Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Történelem - Lóczy István: A balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti áttekintése, különös tekintettel a déli partra.

330 LÓCZY ISTVÁN hajó-állomás mellett egy olyan fürdőház működött, amelyik kb. 120—200 méter hosszan nyomult a vízre, s még volt két kisebb fürdőház is. A több utcás Balatonfüred falut - a műút mellett - kb. 84 ház alkotta. A fürdőhelyhez közel volt a ßar/cs/ca-major. A fürdőhely, amely kb. 50 épületből állt, ugyancsak több utcás. Utcái közül néhány a Balaton partjához vezetett. Az épületeket ligetekbe építették, vagy ligetes, fás részekkel vették körül: Hercegprímás kertje, Stefánia sétány, Deák sétány, Kolos sétány, Tölgyes liget, Fenyves liget, Hársfasor. A fürdőhelynek jó összeköttetése volt a faluval, illetve Balatonaráccsal (Arács), Tihanynyal, Siófokkal, Almádival. Balatonfüredtől Alsóőrsig a falvak — Arács, Csopak, Kövesd, Poloznak, Lovas — 1—3 kilométer távolságban ülnek a Riviéra szélén, ott, ahol a patakok völgyében összeköttetést találnak távolabbi vidékekkel, a Bakony más részeivel. A települések központi magjaiban mindössze 30-40 ház található, viszont a szőlőkben sok az építmény: Arács, Csopak és Kövesd között 40. Alsóőrs egyik részében - amelynek központja kb. 11,5 kilométerre van a Balaton partjától — 41 ház volt. A település másik része, az ún. Alsóőrsí villatelep, a Balaton partjával párhuzamosan húzódó félutcából, s mindössze 6 házból állt, nem számítva ide a szőlőkben levő építményeket (9 ház). Almádi házai a szőlőkben szétszórtan épültek, a településnek nem volt központi magja. A Balaton partján létesült az Almádi major, az Almádi puszta és Almádi fürdőtelep. Ez utóbbinak gőzhajó-állomása, fürdőháza, postája, távirdája volt. A Balaton partját, parkosították. Érdekessége, hogy a fürdőtelep a fejlődés során a település magjává vált. A Remete-völgyben 121-124 m tszf. magasságban volt a „Női légfürdő", míg az „Úri légfürdőt" a völgytől DK-re, 167 m tszf. magasságban alakították ki a szőlőkkel körülvett tisztáson, ahol 16 kisebb-nagyobb „levegősátrak" voltak elhelyezve. A Balaton és a szőlők közötti részen építették meg a „Hattyú" vendéglőt és gyógytermet. A fürdőtelepen volt még a „községháza és szálloda", fürdőigazgatóság, posta és telefon. A Balaton-parton egy jelentős méretű parkosított terület, s benne a „Zenepavilon". A part nyugati oldalának meghosszabbított részén volt a „Fürdőház", a park középső útjának meghosszabbításában a gőzöskíkötő, s a parkosított területen kívül mocsaras, nádas partszegélyen volt a „Közfürdő". A településen még volt egy ún. „Kneippöntőház". Vöiösberénynél és Fűzfőnél a Balaton partja újra mocsaras és vizenyős. Vörösberény kb. 50 házból álló település, Fűzfő néhány házzal rendelkező major. Tőle keletre ÉD-i irányú szőlősáv húzódott 6 km hosszan, 1,2 km szélességben. Balatonkenese (Kenése) környéke szinte egybefüggő szőlőterület. A több utcás település 150 házat foglalt magába. A szőlőkben elszórtan levő építmények száma 40. A gőzhajó-állomás mellett párhuzamosan a Balaton partjával, kiépített park a fürdőzésről tanúskodik, annak ellenére, hogy itt fürdőházat nem építettek. A Balaton partján, közvetlenül a tó mellett építményi nem találunk. Akarattya még puszta. A körülötte levő szőlőkben és a pusztán 9 építmény volt található. Balatonaligán néhány ház volt mindössze, viszont a vasútállomástól földút (karbantartott kocsiút) vezetett a Balaton partján épült szállodához. Balatonvilágos (Domonkos puszta) 9 házból állt. A vasúti megálló környékén — beleszámítva a csárdát is — mindössze 8 ház volt elszórtan. A Balaton partján kialakult világosi villatelepen 4 épület jelzi a fürdőkultúra kezdetét. Tovább haladva dél felé, Siófokig említésre méltó település nincs. Kisebb mennyiségben megjelenik a szőlő, a gamászai csárdának és a Sós-tói majornak mindössze néhány épülete van (a századforduló körül). Siófok települése is két részből állt. A vasútvonaltól délre egy több utcás, 92 épületből álló település húzódott a Siótól keletre. A Sión átvezető hídtól délre gőzhajó megálló, a Balaton partján gőzhajó-állomás volt. A vasút és a Balaton között a Siótól keletre levő területet parkosították, mellette parcelláztak. Ezen a területen a 37 épület a fürdőkultúra fejlődését jelzi. Ennek a területnek a partján két nagyobb és két kisebb fürdőház nyúlt a víz felszínére. A Siótól keletre fekvő terület fürdőzését pozitívan befolyásolta az a homokturzás, amely a Sáfránykert dűlő, Sós-tó szakasznál elvékonyodott. Ettől keletre suvadásokkal keletkeztek azok a nyelvszerű képződményed, amelyek csipkézik a partot (Bulla В.). A Siótól nyugatra a vasút és a Balaton között az öt épület is (a Sió közelében) jelzi a fürdőtelep terjeszkedési irányát. Ezen a területen is kialakítottak egy, 'a másikhoz hasonló nagyságú parkot. A parktól 400— 500 m-re volt a lóversenytér ellipszis alakú területe, amelynek a Balatonnal és a vasúttal párhuzamos nagyobbik átmérője 500, a kisebbik kb. 300 méter lehetett. A településnek a vasút és a Balaton-part közötti részét akkor már Siófok fürdőtelepnek ismerték a források. A fürdőtelepen volt egy fürdőház, középen magánfürdők, távolabb kelet felé a népfürdő. Az elhelyezés és az üdülés célját szolgálta: a Sió-szálloda, a gyógyterem és éttermek, a Hullám-szálloda, a Központi-szálloda, a kerékpár iskola, dr. Ney svédtorna intézete, a kertészet, a színkör, a Korona-szálloda, a Fogas-szálloda és vendéglő és a Fodor vendéglő. Siófo'knak - az említetteken kívül - postája, telefonja, távírója volt. A fürdőteleptől keletre, az ún. homokturzás (Aranypart) nádas, vizenyős területe a Madarasi dűlő keleti vonaláig tartott. Ettől keletre homokos a partközel. A Sió vonalától nyugatra a partvonal közvetlen közelében egy keskeny homoksáv, majd a vasútig füves térség húzódott kb. 5 km hosszan (Ezüs-tpart). A vasúttól délre, a Siótól nyugatra 2 km hosszú, viszonylag keskeny sávban (200-300 m) ismét megjelenik a szőlő. Siófoktól Szántódig épület a Balaton és a vasút között nincs.