Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)
V. Molnár László: Kanizsa vára a török félhold uralma alatt (1600-1690)
62 V. MOLNÁR LÁSZLÓ Július 11-én a délutáni órákban értesítették Bánffyt a török lovasság közeledéséről. A lendvai kapitány ekkor Hadik Mihályt küldte eléjük 500 lovassal, akik az ellenséges elővéddel Debronak közelében meg is ütköztek. Hadik egysége mindaddig tartótba magát, amíg a török derékhad meg nem érkezett. Ezt követően viszont gyors hátrálásba kezdett, azzal a szándékkal, hogy a Lendva és a Kebele folyók közti ingoványos terepre csalja az üldözőket. A török lovasság vakon üldözte Hadik egységét és nem kis meglepetésére szolgált, amikor mögötte Koháry friss csapata bukkant fel. Az ily módon két tűz közé szorult törökök ekkor a Kebele folyón próbáltak átgázolni, amelynek túlsó partjáról azonban a várbóil lehozott hat ágyúval erősen lőni kezdték őket. Ezt látva a török csapat egy része a Lendva pa taken át próbált menekülni, de annak ingoványos és iszapos partjánál megrekedtek. A török főerő más kiutat nem látva Koiháry szabadhajdúi ellen fordult, abban reménykedve, hogy rajtuk könnyűszerrel áttörhetnek. Az elkeseredetten küzdő ellenség nyomására a hajdúk kénytelenek voltak a vár felé hátrálni. A helyzet veszélyességét látva Hadik lovascsapatával megkísérelte elvonni a törököket a vár közvetlen előteréből. Egységeivel ezért a Csonkadomb nevű meredek hegyre igyekezett feljutni, abban bízva, hogy az ellenség fáradt lovain oda csak nehezen tudja követni. A dombom azonkívül egy kisebb tarisznyávár 80 fős helyőrsége is segíthette volna Hadikot. A kapitány lova azonban a meredek lejtőn megbomlott, így üldözői csakhamar utolérték. A menekülés reménytelenségét láitva, a kapitány utolsó leheiletéig hősiesen küzdött, de egy hatalmas erejű kardvágás éppen a fején érte, s így a lejtőn lefelé gurulva a vízmosásba esett. Amikor Köprülü aga egysége szétszórta Hadik lovasságát, teljes erejével a lendvai vár alatti utcákba rohant és itt azonnal utasítást cd ott az ostrom megkezdésére. A 400 főnyi várőrség - Bánffy KristóffaJ az élén - órákon át hősiesem védekezett, de szerencséjükre ekkorra már Koháry csapatai is odaérkeztek a 6 ágyúval, s rögtöm hátbatámadták az ellenséget. Ekkor Bánffy is kitört a várból és a két tűz közé került, fáradt lovasság között iszonyatos mészárlást vittek végbe. Az öldöklő küzdelembem megfutamított ellenséget végül a Lendva patáik mocsaraiba szorították, ahol nagy részük elsüllyedt és csak néhányuknak - köztük Köprülü agának - sikerült elmem ekülnie. Az ütközet a lendvai várőrség és a szabadhajdúk diadalát hozta, aimely mindem bizonnyal még teljesebb lehetett volna, ha Zrínyi és Nádasdy katonasága idejében megérkezik és Bánífy segítségére siet. A 25. BALOGH JÁNOS im. 147-152; (A felirat magyar fordításban: „Az Úr 1604. esztendejének október 16. napján ezt a keresztet a dicső és nemes alsóile.ndvai Bánffy Kristóf, a legszentségesebb uralkodó és с krályi Felség lovagja, a királyi Magyarország dunántúli török elleni főkapitánya . . . állíttatta nyuqvóhe'yül a Szentháromság dicsőségére.") 26. NAGY LÁSZLÓ: A Bocskai-szabadságharc katonai tercsato és az elesettek emlékére később Bánffy egy kőoszlopot állíttatott latin felirattal.5 A lendvaii győzelmet követően a térségben megjelent KoiHonlich tábornok mintegy 10 ezer fős serege is, amellyel július 27-én megkezdte a környékbeli várak visszafoglalását a töröktől. Az elfoglalt kisebb hell у őrségeket a császári vezér részben felégette vagy leromboltatta, majd Kiskomárcm várából — amely Kanizsa eleste után a térség legszámottevőbb erőssége volt - a katonai győzelmek jeléül 13 török zászlót küldött Prágáiba. 1605 tavaszain - a Bocskai-szabadságharc időszakában — Horváth Tamás, Szolánczy Pál és Hajdú Gergely parancsnoksága alatt harcoiló hajdúcsapatok első dunántúli katonai akciói és kudnrooi után a fejedelem májusban és júniusban Némethy Gergely vezetésével mintegy 5000 főnyi egységet irányított Nyugat-Magyarországra. A császáiri erők lekötése céljából útmak indított csepat — katonai szempontból — számíthatott a kanizsai és a fehérvári pasa segélyerőire, amelyek már korábban megkapták -az utasítást, hogy támogassák a hajdúk dunántúli harcát. A mintegy 20 ezres tatár és török segítséggel, valamint néhány dunántúli birtokos — így Nádaisdy Tamás — támogatásával Némethy Gergely hajdúkapitány gyors, átmeneti sikereket ért el, amit Sümeg, Körmend, Kőszeg, Szombathely, Veszprém, továbbá Sopron és Vas megyék jelentős területeinek elfoglalása jelzett. 1605. augusztus 14-én Ibrahim kanizsai pasa — hadának egy részével — Szemtgrót alá vonult, bár serege nem haladta meg a 2000 főt, mégis támadásra készül'!-, azt tervezte, hogy a boszniai pasa megérkezése utáin megtámadják Batthyány Ferenc birtokát, utána pedig Pápát foglalja el. Erre azonban nem kerülhetett sor, mivel szeptember és december között a Habsburg-ellenes erők érzékeny veszteséget szenvedtek - többek között Sopronnál - Tilly gróf (15591632) reguláris csapataitól. 2 '' Minden bizonnyal ezeknek a császári győzelmeknek is jelentős szerepük volt abban, hogy a tizenötéves háború lezárásaként tárgyalásokra kényszerítették a Portát. Először 1603 szeptemberében jelent meg Bécsben török küldöttség, amelyet akkor a budai és a kanizsai pasa, továbbá a pécsi bég alkotott. A delegáció részletes tervezetet nyújtott át Rudolf császárnak a fegyverszünet feltételeiről, de ajánlatukat a Habsburg uralkodó egyértelműen elutasította, mivel a török javaslat szerint a tizenötéves háborúban elfoglalt várak továbbra is a kezükön maradtak volna. Ezt követőem 1604 májusában egy közvetlenül Konstantinápolyból küldött delegáció kísérelte meg a fegyverszüneti tárgyalások felvételét, de ez alkalomténete. Bp. Akadémiai K. 1961. 272-303. A kanizsai várnak ill. a pasának a Bethlen Gábor vezette Habsburg-ellenes mozgalomban — jelesül az 1620—1621. évi hadműveletekben - betöltött szerepéhez: NAGY LÁSZLÓ: Adalékok Bethlen Gábor dunántúli hadműveleteihez. HK. 1960/2. 71-106. A tanulmány szerzője értékes adatokat közöl Batthyány Ferencnek (f 1625.) Bethlenhez fűződő kapcsolatairól is.
