Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Történelem - Lóczy István: A balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti áttekintése, különös tekintettel a déli partra.

A BALATONI FÜRDŐKULTÚRA KIALAKULÁSA 331 Zomárdiban a házak a vasúttól délre épültek. A település a központban levő 37 házból és a Kőhegy (174 m) szőlői között levő 12 épületből állt. A Balaton-parti települések elmaradtak a parttól néhány kilométerrel délre levő települések nagyságától. Pl. Balatonkiliti (Kiliti) házainak száma a belső területen 129, a szőlőben elszórtan 37. Balatonszabadi (Fok-Szabadi) házainak száma 92. Itt a Balaton-part fürdőtelepe nem kapcsolódott össze a régi településsel. Balatonendréd (Endréd) házainak száma a központban 106, a szőlőikben 51. Kőröshegyen a faluban 52 ház, a szőlőkben 30 ház, Balatonföldváron 70 ház volt. Balatonszárszó (Szárszó) 55, Szólád 70, Balatonszemes (Falu-Szemes) 56, Őszöd 44 házból álló település. A települések nagysága ettől a vonaltól nyugatra megnő. Balatonlelle (Lelle) 98 házból álló település, Látrány központjában 83 ház, szőlőiben 59 épület állt. Balatonbogláron (Boglár) kb. 100 az épületek száma. Orda 39, Csehi 48, Szőlőskislak 39, Szőlősgyörök központjában 89 ház, a szőlőben 38 épület volt. Fonyódon 116 ház, Lengyeltótiban 102 ház, Balatonkeresztúron 78 ház, Kéthelyen a központban 176 ház alkotta a települést, a szőlőkben 100 épület volt. Szántódnál az átkelést a Révcsárda mellől indulva bonyolították le. A háromszög belső területének egy része vízzel borított, a többi mocsaras, nádas rész, a turzást fű borítja. A település (Puszta-Szántód) 25 házból állt (Puszta-Szántód, vá. Szántód, Révcsárda). Szántód és Balatonföldvár között (Földvár) a part fűvel és náddal borított, Balatonföldvár és Szárszó között homokos, távolabb füves. Balatonföldvár települése 2 részből állt: a Földvári csárda környéke és Balatonföldvár nyaralótelepe, amely a Balaton-part és a műút között alakult ki. A parton a sétány keleti végében volt a fürdőház, középen 5 külön fürdő. A part és a vasút között a Magyar Atlétikai Club, a Zrínyi-szálloda stb. épült. Két nagy parkjához - az ,,Alsó Nagy Liget" és a „Felső Liget" — két sétány kapcsolódott: a „Felső Sétány" és a „Völgyi Sétány". A nagy ligetben épültek az éttermek és a „Kupa vezér szálloda". Volt vízvezetéke, szivattyúháza, kertészete, bazársora. Jelentős volt a parcellázás is. Balatonszárszó (Szárszó) települése egyutcás, végén a vasúti megállóhellyel. Házainak száma összesen 55. Környékén kisebb foltokban szőlőt termesztettek. Szárszótól nyugatra inkább az állattenyésztés dominált. (Füves-fás részek, s erre utalnak a gémes kutak és a part elnevezései: pl. „Úsztató eleje".) Balatonszemes (Falu-Szemes) települése is két részre oszlott: a kiépülő, parcellázott, ún. ,,Villatelep"-re, amely a falutól keletre részint a vasút és a Balaton között (12 épület), részint a vasúttól délre (7 épület) alakult ki. A másik része az egyutcás falusi település, 42 házzal. A szemesi szőlőben 14 házat építettek. Balatonlelle (Lelle) nyaralóhely, valamint a Csomané puszta (Czegléd puszta) és Csillag puszta között (Lelle-Szemes között) levő háromszög alakú területen nyílt vízzel is rendel'kező mocsaras, nádas, bozótos terület húzódott. A magasabb részeken bivalyt legeltettek, a Balaton és a vasút között szőlőt termesztettek. Balatonlellén megkezdődött a Balaton és a vasút közötti rész parcellázása, s így a település funkciója szerint már kezd két részre oszlani. A parti sávban levő 12 épület alkotta az ún. nyaralóhelyet, a falu 72 házból állt. A műút mellett még egyetlen ház sincs. A Balaton-parton levő móló személy- és áruszállításra enged következtetni. Balatonlelle és Balatonboglár között majdnem teljesen összefüggő, parcellázott részek találhatók. A vasútvonaltól délre a két kisebb tó (Úszó) körül mocsaras, nádassal borított rész ékelődött be háromszög alakban a dombok közé. Balatonboglár (Boglár) két mólója közül az egyik régóta bonyolít le forgalmat a két part között. A másik ettől nyugatra a gőzhajó mólója. A vasút és a Balaton között 16 épület volt: pl. a „Somssich villa" és a „Vendéglő". A település magját 100 épület alkotta. Balatonboglár és Fonyód között a partvonal mellett fás, füves rész húzódott. Fonyód ekkor már több részből állt. Az ún. „Fonyódi-bozót" nádassal, mocsaras területtel, kisebb-nagyobb nyílt víztükörrel borított felszíne összekötötte a hasonló jellemzőkkel bíró Nagyberek mocsár- és nádvilágát az Orda- és Csehi-berkekkel. Ezek területén ekkor még nagy kiterjedésű, nyílt vizű tavak is voltak. Az öreg-tó az Orda-berekben csak egy keskeny nyílt vizzel volt összeköttetésben a tőle délre gészen Imréd pusztáig húzódó tóval, amely Ny—K-i irányban kiszélesedett, s összeköttetésbe került a Csehi-berek DNy-i végén (Csehitől Ny-ra) levő, ún. Tarhányi-tóval, amelynek keleti területét a Falu-sziget és a Pintér-sziget osztotta több részre. A berkek északi részén (üszög stb.), a turzásvonaltól délre, jelentős a legeltető állattenyésztés. A fonyódi Várhegy, Bugaszeg major és a Balaton között - a mocsaras területet leszámítva, amely az említett terület kb. 90%-át tette ki -, 9 gémeskút szolgálta az állatok itatását. A Balaton mellett helyenként fás részek voltak (Orda—Csehi magasságában), amelyek mellett — a füves térségen — állattenyésztés folyt, s az állatokat a Balatonban itatták és fürdették. Fonyód házainak száma: 114. A gőzhajó-állomás és a móló mellett — a mai fürdőhelyen — egy nem jelentős méretű fürdőház, a Várhegy alatt — a bélatelepi fürdő mai helyén — két kisdbb fürdőház épült. Fonyód település részei: a vasútállomás mellett alakult ki Fonyód-fürdőtelep, a Várhegy alatt (Bélatelep) Fonyód-villatelep, a fonyódi Várhegy, a Várhegy keleti oldalán Felső-Fonyód, a Várhegy nyugati, illetve középső részén Alsó-Fonyód volt található. A fürdőkultúra fejlődése szempontjából jelentős: a 3 fürdőház, a Béla, a Major, a Zichy lakótelep, a szálloda a móló mellett, a szálloda és a vendéglő az út mellett, a Szarvas vendéglő és szálloda a Várhegyen. A Várhegy délnyugati lábánál az erdős, fás környezetben levő major az állattenyésztést szolgálta. Délre mocsaras, ingoványos és füves részek váltakoztak. A fonyódi Várhegy és Máriatelep vasútállomása között homokos, füves, fás részek követték egymást. A