Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Képzőművészet - Kovács József: Adatok Rippl-Rónai József életéhez munkásságához

ADATOK RIPPL-RÓNAI JÓZSEF magukat, hogy az árverési feltételekben megszabott módon fogják teljesíteni. 3.) Eladók az ingatlan tehermentességéért tekintet­tel arra, hogy a tehertételek hivatalból fognak töröl­tetni, teljes szavatosságot vállalnak. 4.) Vevők a megvett ingatlannak birtokába az 1908. július 10-én megtartott bírói árverés jogerőre emelke­dése után lépnek, és ez időtől húzzák annak hasznait, de viselik is minden terheit, így az adót is, ez utóbbit 1908. július 10-től kezdve. 5.) Eladók feljogosítják a vevőket, hogy tulajdonjo­gukat az 1. pontban leírt birtokra minden további meghallgatásuk nélkül bekebeleztethessék, egyben mindazon jogokat, melyek eladókat az árverés alap­ján megilletik, ezennel átruházzák a vevőkre, viszont vevők kötelezik magukat, hogy mindazon kötelezettsé­geket, melyek az eladókat, mint árverési vevőket ter­helik, pontosan teljesíteni fognak és ez irányban el­adókkal szemben teljes szavatosságot vállalnak. 6.) Amennyiben a fent említett árverés jogerőre bár­miféle ok miatt nem emelkednék s eladók az árverés alapján tulajdonjogot nem nyernének, vagy ha bárki részéről utóajánlat tétetnék, ezen szerződés hatályát veszti, ennélfogva eladók kötelesek vevőknek a 2250 K-t visszafizetni; vevők pedig fenntartják maguknak azt a jogot, hogy utóajánlat folytán esetleg elrende­lendő újabb árverésen az ingatlanra árverezhessenek. 7.) Per esetén szerződő felek alávetik magukat a ka­posvári kir. Járásbíróság előtti sommás szóbeli eljárás­nak. 8.) Az eladók mint árverési vevők terhére kiszaban­dó kincstári illeték eladókat, jelen jogügylet után ki­szabandó illeték pedig vevőket terheli. 9.) Eladók az 1908. július 10-én megtartott árverés alkalmával bírói letétbe helyezett 750 korona bánat­pénzt vevőknek ezennel átengedik. 10.) Jelen szerződés készítésével s a tulajdonjog be­kebelezésével járó költségek vevők terhét képezik. Mely szerződés felek előtt felolvastatott és megma­gyaráztatott, azt megértették, elfogadták és aláírták. Kelt Kaposvárott, 1908. július 23. Előttünk, mint tanúk: Dobosy Pál Dr. Rónai János Dobosy Pálné sz: Deindlhoffer János Heindlhoffer Angella Rippl-Rónai József Rippl-Rónai Józsefné sz. Lazarette Baudrion" A Róma-hegyen levegősebb világ vette körül, addi­gi kedvelt modelljei: édesanyja, apja és Piacsek bácsi meghaltak, az enteriőrök világában a megszokott mó­don, a megváltozott környezetben már nem tudott újat alkotni. Ismét a táj, a környező színes világ adták újabb témáit. 20. GENTHON I.: I. m. 32. tábla. 21. GENTHON I.: I. m. 47. tábla. 22. Dobossyné Paris Anella visszaemlékezéseiben - RRMA. : 2587. - 1910-től részletesen foglalkozott a Róma-villa ÉLETÉHEZ ËS MUNKÁSSÁGÁHOZ 441 Valószínű közvetlen a vételt követő tavasszal, 1909­ben festette a „Meggyfavirágzás" 20 című olajfestmé­nyét. Aki többször megfordult a Róma-villában, első látásra felismeri a motívumot, a vincellér-házból át­alakított műterem előtti térséget, háttérben a halvá­nyan kirajzolódó szőlőtőkék soraival és Lazarine fa­törzshöz simuló, még karcsú alakjával. A virágzó meggyfák fehér pettyzuhataga minden „Ripplis rafiné­riától" mentes, méltán tekinthetjük az Ödön öcsém és az Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett című képeivel együtt a kukoricás korszak egyik jelentős nyi­tóképének. A festő, aki egykor szinte majdnem csak fekete szín­nel festett, az új környezetben szomjazta a színeket, gyűjtötte őket maga köré. Tudjuk, hogy műtermét, de szobáját is, ahol aludt, krómsárgára festette. Ez a krómsárga szoba, a kerekvégű, francia ágyakkal je­lenik meg az Ödön negyvenfokos lázban 2 ! pasztell­jén. Ezek a bútorok még nemrégen, a Róma-villa je­lenlegi felújítása előtt ugyanott voltak elhelyezve, ahol egykor, az emeleti rész déli szobájában. A pasz­tellen az ágy mögötti falon egy keretezett kép részle­te látható, elmosódott foltjából is a Meggyfavirág­zás-t juttatja eszünkbe. Készítésének időpontja min­den bizonnyal 1909. 22 Köztudott, hogy Rippl-Rónai a gazdálkodáshoz nem értett, soha nem gyakorolta, de végtelenül szerette gazdaságát. Ez derül ki az öccsének, Ödönnek aján­dékozott rontott vázlatok felirataiból. Néhány fel­irat a Somogyi Képtár tulajdonában levő anyagból: ,,Hibás állatok Ödönnek, Jóska"; „Ebből lesz a jó bi­ka, nagyságos úrami"; „Biri szüretkor gulyássá lesz."; „Ödönnek az eleven birka helyett, Jóska"; „Beteg ló és tehenek Ödönnek, Jóska." Humorában már a késői pasztellek címadását idézi. IV. KOKOSCHKA ÉS A „VEZÉRTÖRZSORVOS" 1910-ben új lakó érkezett a Róma-villába, Lazarine testvérének leánya, akit édesanyja halála után Rippl­Rónaiék örökbefogadtak. Anella édesapja 1912. július 21^én kelt levelében 23 arról panaszkodott, hogy rosz­szul érzi magát, nem bírja a munkát és kérte, hogy kislánya látogassa meg. Erre a látogatásra Anella jó bizonyítványának jutalmaként 1914 nyarán került sor. Július 25-^én érkeztek meg Lazarine és Anella szülő­falujába, Issy l'Evèque-be. Néhány évvel ezelőtt kerüli a Somogyi Képtár birtokába az a ceruza rajz, amelyen Rippl-Rónai 1914-ben megörökítette Anella édesapját, Philibert-t. A háború kitörésével kezdődött a mester internálásának tortúrája, ahonnan 1915. február 28-án szabadult. Rövid svájci pihenő után hazatérve, még 1915-ben az Ernst Múzeumban bemutatta háborús lakóival, életükkel, de nem tett említést, hogy Ödönt ott ápolták volna, így minden bizonnyal 1909-ben késizült az Ödön negyvenfokos lázban с pasztell. 23. RRMA.: 2611.

Next

/
Thumbnails
Contents