Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)
Uherkovich Á. 1981: A zselici tájvédelmi körzet nagylepkefaunája
14 UHERKOVICH ÁKOS L F Gastropacha quercifolia L. — 7 Dendrolimus pini L. 2 15 Odenestis pruni L. 4 56 Endromididae Endromis versicolora L. 9 34 H e p i a I i d a e Hepialus humuli L. 1 17 Triodia sylvina L. 1 7 С о s s i d a e Cossus cossus L. — 2 Zeuzera pyr/'na L. — 1 Phragmatoecia castaneae Hbn. — 1 Limacodidae Cochlidion limacodes Hufn. 48 14 Heterogenea asella D. et Schiff. 3 7 A következő családoknál, a Zygaenidaenél es a Diurnák családjaihál csak az előfordulást jelzem, tekintet nélkül a fajok gyakoriságára. A gyakoriságot a rendszertelen gyűjtések miatt megállapítani nem tudtam. Valamennyi nappali adat Ropo'y-puszta környékére vonatkozik. Zygaenidae Zygaena ephiaites L, Z. carniolica L, Z. filipendulae L, Procris statices L. Hesperiidae Pyrgus malvae L, Erynnis tages L, Heteropterus morpheas Pal!., Thymelicus silvestris Poda, Och/odes venata Br. et Grey. Papilionidae Papilio machaon L. P i e r i d a e Leptidea s'napis L, L morse/ Fent., Gonepteryx rhamni L, Co//as hyale L, Anthochar/s cardamines L, Pieris brassicae L, P. rapae L, P. nap/ L. Lycaenidae Lowe/a r/tyrus Poda, Thersamionia dispar Haw., Thecla quercus L, Strymon ilicis Esp., Ce/astr/na arg/o/us L, Everes argiades Pali., E. a/ceías Hffmgg., E. decolorata Stgr., Polyommatus icarus Rótt. R i о d i n i d a e Hamearis lucina L. Nympalidae Brenfh/s daphne Rótt., Argynn/s paphia L, Mellicta aíhaíia Rótt., Polygonia c-album L, Aiaschnia levana L, Inachis io L, Nymphalis polychloros L, N. antiopa L, Ag/a/s urticae L, Vanessa aía/anta L., V. cardui L S a t y r i d a e Coenonympha íph/s D. et Schiff., С. pamphilus L., С. arcan/a L., Manio/a jurtina L., Pararge aeger/a L., Aphaniopus hyperantus L., Minois dryas Scop., ßr/níes/a c/rce F., Melanargia galathea L. A NAGYLEPKEFAUNA ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 1. Az erősen tagolt felszín miatt a nagylepkefauna ökológiai spektruma aránylag széles, bár korántsem olyan mértékben, mint például a Délkölet-Zselicben. A zselicségi tájvédelmi körzetben számos olyan szélsőségesen szárazságkedvelő elem hiányzik, amely a táj délkeleti vagy délnyugati részén még előfordul a nagyon száraz cseres-tölgyesekben vagy esetleg molyhos tölggyel kevert dombtetői tölgyesekben. Ugyancsak hiányoznak a száraz gyepterületek a DélkeletZselicben még fellelhető, az ott előforduló sziklagyepfragmentumokhoz kötött képviselői. Ezzel szemben a Zselic más pontjain is élő, fokozott nedvességigényű fajok itt gazdagon vannak képviselve. 2. Az őshonosán előforduló erdeifenyő és a kevés telepítés révén több, fenyőn élő nagylepke fordul elő. Ilyen fajok a tájvédelmi körzetben: Eupithecia indigata Hbn., Thera obeliscata Hbn., Semiothisa lituraía CL, Bupalus piniarius L., Hylaea fasciaria L., Panolis flammea D. et Schiff., Lymantria monacha L. és Dendrolimus p'.ni L. A felsorolt 9 faj összes mennyisége itt jelentéktelen, összesített relatív tömegük nem éri el a 0,1%-ot sem. Valamennyien, az Alföld fátlan középső területei kivételévei, országszerte élnek és nem ritkák (Uherkovich 1980b). 3. A Mecsekben és a környező dombvidékeken elterjedt atlantomediterrán elem, a Perconia strigillaria Hbn. előfordul itt is, de igen ritka. 4. Jellegzetesek a korábban kifejezetten hegyvidékinek tartott boreális vagy sziibíriai nemorális és altoherbosa komponensek (Varga 1963, 1964). Közülük néhány faj csak a hetvenes években jelent meg először a Dél-Dunántúlon, illetve egyik-másik még két évtizeddel ezelőtt is ismeretlen volt hazánk egész területéről. Ezek közül is ki kell emelni a Coenotephria sagittata L.-t, amelynek 1-1 példányát 1978-ban, illetve 1979-ben fogta meg a fénycsapda. Első hazai példányait nem régen fogták (Uherkovich 1977c). Ugyancsak újabb dél-dunántúli jövevény a Ca/oca/pe undulata L., Autographa v-aureum Hbn., Diarsia brunnea D. et Schiff., Hydriomena furcata Thnbg. Ezek mellett több tucat olyan gyakoribb és régóta is-