Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)

V. Molnár László: Kanizsa vára a török félhold uralma alatt (1600-1690)

KANIZSA VÁRA A TÖRÖK FÉLHOLD URALMA ALATT (1600-1690) 83 41. Zrínyi-Újvár, 1664. A június 26-ra összehívott haditanácsban Zrínyi ismét a török elleni aktív támadó hadműveletet javasolta és kérte, hogy legalább a 8000 főnyi magyar katomalsággail támadhassa hátba a török tábort. De Momtecuccoli hajthatatlan maradt, arra hivatkozva, hogy míg Badeni Lipót herceg a birodalmi haddal meg nem érkezik, addig szigorúan megtilt mindenfajta kezdeményezést. Zrínyi nem kis bosszúságára a támadó aikciók helyett pedig csak állandóan tanácskoztak, miiközben 27-én a törökök több aknát is felrobbantottak a falak alatt. Tehetetlenségében Zrínyi előbb Csálktornyára, majd — hogy panaszt emeljen Montecuccoli ellen a királynál - Bécsbe szándékozott menni. Június 30-án aztán a hajnali óráikban a törökök aknáilkikal fel robbantotta к a főkaput és a két északi bástyát, ami érthető módon rettenetes zavart olkozott a védők körében. A felrobbantott főkapum pedig eget-földet rengető ,,Allah" kiáltással tódult be az ellenség, s ettől kezdve a várbelieken páini félelem lett úrrá. A zűrzavar közepette örülhettek, hogy ha az előre elkészített vízi járművekre szállhattak és elmenekülhettek üldözőik elől. Az általános fejetlenségben azonban jó néháiny csónakot túlterheltek, amelyeik így sorra elmerülték, s a katonáik közül többen a folyóban lelték sírjukat. A keresztény had zöme azonban szerencsésen a Mura folyó túlsó partjára menekült, ahova a törökök már nem követték őket. Amikor a hatalmas esőzés szünetelni kezdett, a töröikök azonnal hozzáláttak a számukra oly gyűlöletes Új-Zrínyivár lerombolásához, ezért a falaikat és a bástyáikat sorra aláaikináztáik, majd az 1661-ben épített várat - amelyhez Zrínyi érthetően nagy reményeket fűzött - a földdel tették egyenlővé. Montecuccoli ekkor Bécsbe ment, ahol jelentést tett a hoditonácsnalk a történitek ről, s az uralkodót arról igyekezett meggyőzni, hogy a töröknek átengedett és lerombolt erősség miatt tulajdoniképpen semmi veszteség nem érte az udvart. Montecuccoli hallatlan cinizmusára Zrínyi négy pontból álló levélben válaszolt, amelyben megkapó erővel ecsetelte Lipót számára a vereség tényleges dkait.

04 Zrínyit érthető módom elkeserítette várának feladása, hiszen mindez olyan időben történt, amikor a Dunánál összevont császári had létszáima elérte az 51 ezer főt, azaz 21 gyalogos, 14 lovas, 4 dragonyos és 1 horvát lovasezredből állt. Ez a létszám ez idő tájt vadójában tekintélyes haderőnek számított, amellyel komoly eredményeket lehetett volna elérni a törökellenes küzdelmeikben. A bécsi udvar azonban sorozatos hibáikat követett el, mivel ahelyett, hogy egyesítette volna az erőket, szétforgácsolta azokat, így 3 hadműveleti csoportot alakítottak ki: a Duma mentén Montecuccoli parancsnoksága alaitt (28 ezer fő), a Dráva és a Mura vidékén Zrínyi, Hohemlahe és Strpzzj vezetésével (16 900 64, BALOGH JÁNOS im. 183-197,