Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)

V. Molnár László: Kanizsa vára a török félhold uralma alatt (1600-1690)

KANIZSA VÁRA A TÖRÖK FÉLHOLD URALMA ALATT (1600-1690) 55 röik parancsnok gyaikran szervezett zsáikmányszerző akciókat Stájerország és Ausztria gazdagabb telepü­lései ellen is. Ezért Bécsben úgy határoztok, hogy mindenáron meg kell kísérelni Kanizsa visszavételét, s a vállalkozás főparancsnokává Ferdinánd főherce­get - a későbbi császárt és magyar királyt — nevez­te"* ki, aki 1601. augusztus 12-én fényes kísérettel in­dult el Grazból, majd Letenyén át Légrád alá vonult. A katonai táborba ezt követően sorra érkezteik meg Vimcenso Gonzaga mamtuai herceg, Giovanni Medici firenzei herceg, Lothartngiai Fülöp herceg, Giamfran­cesco AI dob ran dini (VIII. Kelemen pápa unokaöccse), Trautmamsdorf ezredes, Herberstein Zsigmond gróf, Batthyány János gróf, Eszterházy Miiklós gróf, Vesse­lényi György, Sforza ezredes és mások csapatai, ame­lyek létszáma augusztus 15-én 23 ezer gyailogost és 4500 lovast tett ki. A közel 30 ezres sereg azonban ahelyett, hogy azonnal Kanizsa felszabadítására in­dult volna, augusztus 17-én Székesfehérvár alá vo­nult. Az augusztus 24-én kezdődő, 9 napi rendkívül heves ostromot követően, szeptember 1-én sikerült bevenniük a várat, s ezzel 58 évi török uralom alól szabadították fel - egy rövid időre - Székesfehérvárt. Ezt követően olyan nagy volt az öröm, hogy még Prágában is - ahol Rudolf császár udvara székelt — „Te Deum"-ot tartattak. Amikor Amrát Hosszain Fe­hérvár visszavételéről értesült, rögtön futárokat kül­dött a pécsi, a koppányi és a szigetvári bégekhez, tudatta velük Kanizsa védőinek nehéz helyzetét és gyors segítséget kért tőlük. Ez haimairoisam meg is ér­kezett, még azt megelőzően, mielőtt a keresztény had ostrom alá vehette volna a várat. Ferdinánd főher­ceg serege azonban még napokig Fehérvárom ma­radt, ahol a diadal mámorában vidám lakomát tar­tottak. Szeptember 5-én aztán Trauitmansdorf ezre­dest nevezték ki Fehérvár új parancsnokává, s mint­egy 5 ezer főnyi helyőrséget bíztak rá. A fehérvári táborból szeptember 5-én, hajnalban indultak el a csapatok Kanizsa felé, ahova erőltetett menetben — a kedvező időjárás melllett — négy naip múlva érkeztek meg. Másnap a vezérkar Giovanni Medici firenzei herceget 8 ágyúval és 5 ezer ember­rel a vártól északra elterülő magadatokra rendelte. Vincenso Gonzaga herceg és Giamfrancesco Aldob­randini pedig mintegy 18 ezer főnyi seregükkel az északról délre nyúló doimbókat foglalták el, s a 6 ezer főnyi lovasságot tartalékba helyezték. Ezt köve­tően Ferdinánd főiherceg követeket küldött a pasá­hoz és a vár föladására szólította fel. 19 Miután Ferdinánd főherceg Amrát pasa elutasító üzenetéről értesült, nyomban parancsot adott Or­pheus Galllionii ezredesnek és Gaesare Porta had­mérnöknek, hogy a lövegállásokat azonnal jelöljék ki és a szükséges munkálatokat legikésőbb másnap 9. Ferdinánd főherceg Kanizsát ostromolja 1601-ben. Hans Sibmacher rézkarca 1602. (Magyar Történelmi Képcsarnok) 19. Az 1601. évi ostromra vonatkozóan: BALOGH JÁNOS im. 132-143; BARBARITS LAJOS im. 15-16.

Next

/
Thumbnails
Contents