az alábbi munkák teszik lehetővé: DÖCZY JENÖ-WELLMANN IMRE-BAKÁCS ISTVÁN: Bibliographie! Oeconomica Hungáriáé. Budapest, 1934. KOSÁRY DOMOKOS: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. Budapest, 1954. és Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest, 1980. (a továbbiakban: KOSÁRY im.) WELLMANN IMRE: A magyar nép életének tudományos kutatása a XVIII. század első harmadáig. In: A magyarországi értelmiség a XVII—XVIII. században. Szeged, 1984. Ez utóbbi gondolatmenetével a jelen munka vezérfonalául is szolgált. 3. WOLFGANG LAZIUS (Bécs, 1514. október 31. - uo. 1565. június 19.) bécsi orvos, humanista; tanár a bécsi egyetem filozófiai, majd orvosi karán. Bécs történetét tárgyaló 4 kötetes munkájával, amely elé Sylvester János írt magasztaló költeményt, ann/ira megismert és feldolgozott művek - olyan tömegét hívta életre, amelynek itt még vázlatos áttekintésére sem vállalkozhatunk, csupán - mintegy illusztrációként — néhány jellemző példa felsorolására szorítkozunk: A XVI. század közepén mint katonaorvos fordult meg Magyarországon Wolfgang Lazius.'' Tevékeny nyerte I. Ferdinánd császár tetszését, hogy udvari orvosnak, tanácsosnak és császári történetírónak nevezte ki. Mint tábori orvos, az osztrák hadakkal eljutott Magyarországra; itteni élményei számos magyar .vonatkozású munka megírására késztették. Ezek közül a jelentősebbek: De rebus fortiter ac feliciter gestis a Ferdinando Romanorum rege in Hungária, Bohemia et Saxonia; Regni Ungariae archeológiáé libri; Chórographia Pannóniáé; Descriptio Transsilvaniae; Rerum anno 1556 contra Turcas gestarum brevis descriptio. Térképének címe „Hungáriáé Descriptio Wolfgango Lazio... 1556". Bár Lazius műveit latinul írta, a 'térképet kísérő könyv („Des Khünigreichs Hungern . . .") német nyelvű. Térképe szegélyén kis latin—német —magyar szótárkát is ad, például: Civitas-Stat-Waras. Munkájának kartográfiai szempontból történő értékeléséhez figyelembe kell vennünk, hogy orvos volt és nem mérnök. A térképek iránti érdeklődése csak magyarországi utazásai közben ébredt fel benne. Anyagának jelentős részét Lázár diák művéből vette át, de nem ismerte fel Lázár térképének irány-elfordítását, s nem igazította be azt a helyes világtájakba. Ezért helyenként rendkívül torz képet hozott ki. Térképéről