Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)
S. Pallós Piroska: A kaposvári iparosság művelődése, 1920-1929.
A KAPOSVÁRI IPAROSSÁG MŰVELŐDÉSE 193 Miklós, jegyzője Nagy Imre lett. Szita Lajost és Bók Nándort ellenőrré választották." )S Az egyesület alapszabályai haladó felfogásról tanúskodtak. Az MTE célját így fogalmazta meg: ,,Az egyesület célja a testedző sportok különböző ágainak szakszerű űzése, valamint azok fejlesztése." A cél elérésére szolgáló eszközök: ,, . . . a testgyakorlás, a footbal, vívás, atlétika, birkózás, és a téli sportok űzhetésére alkalmas pályák, helyiségek létesítése és fenntartása, valamint az egyetemes magyar sport érdekeit szolgáló testnevelésnek minél szélesebb rétegben való megkedveltetése a tömegsport kiépítése által. 59 Az egyesület működése nem volt zavartalan. Bár sportolói helytálltak a zöld gyepen, a birkózószőnyegen, alapszabályait a hatóságok nem tartották elfogadhatónak. „Dacára a város polgármesterének véleményező javaslatára azért nem tartom szükségesnek az alapszabályok láttamozását, mert Kaposvárott már három sportegyesület működik, s ezen egyesületek minden társadalmi osztályhoz tartozó sportoló ifjúság igényeit kielégítik. Amennyiben a sportegyesületek gombamódon szaporodnának, nehezebb a sporteszközökkel való felszereilés, és a Testn'evelési Tanács által nyújtott támogatás szerfölött megoszlik. Azonkívül a Testnevelési Törvény értelmében, minden egyesületnek sportpályával való ellátása áthidalhatatlan nehézségekbe ütközik. 60 Addig is, amíg a csapat alapszabály nélkül működött, igen szép eredményeket tudott felmutatni. A Kaposvári Munkás Testedző Egyesületben labdarúgó és birkózó szakosztály is működött. A város sporttörténetében először láttak a kaposváriak női kézilabda-mérkőzést. „Kaposvárott eddig még teljesen ismeretlen sportjátékkal ismerkedett meg a sportközönségünk vasárnap délután. A Pécsi Sport Club ,l. a és II. b női futball' csapata mérkőzött élénk érdeklődés mellett. Kíváncsi tekintetek irányultak a két csapatra, amikor a pályán megjelentek és nagy tetszést váltott ki - amikor az egyik hölgy a labdát férfiasan a magasba rúgta s a játék azonban nem férfi futballnak bizonyult, mert kézzel játszották és a labda lábbal való érintése esett büntetés alá ... Az ifjú hölgyek nagy vehemenciával és ügyességgel .feküdtek bele' a játékba. A közönségnek az a része, mely az első alkalommal képes volt élvezni a footbalnak ezt a szokatlan faját, hamarosan kiszemelte kedvenceit, miként a férfi csapatoknál. Az első csapat szőke emberét, Katót két perc alatt már mindenki favorizálta, míg a másik csapat temperamentumos kis centerét - no de ilyet - elnevezték Bütyöknek. Végtelenül kedves volt a két csapat komoly 58. A Munkás Testedző alakulógyűlése Ú-S. 1921. dec. 21. (2) Megalakult a Munkás Testedző Egyesület Ú-S. 1921. dec. 28. (3) 59. SML: Alispáni iratok 1165/1924. sz. 60. SML: Alispáni Iratok 1165/1924. sz. küzdése, ami meglehetősen szapora nyelvpergéssé! történt nem tagadván meg magát az asszonyi természet a futballpályán sem. A nagy küzdelem vége az lett, hogy az első csapat 17 gólt lőtt, azaz dobott, a második csapat kapujába, míg a második csapat 7 gólt ért el. A bájos sporthölgyek - 14-16 évesek ezek után a közönség lelkes ovációja között vonultak le a pályáról." <u A labdarúgó szakosztály 1922 tavaszától működött. Dacára a szép sportsikereknek 1923-ban a városi bajnokságot is megnyerte a KMTE labdarúgó-csapata - az egyesület nem kapta meg az alapszabályára az engedélyt. Az alispán kérésére nyomozást indított a rendőrség a KMTE tagjainak politikai múltja iránt. A nyomozásról az alispánhoz az alábbi jelentés érkezett: ,, . . . Tekintettel arra, hogy úgy a régi, mint a jelenlegi vezetőségben helyet foglalnak olyan egyének, akik a kommunizmus idején szerepet vittek s ezért részint büntetve voltak, részint rendőri felügyelet alatt állottak, az alapszabályok láttamozását nem javaslom. Különösen szembetűnő, hogy önálló iparosok és kereskedők, kik jó anyagi viszonyok között élnek, s kik a radikális-liberális szociáldemokrata politikai irányzat hívei 02 tömörültek az egyesület vezetőségébe." Természetes, hogy ezek után a belügyminiszter nem hagyta jóvá az alapszabályait, mert mint írta: ,, .. . az egyesület vezetőségének egyes személyében nem látok elég biztosítékot az egyesület alapszabályszerű működésére." 03 A munkásság azonban ismét talált módot a sportolásra. Az egyesület tagjai - kiknek fillérjeikbe 1 jutott a felszerelésre, minden ingatlanukat a Munkásotthonra ruházták. Itt jöttek össze aztán Steiner Rezső vezetésével a birkózók és ugyancsak itt szerveződött meg a város első női kézilabda-csapata is. 1924-ben a munkássportolók beszüntették önálló működésüket. A KMTE-ben működött fiatalok a MÄVba mentek játszani, majd a MÁV megszűnte után a KAC-ba, majd a Kaposvári Postás Atlétikai Club-on keresztül a Rákócziba vezetett az útjuk. A harmincas években ismét élt a KMTE néhány évet jobboldali jelleggel, sporttevékenysége azonban nem volt számottevő. Megmaradt középszerű kis egyesületnek, mely nem háborgatta a társadalmi és sport belső osztálykereteit. A színjátszás és a sport mellett figyelemre méltó volt a kaposvári eszperantista mozgalom is. 1921. október 30-á'n, a Széchenyi kávéházban levő Munkásotthonban tartották az első előadást. 0 ' 1 A hallgatóság meghallgatott egy ismertetést az eszperantó nyelvről és meghirdették az érdeklődőknek a nyelvtanfolya61. Nők a futballpályán S-Ú. 1922. júl. 11. (3) 62. SML: Alispáni iratok 1165/1924. sz. 63. SML: Alispáni iratok 1165/1924. sz. 64. Esperanto tanfolyam a Munkásotthonban Ú-S. 1921. okt. 27. (3)
