Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)

S. Pallós Piroska: A kaposvári iparosság művelődése, 1920-1929.

A KAPOSVÁRI IPAROSSÁG MŰVELŐDÉSE T95 sportember személyével kapcsolódolt össze. Megalakulása azonban távoliról sem volt ilyen egyszerű, mert a környék látóinak, a cukorgyár iparosainak, munkásainak sportigénye mellett több tényező is közrejátszott benne. A sportolás igénye szerencsésen találkozott a gyár munkásainak közösségében azzOl az összetartó erővel és társadalmi elszigeteltséggel, amelyet ma is az egyesület alappillérének kéli tartanunk. Mindez az egyesület születésének csak az egyik tényezője. Másik tényezőként a fejezet bevezetőjében már említett, a munkásmozgalom hatásainak ellensúlyozására való törekvésse

I indokolhatjúk. 1923 elejétöl nagyobb szabású bérmozgalmak kezdődtek a városban. A szabókat, az építőipari munkásokat, a cipészeket a villanytelep dolgozói követték.

77 A dráguló é leírni szerárak késztették őket tiltakozásra, sztrájkra. A válasz: hatósági terror. A cukorgyári dolgozók valamivel kedvezőbb helyzetben voltak. A Mezőgazdasági Ipari RT. cukorgyára a Dunántúl legnagyobb mezőgazdasági üzeme, a cukorgyárak között nagyságban a negyedik helyet foglalta el. A nehéz, válságos időben itt álllandó munkásnak lenni biztos megélhetést jelentett. A kolónialakások, a természetbeni juttatások nyomán az itt dolgozók életszínvonala magasabb hasonló sorsú társaikénál. Kladnigg Alajos, aki a kormányzó rokonszenvét is bírta, 29 éve vezette közmegelégedésre a gyárat. Ez a bigotton vallásos, istenfélő ember nemcsak a „Mindenhatótól" rettegett, hanem a munkásmozgalom terjedésétől is. Részben ezért is adta hozzájárulását a sportklub megalakulásához. A megalakulás pontos dátuma: 1923. augusztus 15. Osztermann Lajos így ír erről: ,,A munkás gyermeknevelésének elintézése után a gyár vezetősége igyekezett, hogy a munkásságot munkaidő utáni szabadidejében lekösse és ezért a gyár tisztikarával karöltve a Kaposvári Rákóczi Sport Clubot, meg .Mindent a hazáért, ép testben ép lélek' jelszóval munkába kezd. A vállalat területet ad. A hepehupás, völgyes, dombos területet maga a munkásság munkaidő után saját jószántából dolgozta át és munkájuk után kialakulta Kaposvári Rákóczi Sport Club 106x64 méteres futballpályája clubházzal, trbünnel, 3 teniszpályával, egy kuglipályával, deszkakerítéssel bekerítve. Megindult a sport clubélet, futball, tenisz, torna, box, kerékpár, atlétika szakosztályokkal, megalakult a műkedvelő csoport, a dalárda, majd 1500 könyvvel az olvasókör úgy, hogy öreg és fiatal mind megtalálja a maga temperamentumának megfelelő munkaidő utáni szórakozást. Ezzel a nemes 77. Rendőrség közbelépésére sem szűnt meg a szabósztrájk ... Ú-S. 1923. márc. 8. (3) Miért sztrájkolnak a szabómunkások . . . Ú-S. 1923. márc. 10. (3) Részleges építőipari sztrájk . . . Ú-S. 1923. ápr. 24. (3) Sztrájkba léptek a cipészmunkások * . , Ú-S. 1923. máj. 8. (2) \ gesztussal a munkásság ideje szellemileg le lett kötve, a szociáildemokratákkal minden nexus megszakadt. Az egyetértés a munkásság és a vállalat között kezd a régi lenni."

78 Az idézett visszaemlékezés rámutat a kor egyik }elentőségére, a munkásmozgalom ellen létrehozott sportszervezetek elvi indokaira. A szellemi és testi lekötöttség az eszmétől! való távoltartást jelentett,;hisz ezeknek a szervezeteknek a támogatását és a munkájukban való részvételt elvárta a gyár vezetősége. A Rákóczi Sport Club a gyár módosabb rétegének a teniszen és a víváson keresztül szórakozást nyújtott, a munkások körében nem is annyira a testi energia lekötését - ezt a napi munka úgy is megtette -, miint inkább ideológiai befolyást kívánt érvényesíteni. Az észrevehető, kimutatható politikai célzatosság mellett nem érdektelen bemutatni, hogy mennyit vallottak be céljaikból az egyesület vezetőin keresztül a gyár vezetői. ,,Az egyesület célja az összes sportágak amatőr alapon való művelése és fejlesztése, az ifjúság erkölcsös nevelése, a társadalmi élet helyes úton való fejlesztése, az elhanyagolt, szegény sorsú ifjúság felkarolása, a nemzeti eszmék és a hazaszeretet ápolása, sport és hazafias ünnepélyek s előadások rendezése, azonban minden politikai irányzattól mentesen. A versenyzők és bármely más közreműködők semmiféle ellenszolgáltatásban nem részesülnek, működésükért semmiféle díjazást vagy munkabérmegtérítést nem kaphatnak s a színtiszta amatőr szellemet az egyesületnek megtartani és követni a legmesszebbmenőkig erkölcsi kötelessége."

79 Az egyesület sporttevékenysége hol egyik, hol másik sportágban jutott magasabb színvonalra. Kezdetben a vívásban és kerékpárban a város, sőt a Dunántúl vezető egyesülete volt. Majd labdarúgásban, ökölvívásban és asztaliteniszben küzdötte magát föl a legjobbak közé. Különösen labdarúgó-csapata tett nagy népszerűségre szert. A labdarúgó szakosztály az első, amely hallatott magáról, pálya híján a szentjakabi réten tartották edzéseiket. Az első filléreiket nagylelkű mecénások adták, akik tagjai lettek a klubnak. így példaként lehet említeni a Mátrai-testvéreket, Antalt, Károilyt és Gézát. A három asztalos kisiparos több mint kétmillió koronát bocsátott a klub rendelkezésére, ebből vásárolták meg az első zöld-fehér dresszeket.

80 Az 1923. esztendő még a szervezések időszaka. Néhány alkalmi labdarúgó-mérkőzést játszottak csupán, az akkori újságok meg sem emlékeztek róluk. Annál többet beszélnek viszont a műkedvelőkről. Nem veszélyes a villanytelepi sztrájk ... Ú-S. 1923. jún. 22. (2) Bérmozgalom az asztalosiparban . . . S-Ü. 1923. okt. 7. (3) 78. OSZTERMANN LAJOS: A kaposvári cukorgyár története. Munkásviszonyok, jóléti intézmények. 79. SML: Egyesületi alapszabályok 159032/1936—

VI11; 80. JUTÁSI RÓBERT: Rákóczi krónika. Kaposvár, 1983. 7, pld. (tovább: JUTÁSI)