Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Történelem - Honfi István: Somogy közművelődése 1948 és 1956 között.

SOMOGY KÖZMŰVELŐDÉSE 1948 ÉS 1956 KÖZÖTT 397 csonyabb képzettséggel a falusi mozik gépkezelői, üzemvezetői rendelkeztek. A művelődéspolitikai látókör a továbbképzés ellenére mindvégig majdnem minden falusi népművelő legsebezhetőbb pontja maradt. Az ipari üzemek „kultúrosai" tiszteletdíj nélkül, sokszor igen kedvezőtlen körülmények között, néha kevés segítséggel és biztatással dolgoztak. A függetlenített népművelési apparátus tagjai (beleszámítva a könyvtárosokat is) energiájuk tetemes részét a munka megszervezésére, főleg a közönségszervezésre fordították. Részben emiatt, részben a sűrű rendezvények miatt gyakran kidolgozatlan, elnagyolt produkciókkal kellett beérniük a tömegeknek.

131 A népművelés elméleti megalapozása a hullámzó politika viszontagságos körülményei közepette alakult. Kimunkálásához a megye elsősorban a kulturális szolgáltatás gyakorlatával, új kezdeményezéseivel járult hozzá, amelyből a Népművelési Minisztérium, a Népművelési Intézet és a Népkönyvtári Központ országos kitekintésű következtetéseket vont le. A megye néhány népművelője országos szaklapokban, főleg a Somogyi Néplapban fejtette ki véleményét, elképzelését a népművelés helyzetéről, hogyan továbbjáról. A népművelés fogalma az egész időszak alatt nem tudott egységes jelentéstartalmat kivívni magának. Sokan csak a falusi kulturális tevékenységet (az ismeretterjesztést, a műkedvelő műsorokat) értették alatta. Még a megyei vezető szervek egyes képviselői is. A megyei népművelési osztály megkísérelte a különböző kulturális szervek munkájának összehangolását, de ez nagyrészt az együttes akciókra korlátozódott (művészeti seregszemle a DISZ-szel; filmvetítések a begyűjtési, tsz-szervezési agitáció során a moziüzemi vállalattal stb.). A legfolyamatosabb összehangolt együttműködés a megyei könyvtárral, a TTIT-vel és az LENIN, V. I.: Mi a teendő? — V. I. Lenin művei. 5. kötet. Szikra. Bp. 1953. A Magyar Szocialista Munkáspárt művelődési politikájának irányelvei. Kossuth Könyvkiadói 1958. A magyar népi demokrácia története 1944—1962. Kossuth Könyvkiadó. 1978. A közművelődés helyzete és fejlesztésének feladatai. Válogatott dokumentumok gyűjteménye. Országos Közművelődési Tanács. 1976. MSZT-vel alakult ki. A tömegszervezetekkel való együttműködés fő tartalmát a közönségszervezés képezte. Megkezdődött az iskolákkal való szervezettebb együttműködés is. A tárgyalt időszak túlzott centralizmuson és adminisztratív intézkedéseken alapuló népművelési rendszere - bármennyire hihetetlen is — széles körű, állandó tömegbázist tudott biztosítani magának. Ennek oka - a teljes ideológiai azonosulás hiánya ellenére — a tömegeknek a szocializmusba vetett szilárd hitében keresendő. A tömegek a maguk ügyének tekintették a művelődési otthonokat építő, létesítő mozgalmat, elementáris erővel tört ki belőlük a művelődési vágy. Emberek százai, ezrei élvezhették a kultúra áldásait, akik azelőtt mozielőadást sem láttak, egyetlen könyvet sem olvastak. Az olcsó könyvkiadás találkozott a növekvő művelődési igénnyel, s gyorsan emelkedett a magánkönyvvásárlás. A műkedvelő mozgalom több ezer művészkedni vágyó ember igényét elégítette ki, a családtagok révén 3-4 százezres nézőközönséget vonzott. A belső meggyőződésből fakadó öntevékenység segítette kialakítani az épülő közösségi társadalom számára nélkülözhetetlen tevékeny embertípust. A rendezvények akkor még — hisz a televízió tömegméretűvé válása előtt vagyunk — eseménynek, élménynek számítottak. Az iskolán kívüli művelődés, ha sok salakkal terhelten is, de polgárjogot nyert és tömegméretűvé vált. A szervezett művelődés hatására jelentősen nőtt, fejlődött az emberek politikai, szakmai és általános műveltsége. A kialakult szervezeti keretes műveltség bázis jó alapot teremtett az igazi kulturális értékeknek teljesebb mértékben helyet adó későbbi népművelésnek, közművelődésnek. Honfi István -наш HERMANN I.: A szocialista kultúra problémái. Kossuth Könyvkiadó. 1970. MARÓTI A.: Az andragógiai szemlélet érvényesítése a közművelődésben. Kultúra és Közösség. '78. 3. 21—28. 1. — A művelődés szerepe a szocializmusban. Művelődés és Szocializmus. Szeged. 1972. 22-35. I. ÁGH A.: Mindennapiság és kultúra. Művelődés és szocializmus. Szeged. 1972. 61-84. I. BÍRÓ Z.: Politika és kultúra. Látóhatár. 1978. december. 147-153. I. IRODALOM 131. Megyei Pártarchívum. Uo.