Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Múzeumi krónika 1979-1981.

262 MÚZEUM! KRÓNIKA ehhez pénzügyi fedezettel nem rendelkezünk, de az ásatási bizottság is túlméretezettnek minősítette H önti Szilvia tervét. Erre a feltáró munkára több szerv összefogásával csak a jövő években kerülhet sor. Ugyanígy nem kapott ásatási engedélyt Honti Szilvia a Zamárdi belterületén húzódó kora és középső bronz kori, illetőleg kora vaskori temető leletmentő ásatására. Mivel veszélyeztetettség (földmunkákból eredően) nem állt elő, itt kisebb volumenű leletmentés sem történt. Honti Szilvia 15

1 településen végzett terepbejárást, kisebb leletmentést (Nagyberki—Szálacska, Kaposvár, Xontus János u.; Kisgáti dűlő; Tóth Lajos utca; Andocs-Mexikópuszta; Baíatonföldvár; Gadács — Kóbé-dűlő; Faluvég; puszta; Samogyjád, Lengyeltóti, Mernye, Igal, Nagycsepely, Bate, Ságvár, öreglak, Tab, Palatankiliti-JKereki-puszta). A somogyvári helyreállításon kívül megkezdődött a kaposszentjakabi - tönkrement, felfagyott - kolostor helyreállítása is. Az OMF azonban a területnek csak kis részét újította fel, a munka zöme 1980-ra húzódik át. 2. Tudományos feldolgozó munka: Dr. Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági és megyeközpont (megjelent az 1979. évi megyei Levéltári Évkönyvben); Régészeti kutatások a középkori Hedrehely területén (SMK 3); A babócsai nemzetségi központ régészeti kutatása I. (SMK 3); Hedrehely középkori műemlékei (Műemlékvédelem 1979. IV.); Előzetes jelentés a Nagyecsed—Ságvár nemzetségi központ kutatásáról (AÉ 1980.); Somogyi reneszánsz kályhacsempe; Árpád-kori emlékek az ecsedi láp szigetén (Élet és Tudomány). ••'•.• Magyar Kálmán tudományos korreferátumot tartott Szegeden ,

;

A magyar gyepű- és határvédelem kérdései" címmel az Ural—Altajisztikai Tanszék, valamint a Középkori Tanszék rendezésében sorra került tudományos tanácskozáson {1979. márciusában). Katonai behívása miatt elmaradt a „Somogy megye nemzetségi és ispánsági központjai" с előadása Siklóson, de az előadást írásban leadta az ott készülő kiadványkötet számára. Bárdos Edith ez év júniusában államvizsgát tett, egyben a kisdoktori cím elnyerésére is bejeilentette szakdolgozati témáját, amelynek szinopszisát 1979. október 15-én leadta. Megjelent írásai: Avar temető Kaposvár határában (SMK 3); Előzetes jelentés a pusztaberényi avar temető és Árpád-kori telep feltárásáról (SMiK 3); Középkori templom és temető Kaposvár határában (SMK 3); Árpád-kori népi építészetünk emlékei Somogyban (Műemlékvédelem 1979. IV.); Egy Kapós menti középkori temető vallomása (Somogy, 1979. I.). A munkatervben szereplő egyéb tanulmányai is elkészültek. Az avar lelőhelyek feldolgozása a doktori disszertáció része, a 61. út menti lelőhely 1978-as feltárását nem társszerzőkkel, hanem egyedül dolgozta feí, a Keszi és Kecel, valamint a többi középkori falu régészeti feldolgozását a Műemlékvédelemben megjelent cikkben végezte el, Honti Szilvia a tervben megjelölt témáikban megkezdte tudományos feldolgozó tevékenységét, kész dolgozata még nincs. B) Újkortörténet A Marcaliból visszahozott gyűjtemény : rendezése folytatódott. A szórvány folyóiratok rendezése befejeződött, kronologikus renden alapuló szakkönyvtárat alakítottunk ki. Az újkortörténész pótolta az előző évben gyűjtött anyag leltározását, az idei gyűjtés leltározása nagyrészt megtörtént, teljes befejezése 1980-ban várható: Pontos kép az újkortörténeti raktárban még mindig nem állapítható meg. A rendezés folytatása némi zökkenővel jár, mert újkortörténészünket a megyei tanács művelődésügyi osztálya ez év december 1-ii hatállyal kikérte. Az újkor történész muzeológus 1980. január 2-án foglalta el helyét (Takács Éva, a megyei levéltár 8 éves gyakorlattal rendelkező munkatársa vállalta el ennek a feladatnak az ellátását). A tervezett hangarchívum kialakítása ugyancsak a jövő feladata maradt, mert megkezdése ez évben igen forradásoson történt meg. Esetleges történetek fölvételét Kapos~ vár utcáiról, középületeiről, üzemeiről, gyárairól, a lebontandó és az új létesítményekről. Folytattuk az archív fotók gyűjését. Kenedy Ferenc anyagából 140 db régi siófoki felvételt, Mautner József kaposvári lakos munkásmozgalmi felvételeiből 100 db-ot repróztunk. A munkáséletmód anyagainak gyűjtése megkezdődött. A kaposvári cukorgyár krónikaíró szaikköre az üzemtörténeti pályázatra értékes dolgozatot küldött be, jelentős számú dokumentum kíséretében. Ezen kívül még 40 db archív fotót adak át múzeumi szervezetünknek reprózásra. A somogyi agrármunkásság életmódjának vizsgálata is elkezdődött (útmutató kérdőíveket küldtünk ki). A lebontásra ítélt régi házaikból értékes berendezési tárgyakat (a századforduló idejéből származó két cserépkályhát, egyéb használati eszközöket) sikerült megmenteni. Az újvárfalvai Noszlopy Gáspár Emlékmúzeum anyagához 1848-as felhívásokat, hirdeményeket gyűjtött újkortörténészünk. Ezen kívül Kossuth bankókat is felderített Somogyaszalóban (a református lelkész 15 bankót felajánlott). Vétel útján több I. világhálborús kitüntetés került birtokunkba. Több tucattal gyarapodott a kaposvári képes levelezőlap gyűjteményünk is. Az 503. sz. Szakmunkásképző Intézet honismereti szakköre 300 db katonák által írt levelet adományozott gyűjteményünknek, amely az I. világháború idejéből való. Áz utóbbi években rendszeresen írtunk ki pályázatot helytöréneti dolgozatokra. A pályadíjakra azonban kevés összeggel rendelkeztünk (mindössze 3000 Ft-tal), ezért újkortörténészünk támogatás kért és kapott a Hazafias Népfront megyei Bizottságától, a KISZ-bizottságtól, az SZMTtől, valamint a tsz-szövetségtő'l. Az előző évhez viszonyítva több és magasabb színvonalú pályázat érkezett be (10 db), ezek többsége üzemtörténeti témával foglalkozott, jelentős számú dokumentumot és fényképmellékletet tartalmazott. Az újkortörténész folytatta az anyaggyűjtést „Mesztegnyő agrártársadalmi a török kiűzetéstől a jobbágyfelszabadításig" c. témához. Korreferátumot tartott a siklósi művelődéstörténeti konferencián a somogyi honismereti mozgalom történetéről. Marcali mártíremlékek címmel publikációja jelent meg az Élet és Tudományban. C) Néprajz 1. Gyűjtőmunka a) Tárgygyűjtés: 1979-ben folytattuk a szennai szabadtéri múzeum egységeinek berendezéséhez (szoba, konyha, kamra, paraszti faragóműhelyhez) szükséges tárgyak gyűjtését, megvásárlását. Nagykorpádról egy teljes padlásra való anyag (70 tárgy), Pécsről egy magángyűjtemény szennai, hedrehelyi és kadarkúti eredetű néprajzi tárgyai, Csökölyről, Darányból, Kisbajomból, Nagybajomból, Surdról vegyes összetételű, jelentős mennyiségű néprajzi tárgy került tulajdonunkba. A késő somogyi gyűjtéseket további somogyszili anyaggal (kismesterségek, szobabelsők, a táplálkozás témakörébe tartozó tárgyak) egészítettük ki. A szűkös anyagiak miatt a Zamárdi Tájházhoz mindöszsze fonott ülőkéjű székéket és egy prést vásároltunk, valamint bábmásolatokat készíttettünk. A jelesnapi és családi szokások témakörébe tartozó tárgyak elsősorban a kiírt néprajzi pályázat útján kerültek gyűjteményünkbe Somogyudvarhelyről, Felsőmocsoládról. -Részt: vettünk a szántódpusztai cselédház berendezésének tárgygyűjtésébén (Pusztaszemesen, Kőröshegyen, Zamárdiban, valamint Csurgó és Marcali környékén). Marcaliban 20-as 30-as évekbeli paraszti bútort, de főleg gyermekjátékokat gyűjtöttünk. Csurgón a paraszti bútorokon kívül változatos paraszti háztartási textíliát sikerült begyűjteni.