Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)

V. Molnár László: Kanizsa vára a török félhold uralma alatt (1600-1690)

KANIZSA VÁRA A TOROK FÉLHOLD URALMA ALATT (1600-1690) 59 hóikat készítettek a katonáik számára, de eninek ellenére a hideg kezdetit elviselhetetlenné válni. Majd a sáncok is megtoltok hóval, a mocsár viszoint nem fagyott be annyira, hogy az ostromlók lövegeikkel és más felszereléseikkel együtt közvetlenül a vár alá juthattak volna. A keresztény had helyzete tehát egyre inkább tarthatatlanná vált, s ezt a főherceg is kénytelen volt belátni, ezért november 16-ra haditanácsot hívott össze, amelyben Russwurm tábornok azt javasolta, hogy tegyenek még egy kísérletet Kanizsa bevételére, s ez alkaloimmail a leginkább megrongálódott keleti oldailt támadják meg mindem erejükkel és összes lövegeik felhasználásával. Ezt a vezérek mind helyeselték és a szükséges intézkedéseket is megtették, amikor egy — a portyázok által elfogott — törököt vezettek a főherceg elé, akit az új nagyvezér küldött a várbeli ékhez azzal az üzenettel, hogy Kanizsát fel ne adják, mert a 60 ezres felmentő sereg ha marosain megérkezik. Ezek utón Ferdinánd főherceg a haditanácsot azonnal feloszlatta és kiadta a visszavonulási parancsot. Eszerint a keresztény hadnak első pihenőt Csáktornyán, Zrínyii György ősi birtokán kellett megtairtanlia. Az elővédet Zrínyi magyar és horvát lovassága, vala mint a pápai csapaltok, az utóvédet pedig Russwurm és Herberstein egységei alkották. A viszszavonulás során a keresztény sereg azonban kénytelen volt háitraihagyini poggyáisza jelentős részét, miivel a közel egy méter vastagságú hó miatt képtelenek voltak magukkal vinni. Hogy a poggyász mégse jusson az ellenség kezére, a fővezér utasítására vagy elégették, vagy felrobbantották azt. A 68 napi sikertelen ostrom uítán a keresztény had Csáktornya felé vette útját, de a rossz időjárás és a járhatatlan utak miatt az 57 km-es távolságot csak négy nap alatt tudták megtenni. Eközben a várból után ulk küldött lovasság érzékeny veszteséget okozott az utóvédben haladó olasz és spanyol csapattaknak. Csáktornyáról, ahol néhány napi pihenőt tartottak s a tiszti kar Zrínyi György vendége volt - a spanyolok Grazom, az olaszok pedig Zágrábon át téli szállásra visszatértek hazájukba. Medici és Russwurm hadaliit pedig különböző magyar várakban (Kapornak, Keszthely, Győr, Fehérvár stb.) helyezték el téli szállásra. Kanizsa 1601. évi ostroma során óriási veszteségek érték a keresztény sereget, hiszen a harcokban, valamint a zord idő következtében 9000 ember, 2500 ló, 24 löveg és nem csekély értékű málha pusztult el. Ugyanakkor a több mint kéthónapos harcban a török várőrség is szintén teljesen felmorzsolódott és a harcok végére létszáma 215-re apadt. Az ostromiló sereg elvonulásáról Amrát pasa azonnali levélben értesítette a közelgő török felmentő sereg fővezérét, aki az elesett harcosok pótlására 1200 gyalogost, 500 lovast, 400 szekér élelmet, valamint rengeteg lőport küldött Kanizsára. A vár parancsnoka a történtekről! gyorsfütárok útján a szultánt is értesítette, s nem csodálkozhatunk azon, hogy a padisaih Amrát Hasszán pasát méltó jutalomban részesítette. A szultán Kanizsa várparancsnokát hősies helytállásáért és a harcokban tanúsított példamutató vitézségéért címzetes begierbéggé és szerdarrá nevezte ki. Kanizsa 1601-es sikertelen ostromát Fejzi török történetíró a következőképpem adja elő: „Kémek tudósítása szerint a német és a magyar tábor, a francia és az olasz segédosapatolkkal egyesülve, a császárok és királyok vezénylete alatt Kanizsa ostromára jön. A várban lévő sereg, mely az ellenség több mint 400 000 (!) emberének ellen akart állni, 9000 emberből állit.. . ... A vár több helyen a golyóik ütése áltál a földdel lett egyenlővé téve. Az ellenség a várrail szemben mintegy 70 sáncot emelt, melyek mindegyike magasabb volt Kanizsánáil; ezenkívül a follyóra több mint húsz hidat veretett. A megelőzőleg készített hajókat is a vízre bocsátották aznap. Reggel tön. Az ellenség vezérei tetőtől talpig vasban ... A roham megkezdődése jeléül először a legnagyobb ágyúból adtok tüzet. A golyó a várfalon átrepülve egy janicsáircsorbadzsi szobáját érte. Aztán mind a négy oldalról heves rohammal a hajókat hozták ellő. Amint a hajók az árkokhoz közeledtek, a megelőzőleg felállított jemez-ágyúkból parancsa Iá a hős pasa, hogy tüzeljenek. Allah segítségévell alig tüzeltek egy-kéitszer, az összes csónak dirib-da rabra ment széjjel. A benne levő önkéntesek vízbe esteik; víz és tűz között, csak nagyon kevés tudott megmeneküllmi. A roham több mint hét óra hosszat tartott. Voltok közöttünk egyes vitézek, akik még Szulejmán szultán idejéből valóik voltak, s több mint 100 ütközetben vettek részt. Ezek mondták, hogy ilyein erős tusát még nem értek. Négyszer kapaszkodott az ellenség a vár erődítményeinek. Negyedízben aztán Allah segítségével vissza űzetve vad futossál szóródtak széjjel. Végre föl kellett adniok a reményt, hogy elfoglalhassák a várat. A főhadiszállásról, hol a főherceg és Mátyás tartózkodott, jelt kaptak a visszavonulásra. Amint az iszlám hősök látták az ellenség visszavonulását, kirohantok a várból s egész a sáncokig üldözték őket. Csak azon fejek száma, melyeket a pasához elvittek, meghaladta a 18 000-et, s ebből következitetinii lehet az elJemség veszteségére."

20 Értékes adatokat szolgáltat Kanizsa 1601. évi sikertelen visszafoglalási kísénletéh ez Ja mi scsi Hasszán pasa ez év decern bérében III. M eh med (1595-1603) szultánhoz írott levele is. „Boldogságos padisahom! Mivel előzőleg az iszilám sereggel Székesfehérvárott (Isztolni Belgrád) állomásozván a Mindenható akaratából kemény tél tört ránk, (nagy) esők és havak estek, a Kanizsáról folytonosain segélykérők érkeztek, fontos volt, hogy a katomákkall való tanácskozás és egyetértés utón a nagy ágyúkat minél előbb kivontassuk és rendeltetési helyükre eljuttassuk, s Kanizsa várának segítséget nyújtsunk. (Ezért) az említett helyrőil felkerekedtünk, az ágyúkat Budára (Budin) küld20. VÁMBÉRY ÁRMIN: Kanizsa (1600-1601). Századok. 1887. 798-826.