Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)
Dr. Magyar Kálmán: Az Árpád-kori Somogy Francia kapcsolatairól
AZ ÁRPÁD-KORI SOMOGY burgundi hatásról beszél. 10/ Gerevich Tibor nyomán szerinte az esztergomi III. Béla-koni építkezéseik Provence-szal (Arles, Moissac) Burgundiával (Vézelay, Cerisy-la Foret), valamint Chartres-val, Rouen na I álltak kapcsolatban. A kápolna, a palota és a Porta Speciosa finom oszlopfői is a francia, a proven ceburgundi stílusjegyeket viiselték magukon. Vagyis az akkori kutatók egy erős dél-francia hatást tételeztek fel, amely más (Poitiers), de normán elemekkel is kiegészült. Az esztergomi kápolna páros oszlopai, bimbós fejezetei, a bazilika egyik oszlopfője a Porta Speciosa klasszicizáló oszlopfői mellett Kisdisznód templomának kapuzatát is Saint-Gilles díszkapuja „kivonatos kiadásának" tartották. Francia hatás érte őket, csakúgy, mint a vértesszentkereszti főapszist és a pillérfejezeteket. A spmogyvári faragványok mellett a XII. századi ún. pécsi iskola Jézus gyermekségének megalkotója szintén a franciás stílű siratást viseli magán. A három királyok hódolata Saint-Gilles, Moissac, Charité-surLoire, a párizsi Notre-Dame Szt. Anna kapujának és Chartres domborműveinek a hatását tükrözik. S az ún. moissaci iskola nyomai — Pécsen keresztül - Kalocsán és másutt, (köztük az erdélyi szászföldön is megtalálhatók. 108 Az említett román-kori emlékek francia vonatkozásait tárgyalja Dercsényi Dezső is. 109 Ö az esztergomi királyi várpalota XII-XIII. századi stílusát „újnak és erősen francia hatásúnak" tartja. A normán ornamentika, az oroszlános korongok — Chartres mellett — a Párizs környéki koragótikát (St. Germain des Prés) juttatják az eszünkbe. Az 1196 előtti időben készült Porta Speciosa ikonográfiái programja is francia stílushatású és a párizsi Notre-Dame Szent Anna kapujával hozható párhuzamba. Hasonló programot mutat a szentkirályi és a bátmonostori faragvány is. Dercsényi szerint a másodLk kalocsai székesegyház (XIII. század első harmada) körüljárás, kápolnakoszorús szentélyének megoldása is francia, mint ahogy az építészeti részletek — Esztergom közvetítésével — hasonló stílushatás révén jöttek létre. A Kalocsán dolgozó és ott 1220 táján meghalt Martin us (Márton) kőfaragó, szobrászmester (lapicida) lehetett azésztergomi kápolna francia építésze. 110 Szokatlan, de a francia emlékekkel rokon alaprajzú a XII-XIII. század fordulóján épült második vértesszentkereszti templom. Faragott domborművei, épületornamentikája Kalocsával, Esztergommal rokoníthatók. Itt láthatók az ún. francia chapiteaux historiques mesélő oszlopfői is, amelyhez hasonlók a XIII. század elejéről Karcsán találhatók. Az ún. esztergomi franciás körhöz tartozik - a XIII. század elején épült — premontrei bényi és az ócsai 107. SŐTÉR 1940., 11-12., Uő. 1946., 21-22. 108. Uő. 1940., 7-15., SÖTÉR 1946., 19-28. 109. DERCSÉNYI 1972., 7-202. 110. Uo. 194., 77., 79. kép, 192-193. 111. DERCSÉNYI 1972., 195., 193-195., 197. FRANCIA KAPCSOLATAIRÓL 23 egyház is. A mellékkápolnás (rendszerű Kisbény és a háiromhaíjós, kereszthajós, szokatlan szentélyfővel rendelkező ócsai egyházak viszont nemcsak alaprajzúikban „franciásak". Az előbbinek az épületornamentikája, oszlopfejezetei, a кал tu szí eve les fejezetei, az utóbbi bimbós-leveles oszlopfő!, indás gyámíkövei, valamint a déli kapuzatuk „arles-l típusú örvénylő a kam tu szl evei es oszlopfője" erős francia hatást mutatnak. Mint ahogy Pannonhalma 1224-ben újjáépített, újjászentelt egyházának Porta Speciosáján levő faragott és domborúan kihajló lombdísze szinte „már a Párizs környéki koragótika stílusában" jelenik meg. A kisdisznódi az erdélyi szászföld 1223-ban már álló egyházának Ny-i homlokzata különleges, dél-francia stílushatású. Dercsényi szerint „a homlokzat franciás megoldása ellentétben állónak tetszik az oszlopfők száraz geometrikus díszével. Ehhez hasonló azonban a közeli nagydisznódi egyház főkapujának és főként kockaoszlopfőinek a geometrikus díszítése (XLIX. tábla 1-5.). A kisdisznódihoz hasonlóan egyedülálló a Veszprém megyei Liter XIII. század első felére keltezhető déli kapuzata. Ennék a franciás, chartres-i hatású kapuzatát „jelentősebb, de elpusztult emlékek ültethették át első ízben hazánkba" (V—VII. tábla). 111 A XIII. század elején Lebeny normán és cisztercita műhelyhatásokat mutató egyháza mellett Gyulafehérvár az ún. burgundi alaprajzi elrendezés szerint épült át. Kőfaragványai összetett: esztergomi, kalocsai, vértesszentkereszti és lébényi, jaki hatásokat mutatnak, így a megmaradt emlékei közül - a XIII. századi normán díszű kapu mellett - az 1260-70 közötti francia koragótikus stílusban dolgozó műhely, valamint 1287ben a Saint-Dié-ből származó Tyno fia János, vallonfrancia kőfaragó-szobrász munkája kapcsolható a francia hatáshoz. A XII-XIII. századi időszak magyarországi legnagyobb hatású, elsősorban szobrász m űhelye a pécsi. 112 A 700 leletből álló épületplasztikai díszítésből Jézus gyermeksége masterét tarthatjuk közvetlenül francia hatásúnak. A XII. század első felében „alakjait toulouse-i módon állította be (Pásztorok) és a keményen formált ruhával az egész testüket elrejtette. Az ebben a pécsi hatásban készült somogyvári domborművek közül a XII. század második feléből származó Tövishúzó, vagyis az antik téma átformálása illik jól abba a szellemi légkörbe, amelyet SaintGiililes és a provence-i művészet képviselt ebben az időben. 113 Legújabban a magyarországi művészet 12—13. századi emlékeivel foglalkozó Marosi Ernő 114 sem zárta ki az Árpád-kori magyar művészetben, építészetben megtalálható jelentős francia hatásokat, kapcsolatokat. Újabb összefüggésekre hívta fel a figyelmeit, mint 112. DERCSÉNYI 1972., 190-191., valamint Id. TÓTH M., Stílusfejlődés Árpád-kori kőíaragványainkon Székesfehérvár 1978., 29-51. (Továbbiakban: TÓTH 1978.) 113. DERCSÉNYI 1972., 192. 114. MAROSI E„ TSZ (1980) 1. 124-149.
