Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Irodalom - Szíjártó István: Adalékok Sipos Gyula költői pályájának jobb megismeréséhez.

ADALÉKOK SIPOS GYULA KÖLTŐI PÁLYÁJÁNAK JOBB MEGISMERÉSÉHEZ 421 deli egyszerre népies és urbánus; s mint ilyen, magában rejti a lehetőséget a progresszió erőinek egyesítésére.

30 Amikor megkérdezték a fiatal írónemzedék legkiválóbb képviselőit, milyen művészetpolitikai reformokat tartanak elsőrendűen fontosnak (1935-ben), ilyen válaszok érkeztek: Féja Géza: az író szabad utat követel népéhez. Illyés Gyula: előbb a nép rettenetes helyzetén kell segíteni, azután a kulturális reformok. Kodolányi János: a fő feladat az irodalom felszabadítása a kapitalista nyerészkedés nyomása alól. „El mindentől, ami polgári, vissza mindenhez, ami ősi, eredeti, egyszerű és természetes." Nagy Lajos az író megvédését követeli. A legkiválóbb írókat állami fizetésben kell részesíteni. „Gátat kell vetni az irodalomban az idegen áradatnak." Németh László nagy írói és tudományos munkaalkalmak teremtését tartja fontosnak. Szabó Lőrinc a komoly modern művészeti értékek pártolását; Tamási Áron a művészetek — állami felügyelet mellett működő — nemzeti akadémiájának felállítását; Zilahy Lajos az őstehetségek segítését hangsúlyozta. (Szabadság, 1935. április 21.) íme egy csokorravaló a magyar szellemi élet gondjaiból. Ellentmondásos az uralkodó osztály szerepe is. 1934 tavaszán Gömbös Zilahyt és Bajcsy-Zsilinszkyt hivatja, s miután becsületszavukat veszi, hogy hallgatnak — Zilahy közlése szerint — ezt mondta: „Folytassátok támadásaitokat a németek ellen minél szenvedélyesebben. Hivatkozni akarok Hitlernél, hogy az ország közvéleménye nyugtalan." Valamivel később: „Én titeket a kormánysajtóban mindenegyes németellenes cikkért véresre foglak fenekeltetni. Mert ez a palilika." (így jelenhetett meg a „Magyarság"-ban Illyés oroszországi útirajza - Id. Népszabadság, 1977. november 6.)

31 Erről a felemás helyzetről számol be a „Sorsunk" keletkezése és működése kapcsán emilékirataiban Várkonyi Nándor is.

32 A harmincas években a magyar irodalom színe-java állt bíróság előtt József Attilától Nagy Lajoson át Kassákig. Illyés, Remenyik, Fodor József, Kovács Imre, Sárközy György, Féja, Erdei, Déry, Szabó Dezső, Kassák — valamennyien 1938-ban kerültek tarvény elé. Az irodalom helyzetét tükrözte a főügyész-helyettes egyik vádbeszéde: „Ajánlanám azoknak a költőknek, akik társadalmi problémával foglalkoznak, hogy olvassák el a BTK-t költeményöik megírása előtt." Szájrólszájra terjedt Móricz ironikus javaslata: legjobb lenne, ha az író és ügyész eleve mint szerzőtársak közösen vállalkoznának az alkotásra. 30. M. Kiss Sándor—Vitányi Iván tanulmánya. Valóság. 77/1. 31. Lackó: i. m. 88. o. 32. Várkonyi Nándor: Pergő évek. Bp. Magvető. 1976. 33. Lackó: i. m. 153. o. Nem kevés erkölcsi bátorság kellett ahhoz, hogy a zsidótörvények elleni tiltakozást aláírják vezető művészeink. (Többek között Bartók, Bernáth Aurél, Bóka, Csók, Darvas, Ferenczy Noémi, Féja, Kodály, Móricz, Remenyik, Schöpf fin, Somlay Arthur, Tersánszky, Vaszary, Vi kár, Vi It Tibor, Zilahy, gr. Széchenyi György.) A politikai vezetés minisztertanácsi engedélyhez köti az újságok megjelenését. A laprevíziónak 136, többnyire baloldali újság esett áldozatául (a magyar sajtó 10%-a). Ekkor szűnt meg a Szép Szó, a Literature, a Magyar Nemzet, az 1941-es laprevíziónak lett áldozata a Nyugat. Az 1939-es évben a Népszavát háromszor tiltották be. Az Új Szellemi Front (1935 tavaszának jelentős kultúr- és politikatörténeti eseménye) ma is vitatott és kényes probléma. Féja Géza egy visszaemlékezésében a Márciusi Front elődjének nevezte.

33 A „népi" irodalom két háború közötti jelentkezése kezdettől magában hordozott bizonyos utópista szocialista vonásokat (népi szocializmus - Veres Péter; a minőség forradalma - Németh László). Révai József a leninizmus szövetségi politikájának legbelső lényegét értette meg, mikor a Marxizmus, népiesség, magyarságban azt írta: „a népies baloldal mozgalma az utolsó két évtized legjelentősebb szellemi áramlata Magyarországon . . . nem mondunk le róla, hogy kritizáljuk őket, de egyben tudunk tanulni is tőlük." A népiség és a haladás eszméje ezzel vált egyesíthetővé, s a forradalmi mag ezzel tudta maga köré gyűjteni a progresszió valamennyi erejét, a szociáldemokratákat, polgári radikálisokat és a parasztság vezetőit is. A népi mozgalom fiataljait nemcsak Bartók, Kodály, Erdei Ferenc, Illyés, Németh László, Veres Péter programjai (a népművészeti mozgalom, a regőscserkészet - Karácsony Sándor vezeti, figyelve a peremvárosi fiatalok, tanoncok nevelésére is; az Éneklő Ifjúság mozgalom, az Érdi Népfőis'kola - Muharay Elemér irányítja; a KALOT, a parasztifjúság művelődési szövetsége; a Soli Deo Gloria, a protestáns ifjúság egylete; a levente mozgalomból kialakult „Csipkés kör"), hanem a rendszerhez lojális nemzeti irányzatok is vonzották.

34 Kezdettől hangsúlyos dk vdtdk azolk a törekvések is, melyeket a népi kollégiumi gondolat előtörténeteként tartunk számon. Németh László már 1934-ben javaslatot tett egy népi tehetségeket támogató intézmény felállítására, „hogy megteremtsük a nép Eötvös kollégiumát".

35 Veres Péter Népkultúra és Szabadság című írásában

36

, Féja Géza egy interjúban Györffy Istvánnal, a magyar néprajz professzorával a Táj- és Népkutató Intézetről,

37 Móricz Zsigmond, Benda Kálmán, Darvas József, Zilahy Lajos, Illyés Gyula, Erdei Ferenc, Szabó 34. M. Kiss—Vitányi: i. m. 35. Erdélyi Helikon. 1934. augusztus 26. 36. Szabadság. 1936. december 24. 37. Magyarság. 1938. október 21.