Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)
Dr. Magyar Kálmán: Az Árpád-kori Somogy Francia kapcsolatairól
28 MAGYAR KÁLMÁN Egyházi szempontú a harrrradiiik cél, hogy az ekkor még főleg csak elvileg a Cluny alá tartozó Saint-Gilíes révén a cluny reformot is áttelepíthessék Magyarországra. 1 ^ 0 Somogyvár ainyapátsága — Arles-lal együtt — a cluny szerzetesek révén létrejött composteïlai Szent Jakab és a Szent Egyed zarándokút fontos csomópontja lett. A zarándokút hatására Clunybe Péter, Benedek, míg Saint-Gilles-be Egyed „valódi ereklyéi" kerültek. Somogyváron pedig elsősorban Szent Egyed, illetőleg az alapító, Szent László ereklyéit helyezték el. Nyilvánvaló ekkor az, hogy elsősorban a Szent Egyed tiszteletére szentelt apátságot, francia, illetőleg Saint-Gilles-i mintára Szent Egyed ereklyéjének, kegytárgyának búcsújáró helyévé kívántok avatni. A közvetlen francia, Saint-Gilles-i összeköttetés megteremtéséről 1091-ben Szent László magyar király így ír Oderisius montecassinói apátnak: „Szent Egyed apátját Magyarország területén számos kedvezésben részesítettem." S ezután következik a somogyvári apátság említése. 141 Ezzel az alapítással a Saint-Gilles-i anyaapátság legnagyobb és legtekintélyesebb leányapátsága Somogyvár ilett. Az 1091-es alapításnál Odilo Saint-Gilles-i apáttal több francia is részt vett. Péter prépost az első apát, de id elkerült Rostiagnus, Poitou Péter g ram ma ti eus, Ugó fia Dániel, Bernát, Amarik fia. 142 Az alapító levél megerősítéséből kiderül, hogy több mint száz esztendeig a somogyvári kolostorban csak franciák élték, illetőleg olyan szerzetesek, akiik SaintGilies-ben voltak noviciusok. S minden egyházi ügyben a Saint-Gilles-i apát alá tartoztak. Az alapításhoz — több magyar kutató szerint — Raymond Saint-Gilles-i gróf, a város tulajdonképpeni legfőbb hűbérura is hozzájárult. Raymond — keresztes hadai élén — az 1090-es években haladhatott át Magyarországon, s talán Szent Lászlóval is találkozott. Somogyváron mindenesetre a magyar középkor egyik igen jelentős 'kulturális és egyházi központja épült fel (külön szerzetesi (iskolával). Valószínűleg ekkortájt kerülhetnek ide a hospes telepesek is, akiknek a megnevezése a korai városi szervezetet sejteti : civibus seu hospitibus de Somogyvar, s az „ín civitate seu opido castri Symidiensi" megjelölés civitaslként, illetőleg oppidumként tünteti fel Somogyváft. 1 * 3 Az apátság 1224-től a Dunántúl egyik legfonto140. SÖTÉR 1946., 12-13. 141. DERCSÉNYI 1934., 6. 142. PAULER GY, A magyar nemzet története Budapest 1893. I., 172. 143. MAGYAR K., SLÉ 10 (1979) 34. 144. DERCSÉNYI 1934., 13. LEVÁRDY F., Művtört. Ért. (1968) 3-4. 171. 145. DERCSÉNYI 1934., 13. 146. BAÜNGARTEN SZ 40 (1906) 5. 389-411. 147. SÖRÖS P., Elpusztult bencés apátságok PRT XII. Budapest 1912., 149-167. GERECZE P., AK 20 (1897) 131-160. BAKAY К., Első és második jelentés a sósabb jogi képviseletét látta el hiteleshelyiként. Egy 1390-ből származó oklevél teljes épségben őrizte meg pecsétjét. A pecsét körirata : S. Capituli Monasterii Sancti Egidii de Symygio. Belül: tonzúrás fejű. vállán átvetett ruházatú szerzetes (Szent Egyed?) arccal előre fordulva, két kezét kitárja, előtte címerpajzs, melyetikét kisebb alakú szerzetes tart, fejétől balra holdsa nió, jobbra csillag. 1 ' 1 * Az alapítólevelet László király 1091-ben adta ki Odilo Saint-Gilles-i apát és Teuzo pápai legátus jelenlétében. Sumlohot (Somogyvárt), Magyarország egyik legelőkelőbb városát hat faluval, szolgákkal és területtel, harminc szőlőt vincellérrel, hatvan szőlőt felerészben vincellérrel, háromszáz család szolgával és száz család fegyveres jobbággyal rendelte a monostor alá. Ebben szerepelt az is, hogy a monostor apátja élete végéig engedelmességgel tartozik a Flavius völgyében lévő Szent Egyed (Saint-Gilles) monostor aipátjánaik. Ez az anyamonostorhoz való alárendeltségi, kapcsolattartási viszony 1417-ig fennmaradt. 1 * 5 A pápák 1091-1266 között hatszor is említik. 1 * 0 A monostor jogállását tekintve felemás helyzetbe került: sem a királyi kegyuraság, sem a püspöki joghatóság alól nem vonták ki. Szent László ugyanis az alapításkor már nem volt jóviszonyban II. Orbán pápával, Saint-Gilles főkegyurával. A források, de elsősorban a régészeti kutatások alapján 1 * 7 hitelesen re konstruálhatjuk — a török időkben elpusztult - apátságot, amely Somogy vármegye első, ún. ispánsági központjában, egy 3,3 h-nyi, Kupavár nevű honfoglaláskori földvárban állt. 1 * 8 A monostor templomát: az 57 m hosszú, 24,5 m széles, három hajós, három apszisos bazilikát — az alapítás táján — lombard mintára már felépítették. Az épület falait kívül-belül lizénák tagolták. Nyugati két szakaszát — az oldalfalaknál későbbi (XIII. századi) - fal választja el a templom terétől. 1 * 9 (5. ábra) Homlokzati tornyai (között nyitott előcsarnok lehetett. A templom nyugati homlokzatán és a déli oldalán egy-egy lépcsőzetes bélletű, oszlopok nélküli kapuzat maradványa származik a korai építési szakaszból. 150 A XII. század végefelé átépítették a templomot. Az eredetileg kőkváderekből épített falazatot téglafalak váltották fel. 151 A szentélyek belsejében opus spicatum, kalásszerű építészeti technikával építkeztek. A felmenő falakat épületkövekből és vízszintes sorokmogyvári bencés apátság feltárásáról (1972—1975.) SMK 1 (1974) 337-348. és SMK 2 (1975) 191-207. MAGYAR K., Ásatási jelentés az 1973-as és az 1979-80as somogyvári régészeti kutatásokról. RRM Rég. Adattá pa. 148. MAGYAR K., SLÉ 10 (1979) 18-21. 149. Árpád-kori kofa rag ványok (szerk.: TÓTH M. és MAROSI E.) Székesfehérvár 1978., 134. (Továbbiakban: Árpád-kori . . . 1978.) 150. Árpád-kori ... 1978., 134. DERCSÉNYI 1972., 190. 151. Árpád-kori ... 1978., 134.
