Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)

S. Pallós Piroska: A kaposvári iparosság művelődése, 1920-1929.

196 S. PALLÖS PIROSKA Az egyesület tevékenysége nem merült ki csupán saját sportéletének szervezésében. Szembetűnő a kulturális rendezvények, színielőadások, majálisok rendszeres szervezése, rendezése. Ez különösen azért meglepő, mert a sport és a kultúra ilyen mérvű összekapcsolása a munkásszervezetek jellemzője volt. A város többi egyesületei megelégedtek - elsősorban kasszasiker céljára rendezett - évi egy-két sportbállal. A Rákóczi az előbbieket jóval fölülmúló kultúrtörekvéseinek gyökere másutt keresendő. Ez a már említett ideológiai befolyást célzó komplex folyamatban játszhatott szerepet. Közel járhatunk az igazsághoz, ha feltételezzük, hogy a kultúra és a sport ilyen mértékű kapcsolata tulajdonképpen a munkásmozgalom bevált fegyverét visszájára fordítva - a napi problémák, a befolyásoló eszmék ellen próbált immunitást biztosítani. 1924 húsvétján Skóza Gyula kabarészínész rendezésében játszott ,,Cigány" с színmű olyan kasszasikerrel zárult, hogy átmenetileg minden anyagi gondot megszüntetett. Ezen felbuzdulva egymást követték az új minielőadások. A Nótás kapitány, a Marica grófnő, a Csóikos asszony, a Mit susog a fehér akác, az Iglói diák, a Nagymama, a Süt a nap, a Két ember a bányában című előadások nemcsak közönséget, de új tagokat is toboroztak a fiatal egyesületnek, s amelyre ezekután a gyár vezetősége is kezdett odafigyelni. A műkedvelő csoport mozgatói Herceg István tisztviselő, később Szilárd György szimfonikus zenekari karnagy, Szenté János rendező. 1924-ben Ambrus János sportköri elnök közbenjárására a gyár egy területet adományoz a sporttelep építésére. A gyári munkáslakásokból két helyiséget a klub rendelkezésére bocsátottak.

81 Egy évvel az alakulás után az alapszabályt a belügyminiszter is ellátta kézjegyével. S az Űj-Somogy hasábjain is megjelenik végre az első hír. ,,Kaposvár legfiatalabb sportegyesülete, a Rákóczi SC holnap délután fél kettőkor tartja bemutatkozó mérkőzését a honvédtéri pályán. Ellenfele a MÁV I. csapata lesz."

82 Hogy mi volt az eredmény, kik játszottak - arról nincs szó. Annyi azonban ismert, hogy a szervezett bajnokságban még nem szerepelt csapat és a megyei válogatottban sem játszott zöld-fehér labdarúgó. Az év végére ismét pálya nélkül maradt a csapat. A gyár széntárolójának bővítéséhez szükség volt az addigi futballpályára is. A klub vezetői azonban nem hagyták annyiban a dolgot, s nem eredmény nélkül. Kárpótlásul megkapták azt a gödrös, dimbes-dombos helyet, amely használhatatlannak tűnt. A lelkes futballrajongók kétheti munkája nyomán elkészült az új pálya. 1925. július 25-én avatták a végleges helyüket. Csak a díszes pályára 50 millió koronát költöttek. A Csalogány vendéglőben 100 terítékes bankettre ke81. Uo. 82. Rákóczi SC bemutatkozása ... Cl-S. 1925. ápr. 13. (3) rült sor. Az ünnepségen részt vett maga az alispán, Tallián Sándor is. Fél ötkor felhangzott a Himnusz, majd 100 polgárista lány és fiú szabadgyakorlata aratott nagy sikert. Ezután Stural alelnök mondott „frappáns beszédet", majd a nagy érdeklődéssel várt Rákóczi—Turul mérkőzésre került sor. A kezdőrúgást Kladnigg Alajos végezte el.

83 A csapat ősztől már a kaposvári alosztály második vonalában játszott. 1926-ban ismét a spqrtolók segítségére szervezkedtek a műkedvelők. Húsvét mindkét napján a cukorgyári szövetkezet nagytermében a „Nótás kapitány" című darabot tűzték műsorra. A tiszta bevételt a sporttelep továbbépítésére fordították. 1927 nyarán a fiatal, mindössze hároméves csapat már a pécsi alosztály első csoportjában játszik. Akinek a húszas évek derekán volt biciklije, nem tartozott éppen a legszegényebbek közé. Azt, hogy a Rákóczi vásároljon sportolóinak kerékpárt, még csak föl se merült. A két kályhás kisiparos, Horváth Andor és István sem gondolhatott másra, mint egybetömöríteni azokat a kerékpársport-kedvelőket, akiknek volt gépük. Csatlakozott hozzájuk Lernei József, aki elvállalta a csapatkapitányi tisztséget. Kiss János vaskereskedő, versenyző és szakosztályvezető mellett Lutz Miklós karosszérialakatos, Csordás Dénes, Zsebi László számít az alapítók közé.

84 Az első országúti kerékpárversenyt 1926. október 16-án rendezték, amelyre valamennyi biciklista benevezett. A kerékpáros szakosztály tagjai sokat hallatnak magukról. 1927. március 21-én húsz kilométeres kirándulást szerveztek, s áprilisban öt sportolóval már a szombathelyi versenyen vettek részt. Egy hónappal később már a szakosztály rendezett versenyt a nagykanizsai úton, majd május 31-én Pécsett győz a szakosztály Keszthelyi-FenczI—Lator összetételű csapat. Hírük eljut az országos szövetségbe is. Méltányolva szorgalmukat, kitartásukat, ügybuzgalmukat, rájuk bízták a 150 kmes és az 50 km-es staféta Dunántúl-bajnokság megrendezését. 1928-ban a KRSC kerekesei rendezték meg a Déldunántúli országúti versenyt a siófoki úton 15, 25, 35 km-es távon. Az októberi megyei leventebajnokságon is hengereltek a Rákóczi biciklistái. A márványlapon lévő ezüst kerékpárt, a fődíjat is ők nyerik. A névsor: Fülöp Lajos, Hudi Imre, Lutz Miklós, Hudi József, Farkas Márton. Röviddel ezután a szezonzáró versenyen ismét taroltak a rákóczisták. S az 1929-es év még mindig a KRSC kerékpárosaié. A klub országúti versenyén mind 10, mind 20 km-en a Rákóczi versenyzői győztek. Majd a Rákóczi-biciklisek fölényének jegyében zajlott le a barcsiák által rendezett kerékpár csillagtúra a Kaposvár-Kadarkút-Szigetvár-Barcs 81 km-es útvonalon.

85 83. JUTÁSI: 9. old. 84. JUTÁSI: 10. old. 85. JUTÁSI: 14-1ф. old.