Somogyi Múzeumok Közleményei 6. (1983)

Csiszár Terézia: Egy XIX. századi menyasszonyi láda restaurálása

136 CSISZÁR TERÉZIA RESTAURÁLÁS UTÁN A láda első festését 1858-ban 'készítették, mint az kiderül a bal oldali mező alatt (levő, téglalap alakú keretbe írt feliratról. Ugyanez a keret megtalálható a jobb oldalon is. A gót betűkkel írt szöveg értelmét megfejteni nem tudtam. A világoskék alapon fehér mezőben olaszkorsós életfa tölti be a teret. Nem teljesen szimmetrikus a kompozíció. Jobbra, balra kétkét tulipán, közte gránátalma nyújtja az amúgy is téglalap alakú teret. Erről ágazik le két piros, kék zöld virágokkal, bogyókkal díszített oldalág. Az egészet fekete keret fogja közre, majd az alappal megegyező színű fehér csík, piros, kék pöttyökkel, aztán újra fekete szegény. 'Legkívül félkör a'lakú díszítés, a csúcson csokorszerű megoldás, a félkörök között csepp alakú motívum. A körök és pöttyök színe a rövidebb és hosszabb oldalakon váltakozva fekete-piros, illetve piros-fekete. (14. fotó) A második festés az előbbihez képest nagyolt munkának látszik. Alapja sötétkék, szintén fehér mező, de itt a csokor klasszicista stílust mutató 'kehelyszerű vázából nő ki. Jobbra-balra leomló zöld levelek, virágmotívuma három tulipán. A váza közepén margaréta formájú kis virág ékeskedik. Itt is megtalálhatjuk a fekete keretezést, és ezen kívül geometrikus mintákból álló kis négyzetek zárják le a mező díszítését. Ez a befejezés rendkívül hasonlít Bus János, Tolna megyei (Kurd) asztalosmester által készített ládák díszítésére. Malonyay írja: „Érdekes, hogy a tulipános bútort inkább csak németek rendelik - mert ők jobb módúak s a drágább festett bútort jobban megfizetik. A magyaros bútorra gótbetűkkel írják rá a megrendelő nevét."

22 A hasonlatosság ellenére ezt a ládát Bus mester köréhez tartozó festő virágozhatta ki, mivel az ő virágai könnyedebbek, szerkezetükben nem olyan tömör, mint ezen a ládán. Az kétségtelen, hogy német megrendelésre átfestették az eladó lány részére készülő ládát, ami vala'ha a nagyanyjáé lehetett, hisz az első világháború előtti években nem igen tellett újra. Hogy a háborús évek előtt járunk, bizonyítja a láda közepén levő data lós 1910. Az évszám fölött megtaláljuk az egykori tulajdonos nevét, Gertrud Gerner. (13. fotó) ANYAGVIZSGÁLAT Festék Anyagvizsgálati eredményem nincs, illetve hiányos, így közlésre nem alkalmas. Maga a láda fenyőfából készült (Finus sylvestris), a tetőt szegélyező lécek pedig tölgyfából (Quercus petraea). TISZTÍTÁS A por, pókháló szennyeződéseket nedves szivaccsal távolítottam el a láda belsejéből és a nem festett részekről. Mivel a tárgyon két festékréteg van, az alsó régebbi eredetű, arra az elhatározásra jutottunk a gyűjtő muzeológussal, hogy a felső rétegnek csak a felét hagyjuk meg, a másik felét az első festésig letisztítom, így a múzeumlátogató egy tárgyon érzékelheti, mennyire változtak koronként a díszítő stílusok, festéstechnikák. Először a láda bal oldalát tisztítottam, ezen a részen sérültebb volt a másodfestés. A tisztítást nyugodtan elkezdhettem erős vegyszerrel is, mivel a festés alapozott volt, de csak a mezők alatt. Nem kellett attól tartani, hogy az eredeti festést megsértem. Toluolt választottam próbaként elsőnek. Választásom jónok bizonyult, gyorsan, biztosan oldottam a festéket. Az alapozásnál azonban más vegyszer után kellett nézni. Rendkívül kemény anyagú alapozásnál a rendelkezésemre álló oldószerek nem segítettek. Óvatosan próbálkoztam Kromofággal is, de hatására az alsó festés oldódott. Kismértékű duzzadást vettem észre a dimetil-formamid használatakor. így maradtam ennél a vegyszernél. Mechanikusan, kapargatással távolítottam el a kemény alapot, az első festés megsértése nélkül. A finomabb tisztítási munkáknál is ezt az oldószert használtam. Az oldalak tisztításánál denaturált szesz-terpentin tamponálást alkalmaztam, ebben az esetben is mechanikusan segítettem a munka gyorsaságát. (5-8. fotó) 22. KOCSI-CSOMOR: Festett bútorok a Székelyföldön Nép- 6. fotó. A tisztítás későbbi szakaszában művelési Prop. Iroda 1982. 202. o. előkerül a régebbi festés