Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Takács Éva: Tábori levelek az első világháborúból.

252 TAKÁCS ÉVA otthonába, csupán a hazájába térhetett vissza. Ter­mészetesen ez is nagy örömet jelenteit a számára. „Drága jó anyám! Tudatom hogy holnap leszünk be­vagonérozval mire lapomat meg kapja Pécsen leszeic onand majd töbet irok . . ." 84 Hazaérkezése után a Magyar királyi 9. pécsi honvéd gyalogezred III. zászló­aljának 11. századába helyezték át. Csaknem azon­nal kapott párnapos eltávozást, végre viszontláthatta szereMeit, s a legsürgősebb mezei munlkáikba is be­segíthetett. 85 Katonai szolgálata a háborús hátország viszonyaihoz igazodott: „...kedves jó anyám! Tuda­tom pár soraimai hogy szerencsésen meg érkeztem nagyon jó hejre kerültem most már közel vagyunk Lőrincihez a visza felé utazás 60 fiiérbe került holnap már énis rekvirálok it csak búzát rekvirálunk minden­kire ki van szabva! hogy menyit kel be szolgáltatni ha nincs anyi akor másai kél pótolni mi csak olyan hejre megyünk ahol a kiszabot menyiséget nem akar­ják be szolgáltatni . . ," 86 „Drága jó anyám! Tudatom hogy elég jól érzem magam jó hejem van kedves anyám most már ugy látszik hogy nem csak búzát hanem mást is rekvirálunk minden félére rákerül a sor. Különös újság nincs mához egy hétre otthon le­szek . . ." 87 Szabadsága után más feladatot kapott: Tuda­tom hogy Pesten vagyok 6 lógót kisértünk délután megyünk visza még a mezőbe és járunk szőlőbe . . ." 88 Időközben tizedesi rangot kapott, 89 s mint tapasztalt, öreg katona erősen bízott abban, hogy újra szabad­ságot kaphat. Leveleiből azonban az tűnik ki, hogy a hadvezetés ekkor már nem állt a helyzet magasla­tán, hiszen egymásnak ellentmondó intézkedéseket hoztak. Poth Károly Zomborban, 1918. július 8-án írta azt a levelét, amelyben arról tudósította édesanyját, hogy „ma meg kaptam a szabadságot a jövő héten talán othon leszek . . ." 90 Két nappal később viszont lehangoltan írta: „Drága jó anyám! Holnap után in­dulunk a harcztére elég sajnos ma a 23mas menetet mi kisértük ki az álomásra nem akartak a harcztére meni most egyelőre szabadságra ne várjanak majd a harcztéről haza megyeik..." 91 A történeti irodalomból közismert a központi ha­84. Poth Károly levele Poth Ádámnénak. 1918. március 21. SMMI. T. 82.425.130. 85. Poth Károly levele Poth Ádámnérrak. 1918. április 1. SMMI. Т. 82.425.132. 86. Poth Károly levele Poth Ádámnérrak. 1918. április 3. SMMI. T. 82.405.131. 87. Poth Károly levele Pobh Ádámnénak. 1918. április 7. SMMI. T. 82.425.135. Édesanyját egyik Somogyba ki­rendelt katonobajtársa is informálta a rekvirálás hely­zetéről: „KedVes Rozi néni! Tudatom hogy holmap az az kedden megyünk tovább inén Andocs-ra. Itt Kis­bárom nem rekvirálunk. És Andocsom is 15ére bekell fejezni mert azután megyünk Somogysziibe és 20án már Pécsen kell lenni. Ugy mondják a tiszt urak hogy onan irány az olasz. És a másik meg azt mondja hogy munkára kért Baragya megye. Hát igy a kettő közül az utóbbi lenne a legjobb. Bár csak ugy len­ne .. ." Klopfer Antal levele Poth Ádámnénak. 1918. május 13. SMMI. T. 82.427.10. 88. Poth Károly levele Poth Ádámnénak. 1918. június 19. SMMI. T. 82.425.133. talmaknak az az erőfeszítése, amellyel a háború utolsó hónapjaiban igyekeztek a maguk javára ked­vezőbb katonai eredményt kicsikarni. Az Osztrák­Magyar Monarchia is bevetette az utolsó tárta léteit, hogy az olasz fronton győzelmet érjen el. A katonák azonban ekkor már nem hitték a győzelemben, kilá­tástalannak és érteim et! enne к látták a további har­cokat. 9 ' 2 Véleményüket azonban senkii nem vette fi­gyelembe, s ha jött a parancs, menniük kellett. így történt, hogy bajtársaival együtt Poth Károly ismét a frontvonalba került, de most már Olaszországban. Terve azonban ezúttal va ! lóban sikerült, hiszen hama­rosan visszajöhetett szabadságra a falujába. Ez idő alatt bajtársai tudósították a legfrissebb események­ről. „Szeretett kedves jó barátom ezen rövid soraimai értesit'ek hogy a lapodat meg kaptam . . . irod hogy jó dolgod van. hát mostanában mi nékünk is jó dol­gunlk van mert 20án indultunk Zo m borból és 30án ki értünk dél Tirolba a hol sok füge terem és narancs. hát csak sijes kedves barátom mert ha nem akor nem veszel részt ben és nagyon nagy meleg van hát töbit nem irom meg mert azt hiszem hogy ugy is meg érted hogy mire megy. . ," 93 „Kedves jó barátom! Tu­datlak hogy beérkesztünk a vonal mögé vagy 25 kiló­métere tartalékba már két napja hogy itt vagyunk sémi egyebet nem irhatok bocsánat hogy egyebet nem irhatok . . . tisztel az egész szakasz ... én meg kül­döm kiváló üdvözletemet. . ." 94 A frontra visszaérkezve gondolatai még inkább ott­hon jártak, hiszen ekkor ismerkedett meg Esztiikével (Bíró Eszter), a későbbi féleségével már alig vár­tam hogy tudásának a szüret eredményiről osak adná a jó isten hogy abó'l lehetne meg tartami a lakodal­mat lehetséges de nem sok reménység van hozá ugyan elég jó hirek járnak . . ." 9a Nem tudhatjuk, hogy az 1918 októberi események híre hogyan jutott el a frontkatonákhoz, de mint Poth Károly fenti leveléből is látható, a katonák nagyon várták már a békét, s az ellentmondásos hírekből igyekeztek a mielőbbi szabadulás reményét kihámoz­ni. Október 15-i levéléből úgy tűnik ki, hogy egészen konkrét informáoiói lehették: „...ászt hiszem hogy a 89. Poth Károly levele Poth Ádámnénak. 1918. június 20. SMMI. T. 82.425.134. „Drága jó Anyám! Nagyon szé­pen kérem küldjön legalább 20 koronát ma kijöt, az elő léptetésem és anyi pénzem sincs hogy egy szu­rony bojtot vegyek a pénzt röktön küldje számtalan­szor öleli és csókolja szerető fia Károly Isten velük és velem is." 90. Poth Károly levele Poth Ádámnénak. SMMI. T, 82.425.136. 91. Poth Károly levele Poth Ádámnénak. SMMI. T. 82.4215.137. 92. Lásd pl.: Magyarország története 1890-1918. 2. kötet. Bp. 1978. 93. Kovács Sándor tizedes levde Poth Károlynak. 1918. július 31. SMMI. T. 82.426.59. 94. Mester Albert őrvezető levele Poth Károlynak. 1918. július 31. SMMI. T. 82.426.60. 95. Poth Károly levele Poth Ádámnénak. 1918. október 12. SMMI. T. 82.425.147.

Next

/
Thumbnails
Contents