Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Történelem - Lóczy István: A balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti áttekintése, különös tekintettel a déli partra.

A BALATONI FÜRDŐKULTÚRA KIALAKULÁSA 329 Siófok 1869-ben Kevés és drága a szállás, nincs jó árnyas helye, drága az eledel. „Akkora a csirke, mint egy seregély, párban 60-80 kr. A péksütemények elfogynak, mint a hold . . . Tessék elhinni, hogy Füreden olcsóbb az élet." „Sajátságos, hogy Siófok nem fogja fel helyzetének, jövőjének nagyságát . . . Most még csak egy előnye van Füred fölött, hogy nem kell annyira öltözni, nem kell akkora putcz."

41 Milyen fejlettségi szintet ért el a fürdőkultúra a századfordulóra? Helyhiány miatt röviden jellemzem. A századforduló tájékán a Balaton körül néhány település jelentősebb fejlődést ért el. Közülük kiemelkedett az északi parton Keszthely város (és fürdő), Balatonfüred (fürdőhely), Balatonalmádi (fürdő); a déli parton Siófok (fürdőtelep), Balatonföldvár (nyaralótelep), Balatonboglár és Balatonlelle (nyaralóhelyek), Fonyód (villatelep), Balatonberény (nyaralóhely). Keszthely városa és a fürdő 58-60 utcából álló település volt. A hajdani fürdőt a Balaton partján kb. 300 méter széles és 600—700 méter hosszú park övezte. A ,,Gőzös-kikötő"-től délre húzódtak a fürdőházak. A kikötő másik oldalán a „Csolnak és Korcsolyázó Egylet" egy-egy épülete volt látható. A parton túl ÉK-i irányban — a vasút és a Balaton nyílt vize között — nádas, mocsaras részek következtek. A mezőgazdaság tudományos művelése vált egyik legfontosabb központi funkciójává. A kialakult új városrész: a polgárváros. Kórháza, téglavetője és téglagyára is jelzi a fejlődés mértékét. A Balaton ÉNy-i partjának Keszthely lett a fürdőközpontja, amelyet jelentős mértékben befolyásolt a gyógyvízéről egyre híresebb és keresettebb Hévíz. A forgalom legnagyobb része Keszthelyen keresztül bonyolódott le vasútállomása és hajókikötője miatt. A település kb. 250 épületet határolt körül. A Keszthelyi-öböl partján a vasútig nádas, berkes rész húzódott, kisebb területen volt rét és legelő, ezt szántök követték. Az öböl középső részét „Itató boczká"nak nevezték. A Keszthely és a Sz/'g/ígetí-öbö/ közötti területen, a vasút és a Balaton között település nincs, építményt sem találunk. Keszthely és Meszesgyörök (Böngyér eleje), a vasút és a Balaton között berkes, nádas a partvonal. A települések a vasúttól északra húzódnak. Gyenes-Diás és Vonyarc szórt házainak építése elsősorban a már akkor is intenzív szőlőműveléssel függött össze. A Keszthelyi-hegység déli és keleti lejtőin (Petőhegy, Feketehegy, Vashegy, Zsele-hát, Csetény, Gargahegy, Sáskaszéli domb, Csalithegy stb.) széles sávban díszlett a szőlő. Itt a Balatonra néző lejtőkön szórt a település. Ezt csak Meszesgyörök bontja meg (kb. 30 ház), melynek egyutcás házsora a Balatonhoz vezet, de itt sincs épület a Balaton partján. Meszesgyöröktő! északra összeszűkül a Balaton melletti sáv, s csak később, Becehegy tájékán szélesedik újra; a vasút és a Balaton között ismét megjelennek a nádas, süppedős, feltöltődő részek. A hegy oldalán sok a szőlő. A Çsalithegy magasságától a Szigligeti-öbölben a hasonló nevű hegyig terjedő szakaszon 14 kisebb-nagyobb patakocska töltögette a Balatont. A Szigligetihegyen sok a szőlő, s a déli és keleti oldalon 50 épület Volt. A part továbbra is nádas, mocsaras, amely Szigliget és a Badacsonyi-hegy között kiszélesedett. Badacsonyban a déli, keleti és nyugati lejtőkön sok a szőlő. A település szórt házai elsősorban a szőlők között találhatók. Szigliget több utcás település, 38 házzal; Tördemic egyutcás, 24 házzal; Badacsonytomaj több utcás, 49 házzal. A Badacsony déli lejtőjén félkörben, elszórtan kb. 140 ház, illetve présház volt. Vasútja ekkor még nem volt, hajóállomása már igen. Közelében a Hableány Szálloda. A Badacsony és az Örsi-hegy közé újra nádas, mocsaras rész húzódott. Az Örsi-hegy, Tepécshegy, Ábrahám-hegy, Bükk-hegy nyugati, déli és keleti lejtőin — Riza-majortól félkörben Balatonrendesig — több szőlőt termesztették, mint Badacsonyban. A szórtan elhelyezkedő épületek száma megközelítette a 200-at. Balatonrendes központja egyutcás és összesen 26 házból állt. A hegyek és a Balaton között egy nagyon vékony csíkban húzódott nádas, amely csak ott szélesedett ki, ahol a Burnóti-patak töltögette a partot. Balatonrendestől egészen Balatonudvarig csak egyegy kisebb feltöltött rész terült el. Innen örvényes, Aszófő és a Tihanyi-félsziget között lápos, nádas part kísérte a Bózsai-öblöt. Ecsér, Révfülöp, Szepezd között a lejtőkön sok volt a szőlő s szórt a település. Az épületek a hegyek oldalain helyezkedtek el. Ecsértől az öreg-hegyig, beleszámítva Révfülöpöt is, kb. 110 épület volt Szepezdig. Szepezd ekkor 20 házból állt. Révfülöpön (Fülöp-hegy, Fülöpi rév) hajóállomást építettek. A hajóállomástól keletre két kisebb fürdőház létesült a kis öböl két végén. A Balatonhoz közel fekszik Szepezd és a mindössze 30 házból álló Akaii, Zánka kb. 2 km-re van a parttól. Akaiitól keletre még néhány szőlőtáblát találunk ekkor, amely az ún. „Fövenyes határszéltől" Aszófőig hiányzik. Balatonudvari több utcás települése a műút és a Balaton között alakult ki, s mindössze 37 házból állt. örvényesnél a Balaton partjától eltávolodnak a hegyek, s a lapos vidéken 27 ház és 3 vízimalom épült. A kiszélesedő parti színlő vizenyős, mocsaras. Aszófő több utcás, 42 házból álló település. Itt újra megjelenik a szőlővel beültetett terület, pincékkel, présházakkal. Aszófőtől a Füzfő-öbölig (Füzfői-sarok), a balatoni Riviérán szinte csaknem összefüggő a szőlőtermesztés térbeli eloszlása. Tihany-félszíget. A Hosszú-hegyen, Cser-hegyen, Akasztó-hegyen, a Kiserdő-hegyen, Óváron termesztettek szőlőt. A félsziget nyaka mocsaras, vizenyős. A félsziget 87 épülete közül mindössze 46 jut Tihany falura. Balatonfüred két részből állt: Balatonfüred helység és Balatonfüred fürdőhely. A fürdőhelyen már ekkor szépen gondozott parkok, sétányok találhatók. A gőz41. Somogy. 1870. V/31, sz.