Somogyi Múzeumok Közleményei 4. ( 1981)
Együd Árpád: Népi sportszerű játékok Somogyban
NÉPI SPORTSZERŰ JÁTÉKOK SOMOGYBAN 121 VII. KITALÁLŐS JÁTÉK 19. Ordögös, angyalos. 2 ' 1 A játékot szobában, teremben, szabadban egyaránt szívesen játszották lánykorukban a mai öregek, szaporító-gyűjtögető játékként. Választottak egy „árust" vagy gazdát és egy ördögöt, s egy angyalt, akiket kiküldtek, távolabbra küldtek. A bentiek mindegyike választott egy virágnevet (rózsa, rozmaring, tulipán, viola stb.). Először az ördög dörömböl az ajtóban: „zumburu, zum-zum-zum" szavakkal bekopog. A gazda, árus kédezi: ,,Ki van az ajtóban?" Amaz feleli: ,,Az ördög a bunkósbotjával!" Gazda: „Mit akar?" Ördög: „Virágot!" Gazda: „Gyűjjön, válasszon!" Ha nem találta el a virágnevű személyt, újra kiküldték, majd jött az angyal: „Cincin-cin." Gazda: „Ki van az ajtóban?" Amaz feleli: „Angyal az aranpálcával !" Gazda: „Mit akar?" Angyal: „Égbe való virágot." Ha talált, azt magával vitte. Ezt addig csinálták, amíg a gazda (árus) elszámoltatta mind az ördögöt, mind az angyalt, hogy ki szedett több virágot. (Rendszerint az angyalnak sikerült ez, mert némi kis turpissággal kisegítették az angyalt, hogy annak sikerüljön többet szereznie.) Kisgyermekek, óvodások szórakoztatására ma is jó hatású játékalkalom. a) változatban csak annyi új van, hogy a virágnevek helyett állatnevek szerepelnek. Ha akár az ördög, akár az angyal eltalálta pl. a kecskét, kutyát, medvét, lovat stb., azoknak az állatra jellemző hang utánzással kellett jelezniök az ördög, illetve az angyal kitalálásának sikerét, ami igen kedves és szellemes találékonyságról tanúskodik a kicsinyek részéről. Ma is ajánlatos óvodásokkal, kisiskolásokkal játszani. VIII. DOBÓ-CSELEZÖ JÁTÉKOK 20. Summogó, susogás. Ez az egyszerűnek tűnő játék igen alkalmasnak bizoriyult régebben a siójuti gyerekek számára, hogy bizonyítsák jó célzó-dobó készségüket A két „vezér" választott magának egy-egy „bandát" (a közismert gomb, pénz vagy a már említett „fejes, nem fejes" dugás-módszerrel). A dobást az ún. ,,summogók-susogók" kezdték, akik egy meghúzott dobóvonalnál helyezkedtek el és úgy ravaszkodtak, mímelték a summogást, mintha valami fontos dolgon törték volna a fejüket. Ez ténylegesen is fennállt, mert azt beszélték meg egymás között, hogy ki lesz az — a lehető legügyetlenebb -, akit majd leütnek. Közben a sugdosás alatt mindenkinek a hóna alatt volt a keze, s így nem lehetett tudni, hogy az egyetlen rongylabda valójában kinek a hóna alatt van. (Később stukklabdát, gumilabdát is használtak). Néha-néha előrántották a hónalj alól a kezüket és úgy tettek, minlha dobnának a kinti csoportra. Ismét visszadugták kezüket és tovább summogtak, míg kivárva a legjobb helyzetet, egyszercsak valójában is repült az eldugott labda a 15—20 méterre lévő négyszögben vagy nagyobb körben lévők felé, hogy valakit eltaláljon a dobó azok közül. A mozgás megengedett volt, de a körből, négyszögből kilépni tilos volt, mert az leütésnek számított és kiállt. A fiúk és lányok külön játszották e hangulatos, tréfás, ijesztgető játékot. a) Azt a formáját is játszották néha, hogy az eltalált játékos átállt a summogókhoz vagy pedig, ha a summogó nem talált, ő ment be a körbe. Ebben a formában az volt a cél, hogy melyik csoport fogy el hamarább; míg az első változatnál az, hogy minél előbb kifogyasszák a körben lévőket, s utána helyet cserélt a két csapat. b) A felállás az előbbi volt, de a szabályt úgy szigorították, hogy már egyetlen találat esetén cserélt a két csapat, de azt az ellenkező értelműséget is bevezették később a szabályokba, hogy a summogó rossz dobásakor (ha nem talált el senkit a körben) azonnal cseréltek. Minden változatát lehet játszatni iskolai órákon is, mert sem nemhez, sem korhatárhoz nem kötődik szigorúan a játék. Igen sokféle kombinatív változatát alkalmazhatja a nevelő, amivel még érdekesebbé, hangulatosabbá teheti a szórakoztató játékot (akár ponteléréssel, akár kieséssel, helycserésen stb.). Vlll/B. CSELEZŐ LABDAJÁTÉKOK 21. Aka-baka játék (háztetős). Már régi elődeink is gyűjtötték több változatát a Vízmente falvaiban (Házra kiáltásnak is nevezte Gönczi 25 ). Mi a Koppány völgyében találtuk meg; játszották mind a magyar, mind a sváb 'leánykák. Alacsonyabb háztetőt, pajta tetejét használták ki „pályá25. GÖNCZI: i. m. 83. p., de változatait megleltük az ecsenyi németeknél, Törökkoppányban és Dél-Somogy több falujában.
