Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Múzeumi krónika 1979-1981.

MÚZEUMI KRÓNIKA 261 A SOMOGY MEGYEI MUZEUMOK IGAZGATÓSÁGÁNAK BESZÁMOLÓ JELENTÉSE AZ 1979-BEN VÉGZETT MUNKÁRÓL I. A múzeumi szervezet fő célkitűzéseit megvalósította. Az egész múzeumi munkában vallóban összehangoltabbá és kiterjedtebbé vált a tudományos, gyűjtő és feldolgozó tevékenység; tovább javult a múzeumi propaganda, a közművelődési program szervesebben illeszkedett az általános múzeumi tevékenységbe és szervezettebben kapcsolódott a társszervek rendezvényeihez; élőbb kapcsolatot tudtunk teremteni a termelési közösségekkel, az iskolákkal, a különböző tömegszervezetekkel és mozgalmakkal!. A tervezett hálózatfejlesztést - egy-két hónapos csúszással — végrehajtottuk. Májusiban felújítva és eredeti bútorokkal berendezve megnyitottuk a somogytúri Kunffy kúriát, melyben a régebbtől működő műterem mellett jelentős számú Kunffy-festményt tudtunk kiállítani a mester fő művei közül. Októberben — a múzeumi hónap idején — tekinthették meg először a látogatók a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény új létesítményét a kisbajomi lakóházat és portát. Október helyett december 2-án nyílt meg a felújított zalai Zichy Mihály Emlékmúzeum. Ugyancsak decemberben adtuk át a barcsi Dráva Múzeumot, melyben ideiglenes (időszaki) kiállításókat láthat a közönség. Az eredeti tervtől eltérően nem egy szint, hanem két szinten nyílt kiállítás, de kiállításra készen áll a harmadik szint is. Az állandó kiállítások elkészítése, a helyi gyűjtésen alapuló múzeum kiépítése a jövő évek feladata. A rövid ideje nyitvatortó barcsi múzeum iránt nagy az érdeklődés. A műtárgyvédelemhez szükséges korszerű raktározás feltételének megteremtésében mérsékeltebben léptünk élőire. A batéi raktár — pénzügyi fedezet hiányában — nem készült el. A zalai Zichy Mihály kúriában azonban jelentős raktárhelyet nyertünk, ahova a korszerűtlen várdai raktár egyes veszélyeztetett anyagait átszállítjuk. A tervezett létszámfejlesztést megvalósítottuk. II. TUDOMÁNYOS MUNKA A) Régészet 1. Ásatások Somogyváron 1979-ben sem folytatódott az ásatás. Tervünkben ez nem is szerepelt, mivel 1977-ben és 1978-ban sikertelen kísérletet tettünk az ásatás folytatására. Bakay Kornél ugyanis 1978 végéig sem teljesítette az ásatási bizottság által 1977-ben megállapított dokumentáció kiegészítését. A dokumentáció teljessé tétele 1979-ben sem történt meg. Az OMF ennék ellenére — eredetileg váMalt kötelezettségének megfelelően - példásan folytatta a feltárt terület helyreállítását. A bazilika félújítása jelentős mértékben előrehaladt. A kolostor felújításának befejezéséhez szükséges lenne a Ny-i szárny feltárására (amely ugyan az 1976-os ásatási programban szerepelt), másfelől a a szakfelügyelet által is hiányosnak minősített ásatási dokumentáció kiegészítése. Dr. Magyar Kálmán régész-főmunkatárs folytatta a babócsai leletmentő ásatást, s megkezdte Bodrogon a Bő nemzetség kegyúri monostorának régészeti kutatását. Ezen kívül leletmentő ásatást végzett - közvetlen veszélyeztetettség miatt — Somogyváron (a Gyógypedogógiai Inézet parkjában). Az ásatási dokumentáció elkészítése folyamatban van. Magyar Kálmán leletmentő helyszínelést, terepbejárást végzett Hedrehelyen, Somogyaracson, Segesden és környékén, Kötcsén, Szólódon, Nagycsepélyen, Vízváron, Berzencén és Kaposváron. Segesden az ő irányításával emelték ki a Mária sziklakápolna falában levő reneszánsz követ, s helyezték el a római katolikus templomban műemléki helyreállítás céljából. Bárdos Edith folytatta az 1977-ben megkezdett leletmentő ásatást a Kaposvár 61. sz. tehermentesítő út melletti lelőhelyen. A temetőben 307 sírt tárt fel. A sírokból a szokásos leletanyag került élő, de az 1109. sz. sírból egy Stephanus Rex feliratú pénz is, melynek ailapján a temető használatának kezdete korábbra keltezhető, mint eddig feltételeztük. Az É—D-i irányú kutatóárakban még 20 m szélességben folytatódik a temető É-i irányban, utána pedig a középkori település XIII—XIV. századi részét találta meg az ásató régész (cölöpépítímény, gabonatároló vermek, házhoz tartozó kemencemaradványt stb.). Bárdos Edith ugyanezen a lelőhelyen, a domb K-i oldalán avar temető nyomaira bukkant. Itt kb. 350 m

2-nyi területen 23 sírt, valami int a sírok között egy középkori szemétgödröt (benne egy átfúrt, IV. István korabeli érmét) tárt fel. Az avar temető a sírok leletei alapjain (edények, hurkolt végű hajkorilkák, ikergyöngyök) a VIII—IX. századra datálható, kései avar népesség temetője. Az ásatási dokumentáció elkészítése folyamatban van. Az éves tervben szereplő „A Kapós mente avar temetői" с kutatási téma keretében elmaradt a leletmentő ásatás a Kaposvár 33. sz. lelőhelyen, mert pénzügyi fedezet nem állt rendelkezésre, másrészt a Kaposvári Közúti Építő Vállalat 1979-ben eltekintett az itteni tereprendezési munkálatoktól. Bárdos Edith — a leletbejelentések alapján — 11 községben végzett helyszínelést, kisebb volumenű leletmentést (Kötcse, Gadács, Nemesvid, Toponár, Balatonberény, Siójut, Zamárdi, Igal, Kaposújlak, Karád, öreglak). Honti Szilvia Siófokon végzet kisebb méretű leletmentő ásatást a homokbánya területén, ahol különböző korú települések 14 objektumát tárta fel. Köztük a késő bronzkori urnamezős kultúra egy tapasztott aljú házának töredékét lesározott aljú gazdasági épületet és más gödröket. Római korból való gödröket (gabonatárolókat?) is talált, korai római (I—III. századi) emlékanyaggal. Ezenkívül a középkori Fok falunak egy XII—XIII. századi kővel körülrakott tűzhelyét és egy gödrét is feltárta, melyben korongolt belső füles bogrács töredékei kerültek elő. Honti Szilvia Wollák Katalin közreműködésével folytatta a Ságvár—Alirét több kulturás településeinek feltárását. 35 objektumot tártak fel (500 m

2-es területen). Megtalálták a települések K-i szélét, de a többi három irányban még folytatódik. A késő bronzkori urnamezős kultúrának számos tapasztott aljú, cölöpökön álló tetőszerkezetes gabonatároló verme került elő, legtöbbjük méhkas alakú. Egy ép edény (fazék), két bronz tű, egy lábalakú edény töredéke képezi a fontosabb leleteket. Az újkőkori lengyeli kultúrának az objektumai az út mellett sűrűsödtek, egy lob. 4x2 m-es lakóházat (?) is sikerült megtalálni. Az itteni léletanyag: pattintott kora- és abszidiánpengék, csont simító. A roma ikor elejéről (I. szd) egy nagy (6x6 m-es) lekerekített négyszög ailaikú, erősen földbevájt, tapasztott aljú házat tártak fel gödrök mellett. Itt a sok jól korongolt kelta jellegű szürke kerámián kívül fekete, félkorongolt rossz minőséqű házi kerámia is előkerült, nagyon kevés importanyaggal, (festett üveg, terra sigüllata). A település a kelta őslakosság faluja lehet. Nagyon kevés leletanyag a kora bronzkori zóki kultúrából is előkerült. Az ásatási dokumentáció készül. Honti Szilvia — leletbejelentés alapján — Balatonbogláron végzett egy kisebb volumenű leletmentést. A lakóterületen levő házak között hulladékréteget és egy kisebb cölöpszerkezetes építményt talált (az újkőkori vonaldíszes kerámia elnevezésű kultúra dunántúli csoportjának leletanyagával). Ezen kívül a Fejér megyei Múzeumok Igazgatóságának felkérésére Kápolnásnyék — Vörösmarty ház környékén egy bronz kori temető leletmentését végezte (63, a vatyai kultúrába tartozó urnasírt tárt fel). A Balatonboglár—Várhegy őskori (késő bronz kori — kora vaskori) erődítet telep sánc átvágását nem tudtuk elvégezni, mert kiderült, hogy ez nagyobb volumenű munka,