Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)
dr. Magyar Kálmán: Ispánsági és nemzetségi központok kutatása somogyban I.
ISPÁNSÁGI ÉS NEMZETSÉGI KÖZPONTOK KUTATÁSA SOMOGYBAN I. 65 a Somogyvár—Erdészet és a Kaposvár, 61. számú út hasonló korú anyagával hozható párhuzamba. Néhány jellegzetesebb darabja pedig a csuti, a kaszaperi, a Kecskemét és Eger környéki, valamint a Nyitra vidéki darabokkal egyezik meg. 93 8. ÖSSZEFOGLALÁS A somogyi ispánsági és nemzetségi központok templomkörüli temetőinek anyagközlése során több fontos eredmény került a felszínre. Az ásatások révén, illetőleg a szórványosan előkerült anyag közlése után szisztematikusan, a központokat teljességben vizsgáló történeti—topográfiai módszerrel kívánjuk a kutatást folytatni. 94 A munka összegezése szempontjából elsődlegesnek tartjuk a somogyvári ispánsági központ általunk — a források, illetőleg a topográfiai kutatások által azonosított — területeinek mielőbbi feltárását. A Somogyváron eddig — a közel tíz esztendőn keresztül — folytatott régészeti munkák csupán a Kupavár igen jelentős, XI. századi bazilikáját, illetőleg a hozzá tartozó építményeket, temetőket hozta a felszínre. Viszont Somogyvár ispánsági központ korai, Árpád-kori rétegei, a telepek, a temetők, az egyházak anyagai — leletmentéseink ellenére — még nem kerültek feltárásra. 90 Ezek állandóan a pusztulásnak vannak kitéve. A somogyvár/ kutatásokkal ellentétben — a segesdi királynéi központ kutatásánál — először a teljes forrásanyag számbavételét és közlését tervezzük. A történeti—topográfiai anyag meghatározásakor — a központhoz tartozó összes objektum: vár, település, egyház, temető azonosításai: rövidebb időn belül, szinte egyidőben kívánjuk elvégezni. 96 Az általunk kitűzött célhoz választott módszer a babócsai nemzetségi központ rekonstruálásakor a középkori települések, temetők azonosításánál vezetett eredményre. Megállapíthattuk, hogy az Árpádkori rétegek — a későbbi, a XV—XVII. századi temetők a vár, a mezőváros objektumai kivételével — teljesen elpusztultak. Az Árpád-kori maradványok a bel93. Ezek az eddig ismert, iilletőleg közölt jelentősebb — XIV—XV. századi anyagot adó — magyarországi feltárások. BiCZÓ PIROSKA szíves szóbeli közlése szerint a bátmonostori ásatásoknál előkerült 1800 sírból is hasonló meKéfcletainyag voit. 94. Közben a veszélyeztetett objektumok, a pótolhatatlan együttesek elpusztulnak. A település be'lső rendjéről, topográfiájáról csupán hiányos forrásaimk maradnak. A régészet- és a történettudomány az ismeretlen területekre vonatkozó anyagok,, források feltárásával az igazán hézagpótló. 95. MAGYAR K., SLÉ 10/1979/3-50., valamiint MAGYAR K., SLÉ 6/1975/32. 70. szereplő objektumok, templomok zöme ma is szántóterületen van (Nyaka-d'ülő, amelynek templomát 1978-bam szerencsével határos módon mentettük meg a DÉLViÉP markológépei elől, valamint a Kurtái-, a Nyalka-, a Réti földi-, a Temető úti-dűlő, Makovistya stb.). 96. A forrásanyagok összegyűjtésében a Veszprémi Püspötsrület építkezéseinek és földmunkáinak estek áldozatul. A fonásokban szereplő három Árpád-kori egyház helyéi — csupán feltételesen kereshetjük a XIV— XVII. századi temetők környékén. A követett történeti—topográfiai módszer viszont — a bodrog-büi nemzetségi központ feltárása során — egy teljesebb és pozitívabb eredményt hozott. A különböző objektumok meghatározása mellett - amint az a közölt anyagból is látszik — a nemzetségi központ kegyúri egyháza mellett fekvő temetőrészben az Árpád-kor (XII—XIII. század) és az Anjou, a Zsigmond, az V. László korának leletanyaga került elő. A temető korábbi, a zsúfoltabb, egymásra temetkezésekkel tarkított, Árpád-kori részében viszont nemcsak a köznépinek mondható, XII—XIII. századi mellékletet, hanem a tájolásbeli eltéréseket is rögzíthettük. Kiderült, hogy az Árpád-kori temetkezési rend, a szokás később — a mellékletek, a koporsós temetkezések és egyéb révén — megváltozott. Az általunk vizsgált temetőrészben, a XIV. században elsősorban a serdülő fiú- és leánytemetkezések figyelhetők meg. A temetkezési, a viseletbeli váltás — a források alapján — a Bő nemzetség családokra való bomlásának, illetőleg a közös föld megosztásának az idejével egybeesni látszik. 97 Ez az esemény esetleg — a központon belül élő — népesség kicserélődéséhez, illetőleg a szokásanyag megváltozásához vezethetett. Éppen ezért érezzük fontosnak — a közeljövőben sorra kerülő — Rád—központ környéki temetőfeltárásokat. Hiszen itt — már a szórványosan rendelkezésünkre álló anyag alapján is, például a kötcse—pácapusztai templomkörüli temetőnek — a XI. század második felétől a XVI. századig történő — folyamatos használatát figyelhetjük meg. A kaposszentjakabi nemzetségi ági-központ egyházának értékeléséhez szolgál ezért — jelentős, kiegészítő forrásanyaggal — a közelében lévő, elpusztult, XI—XVII. századi Keszi szolgáltató-falu templomkörüli temetőjénél végzett régészeti kutatás. 93 A Kaposvártól 15 km-re É-ra lévő bodrog-büi és az attól azonos távolságban található Somogyvár—Erdészet, illetőleg a tőle ÉK-re, 40-50 km-re lévő Balaton-part középkori temetői szintén jelentős, XIV-XV. ki Levéltár, az Országos és a Somogy megyei Levéltár, a Hadtörténeti Intézet és a Nemzeti Múzeum munkatársa 1 ! is részt vállaltaik. A munkák helyszíni tervezését BÓNA ISTVÁN, PARÁD1 NÁNDOR és NOVÁKI GYULA segítették. A fel mérőm unkák végzésénél H ÉJ JAS PÁL geodéta, NAGY GERGELY építészmérnök és M. HROTKÓ ZSUZSANNA grafikus munkájára támaszkodhattunk. 97. A népességváltásra példa PÁLÓCZI H. A., AÉ 101. 2/1974/244-260., régészeti adat szerepel nála: hogy a kun szállások területén magyar falvak álltak a tatárjárás előtt (246. p.). A kunoknál az állandó megtelepedés a XIV. század végén kezdett vallósággá válni, a kun szállások első templomai is ekkor épültek fel, tehát kézenfekvő, hogy a templomok körül új temetők nyíltak. (PÁLÓCZI H. A., FA 24/1973/245.) 98. A Kaposvár, 61 >. számú úti temető amyagáinak további közlését az SMK 4/1982. lehet megtalálni.
