Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)

S. Pallós Piroska: A kaposvári iparosság művelődése, 1920-1929.

194 S. PALLÓS PIROSKA mot, melyre hölgyek jelentkezését is elvárták. 65 1922. január 1-én megalakult a Magyar Országos Eszpe­rantó Egyesület Kaposvári Csoportja. 66 Elnöke dr. Takács József böhönyei körorvos, alelnöke dr. Óriás Pál, titkár Stubna Béla lett. Az összejöveteleket a Szarvas Szálló különtermében tartották. 67 1922. november 20-án a kaposvári eszperantisták ülést tartottak a városháza nagytermében, melyen megjelent Geisswein Sándor pápai prelátus, nemzet­gyűlési képviselő. „,.. Én is nagy fontosságúnak tartom, hogy Ma­gyarországról minél többet tudjon meg a külföld s hogy a magyar kultúrát ismerjék. Ennek egyik kiváló eszköze az eszperantó nyelv... Az eszperantó a nemzetek egyenlőségét és egyen­jogúságát jelenti, amiért nekünk is pártolnunk kell ezt a nyelvet. Az eszperantó az emberi testvériség gondolata, s csak azok ellenségei* akik mindig vere­kedést okoznak a népek között. Az eszperantó nélkül nem lehet harmóniába hozni nemzeti és nemzetközi szellemet, annyival inkább, mert a kettő egymás nél­kül nem élhet." 68 - mondta a beszédben dr. Geiss­weim. A munkás eszperantisták 1924. január 13-án külön váltak és ekkor 31 fővel megalakították a Magyaror­szági Eszperantista Munkások Egyesületének Kapos­vári X-es számú csoportját. 69 Otthonukat a Bárány Szálló nagytermében nyitották meg, az avató ünne­pélyen a város valamennyi eszperantó csoportja kép­viseltette magát. A kaposvári eszperantisták 1925 szeptemberében 3 napos kiállítást rendeztek a Munkásotthonban, ahol bemutatták azokat az újságokat, könyveket, különféle sajtótermékeiket, amelyeket az eszperantó nyelv gya­korlati alkalmazhatóságát és elterjedését dokumen­tálták. A látogatók megismerkedhettek azzal a level­es képeslevelezőlap- és bólyeggyűjteménnyel, melyek darabjai a világ minden részével fennálló eszperantó nyelvű levelezések útján jöttek össze. 70 A szorgalmas eszperantisták 3 év múlva újabb ki­állítást rendeztek, ahol az említett levelezőilap-gyűjte­ményen kívül láthatták a magyar államrendőrség esz­perantó nyelvű újságját és Madách: Az ember tra­gédiáját - eszperantó nyelven.' 1 Külön tanulmányt igényelne a cukorgyári munkás­ság művelődésének vizsgálata. Az 1893-ban alakult gyár rendtartásában általános elvként rögzítették, hogy az alkalmazottak semmilyen 65i Up. 66. Esperanto egylet Kaposváron Ü-S. 1922. jan. 1. (4) 67. A kaposvári esperanto csoport... Ü-S. 1922. jan. 24. (3) 68. Geisswein Sándor az esperantisták gyűlésén .. . Ü-S. 1922. nov. 1.(1) 69. SML: Alispáni iratok 18044/1930. sz. 70. Esperanto kiállítás Kaposváron Ú-S. 1925. szept. 2. (30 71. Esperanto kiállítás a Munkásotthonban t Ú-S. 1928. szept. 6. (3) szakegyletnek, politikai pártnak tagjai nem lehetnek. Ily módon egy egységes, nem politizáló, a szocialista eszmékre csak passzívan reagáló, a vezetéshez min­dig hűséges magatartású munkásgárdát kívántak ki­alakítani. Ezek az erőfeszítések sikerrel is jártak. Bal­oldali gondolkodású, a mozgalomban aktívan részt­vevő munkások a gyárban eleve nem is kaptak mun­kalehetőséget, s ha valakiről megtudták, hogy szerve­zett munkás, azonnal el is bocsátották. 72 A gyárveze­tőség a „politikamentesség" biztosítására gazdag eszköztárral rendelkezett, és alkalmazta is azokat. Az újonnan jelentkezett munkásokról bizalmas informá­ciókat kértek, ellenőrizték a szakmai tudást, jellem­beli tulajdonságokat, politikai megbízhatóságot. Az I. világháborút követő forradalmak a szocialista és kommunista eszmék elterjedését vonta maga után. Az 1919. évi események után a gyár munkásait ha­gyományos eszközökkel megnyugtatni már nem lehe­tett. A cukorgyár helybeli és budapesti vezetősége úgy gondolta, hogy a katolikus egyházat anyagilag is támogatja, ha az megoldja a hívekkel, vagyis a cu­korgyári dolgozókkal való foglalkozást. A gyárvezetőség hathatós támogatása mellett Rótt Nándor püspök 1923. szeptember elsejével Boldizsár József Zoltán attalai káplánt hltoktatónak küldte a Pécsi utcai elemi iskolához, s aki a gyermekek taní­tása és nevelése mellett különféle juttatások ellené­ben „kötelességévé tette a magukra maradt felnőtt hívekkel való foglalkozást". 73 Boldizsár József Zoltán a cukorgyári fiatalokat legényegyletbe és leánykörbe, és a „Szent Alajos" cserkész csapatba tömörítette, amelyben valóban vallásos szellemben művelődhet­tek, szórakozhattak. 74 „Az itteni városrészben működő legényegylet össze­tartja a fiatalságot, s előadásokkal foglalkoztatja, hogy ne járjanak a városba, ä kocsmába és a Mun­kásotthonba." (Kladnigg) 7 "' A cél, a törekvés tehát, hogy ne politizáljanak, tu­datos, tervszerű és átgondolt koncepciók alapján va­lósult meg. Nyíltan hangsúlyozták is, hogy a gyár „a fogékony ifjú lelkeket nem engedi át más, esetleg tév­utakon vezető eszmék hirdetőinek, hanem oly egye­sületbe tömöríti, amely egyesület célkitűzéssel Isten­ért, hazáért, királyért becsülettel harcolni, becsülettel élni tud". 76 S a cukorgyárban megalakult az a sportegyesület, amely megszakítás nélkül, többszöri névváltoztatás­sal ma is él. Létrejötte a köztudatban néhány lelkes 72. SZILI FERENC: Munkásság és műszaki értelmiség a ka­posvári cukorgyárban a két világháború között. Levél­tári Évkönyv. Kaposvár, 1981. 419. old. (tovább: SZILI) 73. Uo. 74. A kaposvári Hősök temploma felépítésének és felsze­relésének, a Jézus Szíve egyházközség megszervezésé­nek és plébániájának története, (tovább: História do­mus) 75. SZILI: 422. old. 76. Uo.

Next

/
Thumbnails
Contents