Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Irodalom - Szíjártó István: Adalékok Sipos Gyula költői pályájának jobb megismeréséhez.

ADALÉKOK SIPOS GYULA KÖLTŐI Az 1976 nyarán elhunyt József Attila-díjas költő rokonszenves egyéniségének, tanulságos életútjának lényeges vonásai nemcsak irodalomtörténetünk, de köztörténetünk legújabb fejezetét is gazdagítják. Ma már legendás a Győrffy kollégium antifasiszta tevékenysége, Sipos 1944-es bebörtönzése, a földosztás, az ideiglenes nemzetgyűlésben kifejtett munkája, harcos, napi gondok megoldását vállaló publicisztikája, tiszta hangú költészete. Amikor a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium diákjai nevében megkerestem, írna diáklapunkba iskolai emlékeiről - az ízes-vidám beszámolóhoz mellékelt kísérőlevélben írta: „Példánkból több marad meg, mint szavainkból — ez életünk nagy felelőssége,,.

1 Aki'k Németh László gondolatát valljuk, miszerint az író nem más, mint öröklött képességei, az alkat, gyerekkorának emlékezetnépesítő élményei, a szülőföld, az átvett tradícióik, a nemzet s a szellemét termékenyítő áramlatok. Eszerint Sipos Gyula pályáját egyetlen ívű (bár korántsem egyenletes) írói teljesítménynek látjuk. Bátor szavával becsülendő értéket teremtett. Költői és szépírói teljesítménye, mely a szocialista átalakulást kivívó, s annak jobbításán fáradozó magyar tudatát egyenértékűen tükrözi, érzelmileg felelősebb, erkölcsileg fogékonyabb, egyszóval teljesebb értékű, a szó nemes értelmében szocialista humanizmust hirdet. „SOMOGYNAK HÍVJÁK A MEGYÉT, A TÁJAT, MELY ENGEM FELNEVELT" A modern irodalomtudomány megállapítása,

2 hogy az irodalmi mű olyan zárt struktúra, ahol a részek a mű egészével és egymással szoros kapcsolatban vannak, csak viszonylagos. A kor, a történelmi, társadalmi körülmények, az alkotó személyisége, életrajza, a művektől elszakíthatatlan. Számba kell vennünk azokat a nagyobb szerkezeteket is, amelyekbe egy irodalmi mű, de még egy költői életmű is beletartozik. Andre Gide ír arról,

3 hogy az emberek életében léteznek választott és nem választott hatások. Választott hatás a barátoké, a tanulásé, olvasmányélmé* Részlet egy nagyobb dolgozatból. 1. VOLUNTAS, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium önképzőkörének lapja. V. évf. 1—2. 1973. február 2. o. 2. Bevezetés a műelemzésbe (Péczely László) Bp. 1973. Gondolat. 33. o. PÁLYÁJÁNAK JOBB MEGISMERÉSÉHEZ* Sipos Gyula (1921-1976) nyeinké, nem választott hatás a család, gyermekkori környezetünk, rokonságunké s a szülőföldé is. „Azt a világot fogja össze, amely egyszerre ad életet és témát a benne élő írónak és külső formáival jelképet is nyújt az alkotáshoz."

4 A környezetet mindig egy értelmi-érzelmi többlet teszi szülőfölddé. (Bölcsőd az, s majdan sírod is . . .) A nemzet, a nép múltjával való tudatos törődés, a jelenével-jövőjével való szenvedélyes azonosulás a döntő. Minden emberi kapcsolatot, szociális érzékenységet, társadalmi érdeklődést a gyermeíkkori környezet, 3. Idézi Tüskés Tibor: Szülőföld és irodalom. Somogy. 1974/3. 17. o. (A tanulmány gondolatmenetét többször érintem.) 4. Tüskés: i. m.