Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Természettudomány - Keve András: Xántus János az ornitológus

XÁNTUS JÁNOS A XIX. század közepén Kalifornia aranya számos kalandort hozott a felszínre, de az Egyesült Államok újabb és újabb telepítései is vonzották az embereket, köztük nem egy szerencsevadászt. Ugyanebben az időben a szabadságharc leverése sok magyart emigrációba kényszerített. Közülük is sokan az Egyesült Államokban keresték új hazájukat. Nekik is alkalmazkodniuk kellett ehhez az életformához, meg kellett birkózniuk a kalandorok intri kaival, ami nem maradhatott bennük sem nyom nél'kül, ha nem is a puszta kalandvágy csábította őket az akkori ,,vad" területekre. A magyar emigránsok egyike volt Xántus János (1825-1894), aki maga sem volt mentes a kaland keresésétől. Saját feje után szeretett járni, az irányítást nehezen viselte el. Életéről már annyi tanulmány, könyv, sőt regény is megjelent, hogy ezekhez újat alig fűzhetünk. Személye azonban még ma is izgatja a tudománytörténészeket. Ezt igazolja, hogy könyveit 1976ban ango! nyelven is kiadták (Th. Schoenman & H. Benedek-Schoenman), sajnos jegyzetek nélkül, amit Madden (1977) joggal kifogásol. Méltatták munkásságát mint természetkutatóét, mint geográfusét, mint etnográfusét, mint nyelvészét, mint diplomatáét is, igen gyakran eltúlozva. Annyi biztos, hogy cselekedeteit erős magyar hazafiassága járta át. A Somogy megyei Csokonyán született, s mint honvédtisztnek menekülnie kellett. Sándor úgy tudja, hogy 1852. június közepén érkezett New Yorkba, Madden és Könnyű szerint 1851. május 5-én indult el Angliából, tehát érkezésének dátuma korábbi lehetett. Mit kereshetett egy magyar ügyvéd Amerikában? Nyilván semmit. Az amerikai hadsereget az akkori időkben lebecsülték, így mint katona sem sokra számíthatott. Felhasznált minden lehetőséget, amiből életét eltengethette. Nyelvi, zenei és rajztechnikai készsége segített legtöbbször. Saint Louisban, New Orleansban, majd lowaban, az akkori New Budán (ma Davis City) tett próbálkozásokat. Édesanyja előtt el akarta titkolni helyzetét, ezért é'énk fantáziával sűrű levelezést folytat vele. Ezeket a leveleket édesanyja megmutatta Prépost István újságírónak, aki azonnal a kiadatásukhoz látott. Xántus értesülve szándékáról, ragaszkodott az előzetes ellenőrzéshez, amit Baird (Madden) közvetített, de elképzelhető, hogy a postai forgalom hosszú időt vett igénybe, így jelent meg első könyve (1858). Felbuzdulva a könyv sikerén és barátai unszolására, csakhamar egy második 'kötetet is ír (1860). A könyvek csak magyar AZ ORNITOLÓGUS 1975-ben ünnepeltük Xántus János születésének 150. évfordulóját. Barabás Miklós rajza Xántus Jánosról. — Die Zeichnung Barabás Miklós

s

, von Xántus János. nyelven jelentek meg az akkori elszigeteltségben élő magyar olvasók mulattatására. A mai kutatókat nehéz feladat elé állítják, hogy belőlük az eredeti részeket megállapíthassák (Madden, 1949; Könnyű, 1965; Sándor, 1970). A Xántus körüli misztifikációkra jellemző, hogy még Madden könyvét is váltakozóan idézik. Az Palo Altoban jelent meg, de a felső-ausztriai Linzben nyomtattok. A nyelvi nehézségek miatt a külföld számára Xántus könyveinek tartalma hozzáférhetetlen volt. Életrajzírói (Győry, 1897; Mocsáry, 1899; Geszti, 1925; Marczevicz, 1926; Harris, 1934; Lantos, 1935; Huma, 1942 stb.), akik előtt vagy a magyar vagy az angol nyelvű irodalom nem volt kellőképpen hozzáférhető, csak a legnagyobb elismerés hangján emlékeztek meg Xán-