Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)
Dr. Magyar Kálmán: Az Árpád-kori Somogy Francia kapcsolatairól
20 MAGYAR KÁLMÁN forrásadatok alapján legkésőbb a XIII. század első felléig (történő nagyobb arányú vallon bevándorlásról tud um k. Ez a réteg főleg szőlőműveléssel, mezőgazdaság gall fog la Ikozott. 72 Ezeknek a telepeseknek, a falusi (lakosságinak az ország különböző részein megtalálhatók a nyomai az ún. Latini, Olaszi, Galilei, Francavilla és más helynevekben. 73 (3. ábra) A LAT IN U SOK (Olaszok) települései™ A középkori forrásaink előszeretettel emlékeznek meg a magyarországi latin usokróil. A latin из szót a magyar olasznak fordította, pedig ez nem csak és nem is elsősorban olaszországiakat jelentett/ hanem a homo romanae originist. Bárczi Géza szerint 75 a magyarországi latinusok a XIV. század előtt túlnyomórészt vallonok-Gallici vagy egyéb franciák-Franci, Francigenae voltak. A 'latinusok XI. századvégi ittlakását igazolja a szerémségi Nagyolaszi, másnéven Francavilla, vagy villa Francorum advenarum. 1096. évi említése, valamint Szent László 1092-es I. törvénykönyvének 31. fejezete, amelyik a latin usokról szól, mint pénzszerző, vagyis kereskedő, városlakó népelemről. 76 Fügédi Erik ezeket a latinosokat francia és flamand élemnek tekintette. 77 Paulinyi a vallonokról, mint flandriai-latin 'kalmárokról írt. 78 A Welsoh gyűjtőnéven szereplő (főleg vallonokra vonatkozó) szó latin megfelelője a magyaroknál és a horvátoknál a Latinus, a cseheknél és a lengyeleknél a Roman us. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a germán (flamand, holland, luxemburgi, rajnai, szász, német) és romám (vaiWon, francia) földműves, falusi és más szegényebb elemek egymás szomszédságából vándoroltok el és egymás mellett telepedtek le. Ez nyilvánvaló, mivel például az egykori liiége-i fejedelemség is germán és román területekből állt. 79 Ezért említi Bárczi, hogy a Flamdrenses vallon-franciákat is jelenthet. 80 Györffy szerint a II. Gézakori, Rajnán túlról beköltözötteket a későbbi oklevelek Flandreses, flandriai inéven említi. Az elnevezés szerinte ,.nagyobbrészt németalföldi szászokat és kisebb részt vallonokat takarna". 81 Székely György szerint viszont 82 a szász—flamand—vallon együttélésből adódik a szepességi szászok és latinok 1273-bon említett közös, régi egyházi viszonyokra is kiterjedő kiváltsága. A consules Saxones et Latini megjelölés külön említi az egyidőben érkező népcsoportok: a 72. SZÉKELY 1972., 43-51. 73. BÁRCZI 1930., 5-46., 10., 14., 25-27. GYÖRFFY 1972., 37., 40. SZÉKELY 1972., 59-70. 74. Ebben a fejezetben a legkorábbi és a legnagyobb tömbök, települési egységeik meghatározására törekedhettünk. 75. BÁRCZI 1938., 4-7. 76. GYÖRFFY 1972., 40. 77. FÜGEDI 1981., 401., 418. FÜGEDI E., TBM 14 (1961) 23. 78. PAULINYI O., TSZ (1962) 184. 79. SZÉKELY 1972., 50. szászok és a latinok vezetőit. Éppen ezért fel kell tételeznünk az erdélyi szászok részbeni flamand eredetét is, valamint azt is, hogy bevándorlásukkor a vallon népelem ékkel, vagy azok töredékeivel érkezhettek együtt Erdélybe, az ún. Szászföldre. 83 A flamandokkal együtt jött vallon lehetett a XIII. század elején az erdélyi németek között (Nagyszebentől délre) élő, birtokos úrrá emelkedő Latin János. Valamint az 1277ben említett vízaknai A lord fia Gyan. Latin János Kozdfő (Cevezfey) birtoka a középkori Va II endorfVolld оrf hellyel azonos. Fiainak ikezében 1231-ben pedig még egy villa Latina volt. 84 (3. ábra) Az egri völgyben 1493—95-ben szerepel az Olasz utca vagy Olasz falu. Székely György és mások szerint is a XIII. század 'közepén a vallonokra a magyarországi szóihasználat nem a Gallicus nevet alkalmazta. Ekkor a nyugati Galllicusok egyértelműek a Latinus névvel jelölt fogalommal. 85 így követhetjük a Villa Latina, az Olasz fa'lvak nevében a francia-vallonokat. Például a Hernád völgy béli Szepesolaszi XII. századra tehető településének neve villa Latina (később Wail end о rf) volt. A Beszterce folyó mellett levő Aldorf (régi Wallendorf)-nál a német-flamand elem közé települt vallon helység a középkorban többször szerepelt villa Latina ailakban. 86 Ugyanakkor Nagyszebentől délre tadáJjuJc a villa Latinát (később Waillendo-rf) a már említett Latin Jánosék birtokát. 87 (3. ábra) Magyarországon, Vas megyében lehetett az egyik legkorábbi vallon település, a már 1244-ben szereplő Oiloska. 88 Baranya megyében található a legtöbb Olasz fail и, vagyis vallon eredetű település. 89 A XII. századtól a XIII. századig bezárólag, Pécs környékén legalább öt Olasz (Uloz, villa Olozy, Gallicus, Olaszfaivá) nevű hely szerepel. Egy Olaszfalut Zalában, illetőleg egy Olasztelket és egy Olaszfalut Somogyban is találunk (3. ábra). Már ugyancsak a tatárjárás előtti időben települhetett a borsodi Olaszi (Noszvaj határa), valamint az 1221-ben említett Vatka közötti Olaszegyház. 90 Magát Sárospatak mezővárost, valamint a körülötte levő Olaszi helységeket is vallon, illetőleg itáliai eredetűnek tartlhatjuk. A Bodrog menti Olaszi (Bodrogolasz'i) 1247-ben szereplő vallon települése már a tatárjárás előtti időben meg lehetett. Az ugyancsak Bodrog menti Liszka (Olaszliszka) 1224-ben Franca villa, majd 1239-ben Liszka Olazy néven szerepel. (3. ábra) Györffy szerint 91 1096-ban már létezhetett a Valkó 80. BÁRCZI 1938., 5. 81. GYÖRFFY 1972., 40. 82. SZÉKELY 1972., 52. 83. GYÖRFFY 1972., 40. 84. SZÉKELY 1972., 60-61. 85. Uo. 66-67. 86. SZÉKELY 1972., 60-61. 87. Uo. 88. SZÉKELY 1972., 61. 89. Uo. 61-62. 90. Uo. 62-63. 91. GYÖRFFY 1972., 40. SZÉKELY 1972., 63-64.
