Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)

Dr. Magyar Kálmán: Az Árpád-kori Somogy Francia kapcsolatairól

AZ ÁRPÁD-KORI SOMOGY FRANCIA KAPCSOLATAIRÓL 29 5. ábra. Somogyváír Szent Egyed apátságának alaprajza (Baikay Kornél nyomán) ban elihedyezett téglákból rakták. A falmag zúzott kő­ből készült és nagyon szilárd habarccsal kötötték ösz­sze (falvastagság = 135-165 cm). A bazilikában 12 fél pillérre és 12 beílső tartópillérre nehezedett a tető és a hajóelválasztó falak súlya. A görögkereszt ala­kúak az első, a téglalap alakúak a későbbi, XII. szá­zadi építési periódushoz tartoznak. 152 A korai románkori padozatot a XV. században le­süllyesztették és négyszegletes mész1<őlapókkal fedték le. A templomot fefkete, febér és piros színű freskó díszítette. A hajóikat faimennyezettél hidalták át és a főhajó kb. 17 m magas lelhetett. A XII. század végefelé építhették az északi mellék­hajóhoz a négyzetes, alacsonyabb padlószintű mel­lékteret, amely sekrestye vagy káptalan-terem lehe­tett. Az északi oldalon lévő 25x23,8 m 2 alapterületű, a XIII. században dél-francia mintára épült kolostor­épület (alatta korábbi periódusok nyomával) egy négyzet alapú udvart (quadratúra) — középen cisz­ternával - vesz 'körül. A bencés regula szerint épült kolostorszárny legalább 18—20 szerzetes és a hozzá­juk tartozó világi és szolgaszemélyzet számára ele­gendő alapterülettel rendelkezik. 153 A templomot és a kolostort gótikus (XIV. századi), majd reneszánsz (XV. század második feile) stílusban is átépítették. Külön sáncrendszer, majd legkívül széles (1,5-2 m) tégilavárfala'k védték. Kívülebb voltak a gazdasági és más épületek (köztük egy XIV-XV. századi kápolna is). Magától értetődik, hogy a templom belsőben, s kí­vüle is jellegzetes Ny—K-i tájolású középkori sírok (kb. 250-300) kerülték elő. 154 Somogyvárnak egyébként még öt temploma, teme­tője és ossiariuma is volt. A különböző, több ezerre tehető értékes leletanyag: kerámia, sírmelléWet, fegy­veranyag stb. közül a faragott kőanyag emelhető ki, amelyben a franciás hatás közvetlenül is lemérhet tő. 155 Az a franciás hatás, amely 1230 körül is olyan jelentős, hogy Albericus Trois-Fontaines-i szerzetes írja, „bogy ebben az időben is többnyire franciákat vesznek fel". Ekkortájt az egyházi, a liturgikus, a ze­nei, az irodalmi, az építészeti és általában a kulturá­lis, művészi, francia kapcsolatok magyairországi érle­lője. 156 Innen származik a megye (leggazdagabb (kb. 900 db) díszesen faragott XI-XIII. századi kőemléke. 152. BAKAY K., SMK 2 (1975) 194. 153. Uo. 203-206. 154. BAKAY K., SMK 2 (1975) 205. 155. MAGYAR K., Árpád-kori díszítőművészet Somogyban Studium Historicum Simigiense 1. Kaposvár 1978., 204­206. 156. BAKAY K., SMK 2 (1975) 206.

Next

/
Thumbnails
Contents