Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Múzeumi krónika 1979-1981.

MÚZEUMI KRÓNIKA 263 A decemberben nyílt barcsi Dráva Múzeum jelentős néprajzi anyaggal indult, amelyet a korábbi években és ez évben gyűjtöttek össze. Ezek között bútorok (főleg nem­zetiségi területről: német, délszláv) népi halászati eszkö­zök, valamint népművészeti tárgyak szerepelnek zömével. De a múzeum rendelkezik már természettudományi és va­dászati gyűjteménnyel is. Szennán a tervnek megfelelően — mint arra már rész­ben utaltunk — megépült egy istálló, két kút, két tyúkól, valamint egy lakóház (kisbajomi berendezve). Ezen kívül áll a csökölyi lakóház is. Ennek telkén idén megnyílt a csökölyi paraszti faragóműhely. b) Adatgyűjtés A szennai gyűjtemény épületeinek adatait a következő községekben jegyeztük fel: Kisbajom, Nagykorpád, Csö­köly, Zselickisfalud, Szilvásszentmárton, Bize, Segesd. Bizén és Segesden pincefelmérést is végeztünk. A belső-somogyi népi táplálkozáshoz Kutason, Nagykorpádon és Vízváron végeztünk gyűjtést. Szenna és környékének néprajzi össze­függéseit Szennán és Simonfán vizsgáltuk. A református temetők anyagának számbavételéhez kér­dőíveket adtunk ki. A gyűjtés Segesden és Nagybajomban kezdődött meg. Ezen kívül Segesden a búcsú szokás és hiedelem világának felgyűjtését is megkezdtük, hasonlóan a cigánymesék feljegyzését Szentjakabon (Kaposvár külvá­rosi része). Csurgó környékén Porrogszentkirály néprajzi anyagának gyűjtését folytattuk, ugyanígy a Csurgó és környéke ünnepi szokásainak adatgyűjtését is. A néprajzi és műemléki szempontból értékes épületek, építmények, szakrális emlékek, temetők fotózását folytat­tuk (a bizei, a segesdi, a zselickisfaludi és a szilvásszent­mártoni szőlőhegyek pincéi, valamint Darány, Csököly, Se­gesd lakó- és gazdasági épületei, a kopárpusztai harang­láb stb.). A szennai gyűjtemény kisbajomi házának ablakait, aj­tóit, tüzelő berendezésének rekonstrukcióját, a kerítést és a veremólakat ugyancsak lefényképeztük. Hasonlóan megörö­kítettük a nagykorpádi ház, a nagybajomi istálló itteni rekonstruálásának munkafolyamatait, a csökölyi lakóház falazásával együtt. Atta Iából, Szabadiból, Kisbajomból, Hencséből, Niklá­ról, Simonfáról és Segesdről régi fényképeket gyűjtöttünk be. Tovább folytatódott a sírversek, a temetkezésekkel kap­csolatos szokások, hiedelmek gyűjtése, a regös kutatás, a pogány magyarok hitvilágának kutatása. 2. Tudományos munka: A szennai gyűjteménynek nem a csökölyi, hanem a kis­bajomi lakóháza került berendezésre, megfelelő forgató­könyv szerint. Együd Árpád : Adatok a láncversek számszimbolikájához (SMK 3); Kö­szöntjük a 75 éves Bálint Sándort (SMK 3); Recenziók (Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd; Magyar nép­balladák; Scheiber Sándor: Folklór és tárgytörténet l-'ll. SMK 3). Sárközi István verseskötetéről (Somogyi Néplap); Kálmán Imre ismeretlen levele Bartók Bélához (Somogyi Néplap). Elkészült a „Búcsúsok és istóriások nyomában" с nagyter­jedelmű tanulmány (Bálint Sándor professzor lektorálja). A bolygó zsidó legendája a néphagyományban c. dol­gozata a nyomdában levő zsidó évkönyvben jelenik meg. Együd Árpád több tudományos tanácskozáson tartott előadást: Farsangi népszokások Somogyban (Kaposvár); A mese keleti archaikus motívumai (Szekszárd, Dél-dunántúli Népművészeti Napok); Vikár Béla Somogy megyei gyűjté­se gyorsírással és fonográffal (Pécs, Berze Nagy és Vikár Béla jubileumi tudományos symposium). Dr. Knézy Judit: Folytatta a „Kenyér és tésztafélék fogyasztása Belső­Somogyban" с tanulmányához a levéltári kutatást (ma­lomiratok) és a terepmunkát. Cikke év végére elkészült. Elkészült még: „Újabb adatok a Nagyberekben élő hor­vát eredetű lakosság textil kultúrájához" (megjelenik a Somogyban); „Babócsa és a környéki lakosság népi táp­lálkozása" (megjelenik az Ethnographiában); „Népi gyer­mekjátékok, a gyermekélet adatainak gyűjtése Gönczi nyomán" (melyből előadást tartott Budapesten a Néprajzi Társaság konferenciáján, s cikk formájában is megjelenik); „Áttelepített lakóházak berendezési kérdései a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményben" (megjelenik a Műem­lékvédelem 1979. IV. számában). Az SMK 3. kötetében megjelent írása: XVUll-XIX. szá­zadi viseletadatok Somogyból; az Élet és Tudományban: Tájház Zamárdiiban, valamint a rinyakovácsi lakóház. Knézy Judit „Tüzelőberendezések a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményben" címmel tudományos referátumot tartott Szentendrén az „Anyag, szerkezet, berendezések a szabadtéri múzeumokban" nemzetközi konferencián. „A gazdálkodás és táplálkozás változásainak összefüggése a Kaposmente nyugati községeiben" c. dolgozatának írása áthúzódik 1980-ra. Kapcár Róza tervezett dolgozata a marcali járás népi higiéniájáról nem' készült el. D) Képzőművészeti. 1. A képzőművészéti gyűjteménygyarapítása: 1979-ben összesen 60 000 Ft értékben vásároltunk kép­zőművészeti alkotást. Ezek megoszlása a következő: Ber­náth Aurél: ülő' öregasszony; Zichy Mihály: Júliának; Gulácsy Lajostól 3 db rajz. A Művészeti Alap ajándéka­ként kaptuk Szekeres Emil 2, Németh József 1, Szabados János 6, Dezső József 2, Bráda Tibor 1 db festményét. Ezen kívül a megyei tanácstól könyvjóváírással megkaptuk Csiszár Elek 1 képét, Réti Zoltán festőművész pedig ugyan­csak múzeumunknak ajándékozta 1 festményét. A Kunffy kúria rendezésekor 12 db kisméretű festmény­vázlatot találtunk, melyekről eddig nem volt tudomásunk. A felsorolt gyarapodás alapján megállapíthatjuk, hogy a kortárs képzőművészek képeinek gyűjtése nagyobb mér­tékben haladt előre ez évben, mint Rippl-Rónai, Vaszary és Zichy alkotásaié. Az említett klasszikus festők képeire 1979-ben kevesebb összeg állt rendelkezésre, mert például képvásárlási keretünkből kellett fedezni a Zichy Mihály Emlékmúzeum megnyitásához szükséges csillárok ellenér­tékét, 102 000 Ft-ot. Ez-évben 46 iparművészeti tárggyal gyarapodott gyűjte­ményünk. 2. Anyaggyűjtés, feldolgozó munka: Horváth János nem tudta befejezni a „Jelentés és funk­ció elemzés a képzőművészet nyelvében" c. dolgozatát, mert részben Képzőművészeti Főiskolai tanulmányainak be­fejezése, részben a képtár szakember állományának nagy­mérvű ez évi mozgása (elment Kovács József kiállításren­dező muzeológus és Almássy Mariann művészettörténész) miatt nem jutott rá ideje. Kovács József ez év június 30-val kivált az RRM állo­mányából, így a Rippl-Rónairól szóló összefoglaló dolgo­zat megjelenésére a Somogy a lapban nem került sor. Emiatt maradt el az MNG-ben, az Iparművészeti Múzeum­ban,, az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának adat­tárában, valamint a Széchényi Könyvtárban való anyag­gyűjtés „Az iparművészet hatása Rippl-Rónai festészetére" с témához. Képzőművészeti témából Kovács József: Adatok Rippl­Rónai József életéhez és munkásságához с írása, vala­mint Szij Béla: Gulácsy Lajos művei a Somogyi Képtár gyűjteményében I. с tanulmánya jelent meg az SMK 3. kötetében. Májusban kétnapos emlékülést rendeztünk Kaposváron, Rippl-Rónai József születésének 118. évfordulója alkalmá­ból. A megyei könyvtárban tartott tanácskozáson részt vettek az ország múzeumainak művészettörténészei. Az emlékülést dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyet­tese köszöntötte. Az ülésen a következő előadások hang­zottak el: Németh Lajos: A vizuális kultúra problémái a magyar századelőn (referátum); Bernáth Mária: A Rippl-

Next

/
Thumbnails
Contents