Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

dr. Magyar Kálmán: Ispánsági és nemzetségi központok kutatása somogyban I.

64 MAGYAR KÁLMÁN A Balatonszárszótól K-re eső középkori templomoshely

80 anyagához két bronz késnyélvég, egy, talán övhöz tartozó bronzlemez és egy párhuzamos vonalkák között pontsorral díszített orsókarika, illetőleg egy hosszúkás, felfüggeszthető tárgy tartozik. (IX. tábla 2-6.) A kölese—pácai anyagból ismert késnyélvég (VIII. tábla 5-6), valamint a néhány jellegtelenebb tárgy — a forrásokból jól ismert — szárszói templom középkori, XIV-XV. századi temetőjéhez, illetőleg településéhez sorolja őket. Az őszödi középkori falu templomkörüli temetőjének a helyén

81 találtunk egy bronzból készült, sasra emlékezte'ő ábrázolással ellátott gyűrű töredékét, valamint egy bronz — mindkét végén laposra kalapált — karikagyűrűt. Ezek a tárgyak a XIII—XIV. századra keltezhetők. (IX. tábla 9., 12.) A köleseihez hasonló geometrikus díszítéssel rendelkező bronz késnyélborítás (IX. tábla 16.) — a Szabó Kálmán által Kecskemét környékén talált — XV— XVI. századi darabok típusához köthető.

82 Ez a tárgy, a lapos, barázdált, bronz pitykegombbal együtt szintén a késő-középkorra datálható. (IX. tábla 10.) A fekete üveg-, a fehér paszta- és az agyagból égetett, sárga karikagyöngy (IX. tábla 13—15.) a temető, míg a barázdált díszű, fehér üvegtöredék (IX. tábla 17.) a közelben lévő település anyagához tartozik.

1

^ A kormeghatározás szempontjából jellegtelennek mondhatók a Zamárdi—Pusztai-dűlő Árpád- és középkori falu helyén

8/| előkerült töredékes bronztányérka, a különböző bronzlemezek, valamint az egyértelműen reneszánsz, XVI— XVII. századi motívumokkal díszített, kékszínű üvegtöredék. (IX. tábla 18-21.) Karád—Fehéregyházán

K

' került elő — a kötéseihez sorolható — jelentősebb temetőanyag. így a töredékesen megmaradt gömbösdíszű bronzkarika, amelyhez hasonló a Kecskemét környéki temető XIV. századi anyagában gyakori.

80 (X. tábla 12.) A köralakú, rozettás díszű pártalemezzel (X. tábla 7.), amely a bodrog-büi, illetőleg kis eltéréssel a Kaposvár, 61. számú úti, a Somogyvár—Erdészet XIV. századi anyagából ismert. Vagy az a négyzetes bronzlemezdísz (IX. tábla 25.), amely övdíszként a Nyitra vidéki XIV. századi leletek között szerepelt.

87 Innen származnak az övek jellegzetes tartozékai: a bronz övcsaí, az átfúrt bronzlemez is. (IX. tábla 22., 24.) 80. MAGYAR 1982, 75-94. 81. Uo. 82. SZABÓ 1938., 112. 533-534. 83. PÁRÁD

I NÁNDOR szíves szóbeli közlése szerint: ezek — ebben a korban — egy „gazdagabb objektumra" utaló leletek. 84. MAGYAR 1982, 1-182. 85. Uo. 86. SZABÓ 1938., 41. 153-154. és 4ö. 173-179., BÁLINT A., SZD 15/1939/XXiX. t. 4^5. 87. A négyzetes díszt RUTTKAY (1979., 81. 47.) XIV. századi övnek, míg SZABÓ (1938., 59. 327.) pártadísznek tartja. 88. Hasonló darabok ÉRI I .-BALI NT A., Muhi elpusztult középkori falu tárgyi emlékei RF 6. Budapest 1959., XI. A lemezből, a két végén laposra kalapált gyűrű (IX. tábla 23.) mellett a kisebb-nagyobb méretű ruhadíszek (X. tábla 4—6., 8.) és egy jellegzetes fülesgomb (X. tábla 3.) — az ugyancsak itt előkerült (X. tábla 9.) bronz hajtűvel - szintén a XIV—XV. századba sorolható.

83 Valamint a bodiog-büi, a babócsai, de általában a késő-középkori temetők gyakori lelete: a bronz ruhakapocs is megtalálható. (IX. tábla 26.) Az említett ruhadíszek közül kiemelkedik egy nagyobb méretű, köralakú, lapos forma, amelyen félköralakú, ferde vonalakkal rovátkolt díszítések között rozetták vannak. (X. tábla 1.) A temető anyagából az átfúrt (X. tábla 10.), illetőleg a furat nélküli római pénz is ismert. Ezek, az ónból és ólomból készült csengő (IX. tábla 27.) töredékével együtt biztosan a ka rád—fehéregyházi temető XIV—XV. századi anyagához keltezhetők.

80 A Nagycsepely—Kiskút középkori, elpusztult egyházának temetőjére utal - a kötcse-pócai anyagból is ismert — szív alakú motívummal díszített, veretes övlemez. (X. tábla 16.) A kúpos, bronz ruhadíszek (X. tábla 15.), a gyűszűk

00 (X. tábla 19-20.), a késnyélvég (X. tábla 17.), valamint a köralakú, átfúrt, pontsordíszű korong

01 (X. tábla 18.) is az itteni XIV-XV. századi temetőrészhez tartozhatott. Szórványként került elő az igali templom környékéről egy — XI11—

XIV. századi, bikafejjel díszített — bronzgyűrű (III. tábla 7.), valamint a fe/sőmocso/ádí elpusztult faluhelyről egy XIV—XV. századi, rákmotívummal ellátott bronzgyűrű. (III. tábla 24.) A teleki Szent András templom temetőjére utal a iaposfejű, reneszánsz, virágmotívummal díszített fülesgomb. (X. tábla 14.) És végül — a lelőhelyhez pontosan nem köthető —, talán Alsóhetényből származó ón-ólom corpus töredéke. (IX. tábla 1.) Ezek a leletek — lelőhelykörülményeik ismeretében — esetleg szintén a középkori templomoshelyek temetőihez tartozhattak.

02 A fentiek alapján bizonyítható, hogy a rádpusztai nemzetségi központ közelében lévő kötcse-pócai templom körüli temetőanyag a XI—XVI. századból származik. De jelentős XIV—XVI. századi réteggel rendelkezik a karád—fehéregyházi temető is. A Nagycsepely—Kiskúton, az Őszödön, a Balatonszárszón, a Zamárdiban előkerült anyag ugyancsak a középkori templomos helyek temetőjéhez tartozik. S ez a dél-balatoni középkori templomkörüli temetőanyag nemcsak korban, de formában is a Bodrog-bü, 11. (továbbiakban: ÉRI-BÁLINT 1959.). SZABÓ 1938., 41. 134., 147-153., 42. 15)5«-156., KALMÁR 1959., XXII. 89. A ferde vonalaikkal rovátkolt, félköralaikú díszítés PARÁDl N., FA 26/1975/8. ábra 9., 14. ábra 2. darabon. 90. A gyűszűkre analógiák (KALMÁR 1959., XXVI., ÉRIBÁLINT 1959., XI. 1.). 91. A bronz korong Somogyvár és ötvöskónyi anyagából is ismert (BAKAY K„ SMK 1/1975/XV. III. 15., MAGYAR 1974., II. 4-4/a). 92. Hasonló gyűrűtípusok ismertek BÁRDOS E., SMK 3/1978/220. XV. 7., közelebbi analógiák RUTTKAY 1979., 72. 38-nál a XII—XIV. századra keltezve. Az üveganyagra В., POLLA 1979., XLI. 6-17., KALMÁR 1959., LXXIX-LXXXII. t.