Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)

Takács Éva: Tábori levelek az első világháborúból.

TÁBORI LEVELEK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBÓL 253 háborúnak az utolsó napjait töltjük egy kis remény­ségem van hogy három hét múlva talán közelebb leszeik a hazámhoz . . ." — a sorok között fordított ap­ró betűs mondat olvasható: „...három nap múlva meg változik a hejzet. . ." 96 Három hét elteltével azonban Poth Károly nemhogy közelebb jutott volna a hazájához, hanem egyelőre minden reményét el­vesztette arra, hogy rövid időn bélül haza kerülhes­sen — olasz fogságba esett és a veronai hadifogoly­táborba került. 97 Itt csupán azzal vigasztalhatta ma­gát, hogy sók földijével együtt fogták él, nem érezte tehát annyira egyedül magát. Utolsó megőrzött lapját 1919. március 2-án keltez­te a fogolytáborból. 98 További sorsáról a hozzátarto­zók elbeszéléséből értesültünk: nem vo'lt türelme ah­hoz, hogy a szabadulás napiját a fogságiban várja ki. Felsőmocsoládii jóbarátjával, Lucz Imrével együtt már­cius 16-án éjszaka szökésre határozták el magukat. Útjukat az éjszaka sötétjében, gyalogosan folytatták. Erdőkben és mocsarakban bujkálva igyekeztek a jár­96. Poth Károy levele Poth Ádámménak. SMMI. T. 82.425.149. 97. 1918. november 3-i levelét már a hadifogolytáborból írta édesanyjának. SMMI. T. 82.425.154. 98. Poth Károly levele Poth Ádámnénak. SMMI. T. 82.425.156. Im Jahre 1979 gelangten etwa dreihundert Feld­postbriefe in die historische Sammlung unseres Mu­seums, woraus Károly Poth nahezu zweihundert Stücke seiner Mutter, seinen Geschwistern und Freun­den geschickt hat, die übrigbleibenden Karten be­kam er von der Familie und den Freunden. Die beinahe vollzählig gebliebene Sammlung ist eine wertvolle zeithistorische Erinnerung. Aus dem Inhalt der Briefe, aus den abgeschriebenen und nicht abgeschiebenen Zeilen entfaltet sich das Reifen eines jungen Dorfknaben zum Mann, die mit Furcht belas­tete Epoche vor dem Krieg, das Leiden der für das am Leben-Bleiben von Tag uz Tag kämpfenden Sol­daten, die immer grössere Kraftanstrengung der im Hinterkind gebliebenen zur Bekämpfung der täg­lichen Sorgen, die erbitterte Opferübernahme der ohne Männerkraft gebliebenen Weiber für das Erhal­ten des Heimes, für die Linderung der Leiden des auf dem Schlachtfeld kämpfenden Sohnes und des nach Amerika emigrierten Gatten. Neben den Kriegsbriefen gehören zur Sammlung einige Dokumente, die die Abkömmlinge uns zur Verfügung stellten, und mit ihrer Hi'lfe können wir őröket elkerülni. 1919. március 19-én este érkeztek Somogytúrra, Poth Károly unokatestvérének házába. A hozzátartozók csak nehezen ismertek rá a piszkos, lerongyolódott, szedett-vedett ruhában betoppanó katonákra. 99 Hazaérkezésének körülményeit hivatalos okmány, a számára 1919. október 29-én a községi körjegyző által kiadott „Bizonyítvány" is igazolja: „Alulírott körjegyző bizonyítóim, hogy Poth Károüy (1894.) félsőmocso'ládi lakos 1919. márc. 20 án olasz fogságból 'lerongyolódva érikezett haza, úgy hogy ő sem iköppennyel, sem egyéb katonai ruhával (takaró) nem rendel kezük." 100 Poth Károly azok közé a szerencsés katonák közé tartozott, akik a háborút élve fejezték be, s bár sokat szenvedték, nélkülözték a négy év alatt, mégis meg­erősödve, sok tapasztalattal gazdagodva, szilárd, ki­alakult jellemmel kezdték meg a békeéveket. Hatá­rozott egyéniségének alakulását a hozzátartozóinak írott levelek hangvételéből és tartalmának változásá­ból követhettük nyomon. Takács Éva 99. Adatközlőik: Virág Károly, Felsőmocso>!ád; Lieberné, született Poth Eszter, Somogyaszaló. 100. SMMI. T. 82.439.1. die spätere Gestaltung des Lebens von Károly Poth kennenlernen vermögen. Und mit Bezug auf die fa­miliären und freundschaftlichen Beziehungen haben wir eine wertvolle mündliche Ergänzung und zeit­genössische Photographien von den auch heute noch lebenden Familienmitgliedern: vom Sohne des Károly Poth, von seiner jüngeren Schwester und dem Sohne seiner zweitjüngeren Schwester bekommen. Der aus der Gemeinde Felsőmocsolád sich zum freiwilligen Militärdienst meldende Károly Poth schickte seine ersten Briefe aus der von Nyíregyháza 25 Km weit in die Richtung Nordosten liegende Ge­meinde Demecser, wo er a's Maurergehilfe, Militär­arbeiter an der Bau des mit der Volkssprache „Kraut­fabrik" genannten Werkes arbeitete. Es ist nicht ge­lungen genau festzustellen, ob wann er seinen Kriegsdienst begonnen hat, weil er seine zu unseren Diensten stehende erste Feldkarte seiner Mutter aus Demecser vom 6-ten Oktober 1915 datierte, aber Sándor Meskula, der gute Freund aus seinem Dorfe adressierte seinen Brief schon am 14-ten Juli dessel­ben Jahres auch in dieses Dorf — das Gedächtnis der Angehörigen hütete aber dieses Datum schle­ÉVA TAKÁCS: FELDPOSTBRIEFE AUS DEM ERSTEN WELTKRIEG

Next

/
Thumbnails
Contents