Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)

V. Molnár László: Kanizsa vára a török félhold uralma alatt (1600-1690)

KANIZSA VÁRA A TÖRÖK FÉLHOLD URALMA ALATT (1600-1690) 63 mad szerényebb feltételek melletti békeajánlatokkal, aimeilyeket drága keleti ajándékok kíséretében terjesztettek elő. A hosszasan elhúzódó tárgyalások végül is eredmémyesen végződtek és 1606-ban a két hadakozó fél megkötötte a zsitvatoroki békét, amely szerint Buda, Fehérvár, Pécs, Eger, Kamiizsa továbbra is török kézen maradtaik. E békére egyébként Rudolf császárnak és III. Mehmed szultánmaik egyaránt nagy szüksége volt; az előbbinek a magyar és a cseh rendek elégedetlensége, az utóbbinak pedig az ázsiai és észak-afrikai zavargások, lázadások miatt. A zsitvatoroki béke 17. §-a szerint: „Kanizsa vára és vidékéinek felügyelete a budai vezérbasa (beglerbég) ós Batthyány Ferenc grófra bizatik, kötelességükké tétetvén az azokhoz tartozó javadalmak, valamint ezek jogai fölötti szigorú őrködést, hogy mindezek a maguk valóságában csorbítás nélkül sértetlenül hagyassanak, a vár építhető és javítható, de más új nem építhető. A környéken lakó birtokos nemesek jószágai senki által ne zavartassanak; személy vagy vágyom utáni adójuk ezután se emeltessenek, de a rendes eddigi rájuk rótt adókat a várbeli basa kiküldöttjeinek pontosam befizessék mindenkor. A községi ügyekben csak a szokásos és a 'község által megvá('a<sztott elöljárók útján folyható be (lehet beavatkozni), akik mindemkor a községbeli magyar lakék közül szabadon választassanak; ezen kívü'l: a felséges osztrák uralkodóház és annak tagjaihoz továbbra is örökös hűséggel tartozzanak, ezen hűségtől sem a hatalmas Ali budai pasa, sem a legfőbb budai effendi kádia (legfőbb törvényszéki bíróság), sem a nagyhatalmú és fényes ábrázatú szultán részéről ne kényszeríttethessenek; kik ezen kötött szent szerződés mindem pontját tiszteletben köteleseik tartami és minden tisztviselőjükkel is pomtosan megtartatni. Ezen okmány megerősítésére saját kezű aláírásaikkal és pecsétjeikkel a töröik részrőil Ali Abdult, Bocskai részérőíl lllésházyt, Rudolf császár és magyar király részéről Altban grófot küldöttek ki . . . Kelt a Duna és Zsitva vizek összefolyásánál, 1606. évi Szent Mártom napja, vagyis november hó 11-én."

27 A zsitvatoroki békeszerződést követően mindkét fél részéről nyilvánosan kihirdették, s így a kamizsai várban december 8-ám tették közzé ünnepélyesen, egy hálaadó istentisztelet alkailmávai az iszlám hívei számára. 1. A kanizsai vilajet központja A zsitvatoroki békekötés ellenére a török-magyar végvári harcok semmit sem változtok, amit jelez az is, hogy az 1618. évi pozsonyi országgyűlés 18. §-bam kénytelen volt megismételni, hogy a békeszegő és portyázó törökök ellen az 1616-ban elfogadott 10. és 13. §-ok végzését kell érvényesíteni. Eszerint a Kanizsa környéki kisebb magyar végvárakat a lakosság biztonsága érdekében mihamarabb meg kell erősíteni, valamint a zsitvatoroki békekötés 45. § érteimében Batthyány — a budai beglerbéggel egyetértőleg — vegye leltárba a kanizsai várhoz tartozó falvakat, birtokokat és várőrségeket, azzal a céllal, hogy a törökök azt a jövőben ne növelhessék. Az összeírás meg is történt, s enmek alaipján pontos ki mutatás umk vom az 1618-as esztendőből a kamizsai vilajet katonai erejét illetően. Eszerint;8 Török helyőrség megnevezése Katonaság létszáma Kü löveg ilönféle ek száma Kami zsa 1 372 45 S

egesd 444 16 Berzence 349 11 Babócsa 359 24 Szigetvár 329 23 Kaposvár 309 21 Pécs 249 20 Barcs 178 8 N adasd 46 — Sásd 55 2 Északi hídőrség 31 — összesen: 3 721 170 A fenti katonaság különböző elemekből állt, így gyalogosokból (janicsárok, azabok), lovasokból (ülüfedzsik, günüllüik), tüzéreikből (topcsik), fegyverkészítőkből (dzsebedzsik, haddadok, kalkamdzsik), hídőrzőkből (körpüdzsik), futárokból (csauszok), utászokból (medzsárak), naszádosakból (gebramvák), zenészekből (mehterek), éjjeliőrökből (pcszhanck) és veterán harcosokból (mütekaidok). Érdekességképpem jegyezzük meg, hogy a török zsoldos katonaság bármelyik fegyvennemét lényegesen jobban fizették mimt a náilunk szolgáló külföldi vagy magyar végváriakat, hiszen az utóbbiaknál! a lovasok általában évi 18, a gyalogosok 12, míg az előbbieknél a lovasok 48, a gyalogosok pedig 32 aranyat koptak.

29 Kanizsa várának török erődítési munkálatait nemcsak a viszonylagos álilaindó harci cselekmények, de az elemi csapások, valamint az emberi gondatlanságból fakadó tűzesetek miatt is rendszeresem kellett végezni. A török hatóságok mindig nagy gondot fordítottak az elfoglalt váraik karbantartására, amit Musza budai pasa „Elbeszéltetik, hol, mely várak, falak, dzsámik, karavánszerájok és más fontos épületek azok, amelyeket budai végvidékre való jövetelünk óta a magasságos Allah segítség ével a szultáni várakban, bizonyos palánkokban és párkányokban, valamint Eger, Kanizsa és Bosznia ejaletjeibem a magumik pénzén és jó intézkedéseink révén állíttattunk 27. BALOGH JÁNOS im. 153., ill. Magyar történeti szöveggyűjtemény, 1526-1790. Szerk.: Sinkovics István. Bp. 1968. I. 368-371. 28. Uo. 155. 29. VELICS ANTAL: Magyarországi török kincstári defterek, 1543-1634. I. kötet. Bp. 1886. 401-405.