Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)
Képzőművészet - Kovács József: Adatok Rippl-Rónai József életéhez munkásságához
ADATOK RIPPL-RÓNAI JÓZSEF magukat, hogy az árverési feltételekben megszabott módon fogják teljesíteni. 3.) Eladók az ingatlan tehermentességéért tekintettel arra, hogy a tehertételek hivatalból fognak töröltetni, teljes szavatosságot vállalnak. 4.) Vevők a megvett ingatlannak birtokába az 1908. július 10-én megtartott bírói árverés jogerőre emelkedése után lépnek, és ez időtől húzzák annak hasznait, de viselik is minden terheit, így az adót is, ez utóbbit 1908. július 10-től kezdve. 5.) Eladók feljogosítják a vevőket, hogy tulajdonjogukat az 1. pontban leírt birtokra minden további meghallgatásuk nélkül bekebeleztethessék, egyben mindazon jogokat, melyek eladókat az árverés alapján megilletik, ezennel átruházzák a vevőkre, viszont vevők kötelezik magukat, hogy mindazon kötelezettségeket, melyek az eladókat, mint árverési vevőket terhelik, pontosan teljesíteni fognak és ez irányban eladókkal szemben teljes szavatosságot vállalnak. 6.) Amennyiben a fent említett árverés jogerőre bármiféle ok miatt nem emelkednék s eladók az árverés alapján tulajdonjogot nem nyernének, vagy ha bárki részéről utóajánlat tétetnék, ezen szerződés hatályát veszti, ennélfogva eladók kötelesek vevőknek a 2250 K-t visszafizetni; vevők pedig fenntartják maguknak azt a jogot, hogy utóajánlat folytán esetleg elrendelendő újabb árverésen az ingatlanra árverezhessenek. 7.) Per esetén szerződő felek alávetik magukat a kaposvári kir. Járásbíróság előtti sommás szóbeli eljárásnak. 8.) Az eladók mint árverési vevők terhére kiszabandó kincstári illeték eladókat, jelen jogügylet után kiszabandó illeték pedig vevőket terheli. 9.) Eladók az 1908. július 10-én megtartott árverés alkalmával bírói letétbe helyezett 750 korona bánatpénzt vevőknek ezennel átengedik. 10.) Jelen szerződés készítésével s a tulajdonjog bekebelezésével járó költségek vevők terhét képezik. Mely szerződés felek előtt felolvastatott és megmagyaráztatott, azt megértették, elfogadták és aláírták. Kelt Kaposvárott, 1908. július 23. Előttünk, mint tanúk: Dobosy Pál Dr. Rónai János Dobosy Pálné sz: Deindlhoffer János Heindlhoffer Angella Rippl-Rónai József Rippl-Rónai Józsefné sz. Lazarette Baudrion" A Róma-hegyen levegősebb világ vette körül, addigi kedvelt modelljei: édesanyja, apja és Piacsek bácsi meghaltak, az enteriőrök világában a megszokott módon, a megváltozott környezetben már nem tudott újat alkotni. Ismét a táj, a környező színes világ adták újabb témáit. 20. GENTHON I.: I. m. 32. tábla. 21. GENTHON I.: I. m. 47. tábla. 22. Dobossyné Paris Anella visszaemlékezéseiben - RRMA. : 2587. - 1910-től részletesen foglalkozott a Róma-villa ÉLETÉHEZ ËS MUNKÁSSÁGÁHOZ 441 Valószínű közvetlen a vételt követő tavasszal, 1909ben festette a „Meggyfavirágzás" 20 című olajfestményét. Aki többször megfordult a Róma-villában, első látásra felismeri a motívumot, a vincellér-házból átalakított műterem előtti térséget, háttérben a halványan kirajzolódó szőlőtőkék soraival és Lazarine fatörzshöz simuló, még karcsú alakjával. A virágzó meggyfák fehér pettyzuhataga minden „Ripplis rafinériától" mentes, méltán tekinthetjük az Ödön öcsém és az Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett című képeivel együtt a kukoricás korszak egyik jelentős nyitóképének. A festő, aki egykor szinte majdnem csak fekete színnel festett, az új környezetben szomjazta a színeket, gyűjtötte őket maga köré. Tudjuk, hogy műtermét, de szobáját is, ahol aludt, krómsárgára festette. Ez a krómsárga szoba, a kerekvégű, francia ágyakkal jelenik meg az Ödön negyvenfokos lázban 2 ! pasztelljén. Ezek a bútorok még nemrégen, a Róma-villa jelenlegi felújítása előtt ugyanott voltak elhelyezve, ahol egykor, az emeleti rész déli szobájában. A pasztellen az ágy mögötti falon egy keretezett kép részlete látható, elmosódott foltjából is a Meggyfavirágzás-t juttatja eszünkbe. Készítésének időpontja minden bizonnyal 1909. 22 Köztudott, hogy Rippl-Rónai a gazdálkodáshoz nem értett, soha nem gyakorolta, de végtelenül szerette gazdaságát. Ez derül ki az öccsének, Ödönnek ajándékozott rontott vázlatok felirataiból. Néhány felirat a Somogyi Képtár tulajdonában levő anyagból: ,,Hibás állatok Ödönnek, Jóska"; „Ebből lesz a jó bika, nagyságos úrami"; „Biri szüretkor gulyássá lesz."; „Ödönnek az eleven birka helyett, Jóska"; „Beteg ló és tehenek Ödönnek, Jóska." Humorában már a késői pasztellek címadását idézi. IV. KOKOSCHKA ÉS A „VEZÉRTÖRZSORVOS" 1910-ben új lakó érkezett a Róma-villába, Lazarine testvérének leánya, akit édesanyja halála után RipplRónaiék örökbefogadtak. Anella édesapja 1912. július 21^én kelt levelében 23 arról panaszkodott, hogy roszszul érzi magát, nem bírja a munkát és kérte, hogy kislánya látogassa meg. Erre a látogatásra Anella jó bizonyítványának jutalmaként 1914 nyarán került sor. Július 25-^én érkeztek meg Lazarine és Anella szülőfalujába, Issy l'Evèque-be. Néhány évvel ezelőtt kerüli a Somogyi Képtár birtokába az a ceruza rajz, amelyen Rippl-Rónai 1914-ben megörökítette Anella édesapját, Philibert-t. A háború kitörésével kezdődött a mester internálásának tortúrája, ahonnan 1915. február 28-án szabadult. Rövid svájci pihenő után hazatérve, még 1915-ben az Ernst Múzeumban bemutatta háborús lakóival, életükkel, de nem tett említést, hogy Ödönt ott ápolták volna, így minden bizonnyal 1909-ben késizült az Ödön negyvenfokos lázban с pasztell. 23. RRMA.: 2611.
