Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)

Dr. Magyar Kálmán: Az Árpád-kori Somogy Francia kapcsolatairól

22 iMAGYAR KÁLMÁN hanem „közvetlen nyugati ihletésű". S részben Ruszttal függhetett össze a környéken levő Pörgölény, Szentelek, Szárazvám, Farkaisvalu Szent Egyed patrociniuma. Q a védőszentje líllia, Peresznye, Szebenye és Gönc, valamint a bihari Esztár, illetőleg Temesvár, Dál középkori templomainak. Vagyis Hont vármegyében, a Szepességben, Biharban és Dél-Erdélyben, valamint — ahogy a szárnyasoltárok tamásítják — tiszteltek Bakabányán, Bártfán, Hervartón, Kassán, Szepeshelyen és Kisszebenben is követhető. Szászfalu oil tó rt emelt néki, de oltára volt a ikistályai és a győri egyháziban is. Egy szobra pedig Bártfán is állt. Az elpusztult somogyi Szentegyed, a szolnok-dobokai Vasüs-Szentegyed falunév is a francia-vallon alapításra utal. Szentegyed lett Illés (Ilia, Hont megye) falu neve éppen a Szent Egyed tiszteletére szentelt egyházáról (1274). Ugyanakkor Gödöllő közelében is volt egy Szentegyed falu. Ezek - a Mezőpetri (Petresti) haíárában álló Szent Egyed kápolnával együtt kizárólag a régi erdővidéken feküdtek.

101 Zolnay László az É-on Szepes, Zólyom, Sáros, Hont megyékben, délebbre Heves, Bihar, Szolnok- Do boka, illetőleg Temss, valamint az erdélyi szász vidéken meglevő Szent Egyed tiszteletet a középkori erdővidék vadászatával hozza kapcsolatba. Vagyis szerinte főleg mint vadásszentet kedvelték volna ezeken a területeken.

102 Szerintünk viszont ennél még valószínűbb, teljesebb Bálint Sándor véleménye, aki a vallon-franciákkal, illetőleg a szász-flamand-német bevándorlókkal hozza összefüggésbe. Szent Egyed gyakori feltűnése — szerintünk is — túl a vadászat szentjeként való ábrázolásán, tiszteletén, elsősorban az erdővidéken megjelenő, letelepedő Ny-i, főképpen vallon-francia bevándorló telepesekkel kapcsolható egybe. Bálint Sándornak már az is feltűnt, hogy „Európában a középkorban leginkább városok emeltek templomot Egyed tiszteletére".

103 Vagyis szerinte a városi polgárok, a céhes iparosok, a kereskedők és a belőlük 'kikerülő zarándokok ismerhették a kultuszát. Ezt a kultuszt szeriintünk már a X—XII. századi városi életformát létrehozó, Ny-ról idevándorló flandriai-lotharingiai, illetőleg francia-vallon (latin) népességgel és azok németországi, ausztriai, illetőleg magyarországi vándorlásával, megtelepedésével kell elsősorban kapcsolatba hozni. A fentieket jól kiegészíti Gyorffy Györgynek az a feltevése, hogy a latinok, a városi polgárok, kereskedők kedvelt szentje lehetett Szent Miklós is.

104 Szerinte az esztergomi és a székesfehérvári latinok temploma, a középkori kereskedők, vízen járók és utazók védőszentjének, Szent Miklósnak a tiszteletére épült volna. Ugyanakkor az 1201-ben kiváltságot nyert vallon lakosságú Bodrogolaszi (villa Latina, villa Olaszl), valamint több iparos-kereskedő város: Beszterce, 101. BÁLINT S., SLÉ 5 (1974) 3-5. Zolnay 1971., 73-74. 102. ZOLNAY 1971., 72-74. 103. BÁLINT S., SLÉ 5 (1974) 4. 104. GYÖRFFY 1972., 41-42. Nagyszombat is Szent Miklós plébániatemplommal rendelkezett. Több példát sorol fel a balti városok közül. Danzig-ban, Wisbyben, Frankfurtom Oder-ben, Tall inban, Lundban olyan Szent M,klós tiszteletére szentelt kereskedő egyházak álltak, amelyeknek a kertjét, de a templombelsőt is raktárnak használták. Vagyis Székesfehérvár, Esztergom városok és más vallon-francia eredetű település kereskedő polgársága a kereskedők, az utazók védelmébe ajánlotta egyházát, illetőleg saját magát. Ez a logikus és igen valószínű feltételezés viszont csak kiegészíti azt, amit a Szent Egyed tisztelettel kapcsolatban állítottunk. Valószínű, hogy Szent Egyed a latin népesség erdővidékre kerülő, erdőt irtó, földművelő (szőlőmíves) telepes rétegének volt a kedvelt szentje. Annál is inkább, mivel a kultusz eredőhelyén, Saint-Gilles-ben a Rhône melletti kereskedőtelep, a későbbi város Szent Miklós egyháza már a XI. században állt, míg a Flaviana völgyben, majd a kiemelkedő dombon volt a szőlőmíves polgárok Szent Egyed apátsága, zarándokhelye. A ..francia hatású" építészeti és művészettörténeti emlékek

1{l} Mint az előző fejezeteik mutatták, Magyarországon a XI—XIII. században egy jelentős számú, harminc körüli falusi telep üléshellyel, valamint tíz körű Ili városi, illetőleg majdnem városi szintű településsel rendelkező vall on-francia népesség élt. Belőlük került ki a korai városi polgárság vezető, kereskedő és kézműves-iparos rétege is, akiknek a gazdasági ereje tette lehetővé a korai egyházak, paloták, illetőleg más építészeti emlékek létrehozását, illetőleg kegytárgyakkal, szobrászati és építészeti díszítéssel való ellátásukat. Úgy tűnik, hogy sikerült ehhez a korai vallon-latin réteghez kötni javarészt a XI—XIII. századi magyarországi Szent Egyed és részben a Szent Miklós egyházak építését is. Ugyanakkor a királyi XI. századi építkezések székesegyházai, bazilikái (még Somogyvár esetében is) a francia dinasztikus kapcsoilatok ellenére kezdetben a 'lombard építkezési alapformákat követték. A francia -kapcsolatokat alaposan tárgyaló Sőtér István írja, hogy „olasz bazilika Ms stílusban épült a pécsi székesegyház, s a többi királyi alapítású székesegyház, Somogyvár is és legfeljebb a faragványokat hatja át franciás ízlés".

100 Vagyis a francia-va Ilon bevándorlók (főpapok, polgárok) a dinasztikus francia kapcsolatok meghatározó szerepe itt jellegzetesen mem érvényesült, illetőleg a korai időben nem került látványosan előtérbe. A XII. századi királyi építkezéseknél, így a kalocsai, a gyulafehérvári székesegyházaik átalakításával kapcsolatban Sőtér már egy erőteljes francia, főképpen 105. A régészeti emlékeket érintőlegesen tárgyaljuk. Az építészeti és művészettörténeti emlékek rövid, szintén nem teljes összegezését adjuk. 106. SŐTÉR 1940., 8„ Uő. 1946., 19.