Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Történelem - Honfi István: Somogy közművelődése 1948 és 1956 között.

SOMOGY KÖZMŰVELŐDÉSE 1948 ÉS 1956 KÖZÖTT 393 képviselte. Ez mindenekelőtt az olvasók összetételével függött össze (hisz 40%-a iskolai tanuló volt). A felnőtt olvasok között alacsony részarányt tett ki a parasztság, bár a könyvtárosok több helyen a könyv házhoz szállítását is megszervezték. Ezekben a községekben jóval több parasztember olvasott rendszeresen. Közülük is kiemelkedett Kőröshegy, Kazsok és Hedrehely. Utóbbiban a 180 olvasónak több mint fele „dolgozó paraszt" volt, akik a mezőgazdasági szakkönyveket is szívesen olvasták. A gyümölcstermesztéssel, a kertészettel, a baromfitenyésztéssel és a méhészettel foglalkozó szakkönyveket másutt is keresték (Nagyszakácsi, Kaposfő, Rinyaszentkirály stb.). Kedvelték még a természettudományi, a történelmi könyveket és az útleírásokat. Vízváron a pedagógus népkönyvtáros vezetésével „Hadat üzenték a ponyvairodalomnak. 32 ponyvaregényt gyűjtöttek össze" zúzdába küldés céljából. Az olvasók az egész megyében rendszeresen kikölcsönözték Az Ifjú Gárda, Az acélt megedziik, a Légy jó mindhalálig, az Egri csillagok című könyveket, továbbá Jókai, Verne, Mark Twain és Dickens műveit. Az ifjúság kedvelte Szász Imre: Szól a síp című alkotását; Hegedűs Géza, Jankovich Ferenc és Szántó György történelmi regényeit. „Thury Zsuzsa: Francia kislányának egyöntetű sikere arra mutat — írta a Somogyi Néplap —, hogy fiataljainkat a mai élet helyesen fölvetett és érdekesen bonyolított problémái is megragadják... Költőink közül Petőfi, Csokonai, Arany, Ady, József Attila olvasottak. Sajnálatos tény, hogy mai magyar költőink versei nem találtak még utat a fiatalok széles rétegeihez. Az iskoláknak és a könyvtáraiknak igen fontos pedagógiai feladata ezt a jeget megtörni." 1956 tavaszán már a kétezret is meghaladta azoknak a fiataloknak a száma, akik részt vettek a József Attila olvasómozgalomban. A könyvellátás az 1953 utáni időben sem volt kifogástalan. A viszonylag alacsony kötetszámú könyvtárakba központi vásárlásból olyan könyveket is küldtek, amelyek nagyrészt olvasatlanok maradtak, о keresett könyvből pedig vagy kevés vo'It, vagy egyetlen egy sem akadt. A járási könyvtárakban ott hevert a 42 kötetes Nagy Szovjet Enciklopédia (oroszul), Nagyatádon több mint 50 kötet Moszolov agrotechnika, 20 db a Dobroholov: Részletes állattenyésztés című könyvből, majdnem mindenütt a Sapkin: Évenként minden kocától 28 malac című mű. Kőröshegyen, a szőlőtermesztéséről híres községben ugyanakkor csak két szőlészeti szakkönyv volt a könyvtárban. A megye könyvtáraiban 2,5%-ot tett ki az ideológiai és politikai könyvek olvasottsági aránya. Bár ez nem magas, de 1953hoz viszonyítva némi emelkedést jelent (akikor 1,2% volt). Az állami könyvterjesztő vállalat által eladott könyvek kétharmada tankönyv és szépirodalom, 15,5%-a ifjúsági irodalom, 9,1%-a ismeretterjesztő mű és szakkönyv, 4,6%-a zenemű és 3,6%-a politikai irodalom volt. Somogyban nem fordult elő olyan eset, mint amilyenről a Szabad Népben olvashatunk: „Egyes könyvtárak még a marxizmus-leninizmus klaszszikusainak sorozatban megjelenő könyveit sem vették meg, sorozataik kiegészítését elhanyagolták". 1956ban már 233 (1 megyei, 7 járási, 2 önálló és 223 letéti) könyvtár működött Somogyban 163 137 kötet könyvállománnyal. Az olvasók aránya - az összlakossághoz viszonyítva - becslés szerint 13-14%. 1953ban 10% körül volt. A könyvtárak évente kétszáznál is több könyvkiállítást, számos könyvankétot, író-olvasótalálkozót szerveztek. Hadd álljon itt Mátyás Ferenc költő vallomása, amely - nagyrészt a megyei könyvtárról szólva — az egész művelődés lényegi állapotára tapintott rá: „Az jut eszembe legelsősorban, amit a falvak és puszták, üzemek fiataljainak arcáról olvashattam le a beszélgetések során, hogy itt-ott már biztatás nélkül, öntevékenyen is cselekszenek, hogy az olvasás útján megszerezzék a nekik szükséges műveltséget. . . Csak egyetlen könyvtárban 574 olvasó vitte haza Szabó Pá! műveit a múlt esztendőben, Veres Péter könyveit 342 ember olvasta el, Illés Béla regényeit 242-en, Tamási Áron új könyveit a nyár közepe óta decemberig 204-en, Hegedűs Gézáét 406-an, s Tersánszky Józsi Jenő munkáit pedig 619-en olvasták... A verseket nem nagyon olvassák az emberek... s már az is javulás, hogy Takáts Gyula verseit is olvassák s nem is kevesen".

123 A szóbeli ismeretterjesztés a TTIT munkája révén említésre méltóan javult. Bővült a temati'ka. képzett előadókkal gyarapodott az előadói gárda (1956-ban 300 fölé emelkedett a TTIT-tagok száma). Előadásaik nagy részét (65%-át) Kaposvár váro'sban és a járási székhelyeken tartották, az összes TTIT-előadás 11%-a üzemekben hangzott el. Az értelmiségiek körében 1955-ben főleg a következő témák szerepeltek: Mi a haza, mi a hazafiság?; Mi a világnézet? stb. 1956-ban külön terv foglalta össze „a munkásosztály és a dolgozó parasztság" kulturális ellátására irányuló feladatokat, amelyben az előadásos propaganda vezető helyet kapott. A megyei népművelési osztály irányításával megvalósuló terv így indokolta és körvonalazta a tennivalókat. A munkásosztály „alapját képező szervezett törzsgárda mellett nagy számban vannak a munkásság soraiban paraszti elemek és volt iparosok. A népművelési tevékenységet úgy kell irányítani, hogy a törzsgárda szakmai, politikai és általános műveltségének emelése mellett a két utóbbi réteg tudatát is munkástudattá fejlesszük föl . . . az ipari üzemek mellett nagy gondot kell fordítani a munkásosztályunkat falun képviselő gépállomási dolgozók tudatának átformálására, műveltségének fokozására". (Az állami gazdaságok munkásait a parasztsághoz sorolták.) Minden ipari üzemben havonta egy ismeretterjesztő előadásra került sor. A kaposvári textil művekben (pamutfonó) folytatták az irodalmi előadássorozatot (Ady, Móricz, Juhász Gyula, József Attila, Prózairodalmunk és költészetünk a felszabadulás után), a többi üzemben Gorkijról, Majakovszkijról, Solohovról és A. Tolsz123. Somogyi Néplap, 1954. február 5., április 4., november 18. - 1955. január 29., április 17. - 1956. január 29., április 14., május 22., október 20. — Megyei Pártarchívum. Uo. - Szabad Nép, 1955. június 14.