Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)
Néprajz - Együd Árpád: Adatok a láncversek számszimbolikájához
ADATOK A LÁNCVERSEK (A KATEKIZMUS! ÉNEK, KÁNAI Az első részben a láncversekkel és rokon műfajaival kapcsolatos történeti relációkat, valamint ezek interetnikus vonatkozásait tárgyaljuk. A láncversék, a mesék, a történetek, a játéko'k a népköltés ősi poétiikai elemeit mutatják, amelyeikhez kapcsolódik a számok szimbolikus jelentésének kezdetleges kifejezése. Fejtegetésünk során rámutatunk e témacsoport vallásos és világi vonatkozásaira és sokféle műfajú kapcsolataira is. A láncversek (énekek), s egyéb műfajok memorizáló-nevelő hatását már évezredek óta felismerték az emberek. Különösen a vallásos tézisek, alapvető hittételek, bizonyos ritusok, varázslások szolgálatában volt jelentőségük, és a pontos tudást voltak hivatva besulykolni, valamint a számok, szövegek erejét, hatását biztosították. Scheiber Sándor 1 professzor úr írja: „Már az ó-ind (pali) 2 és a közép-iráni (pehlevi) 3 vallásos irodaiam is ismeri" éppúgy, mint a magyar és más nyelvű gyermekmondókák, az óegyiptomi varázsversek, a magyar, horvát stb. ráolvasások is; a „keresztény egyházban pedig Eucherius lyoni püspök az elindítója, aki 499 körül írt Formulae spirituális intelligetiae c. művének XI. fejezetében — De numeris — a számszimbolikát óriási ugrásokkal 1-1000-ig viszi fel" — írja ismét Scheiber Sándor, többek között Migne-t idézve/ 1 A fenti megállapításokat őelőtte és utána is minden kutató helyénvalónak, vallástörténeti, irodalomtörténeti szempontból igazoltnak tekintik. Szerény gyűjtő-kutató munkánk a fentiekkel összhangban némi bizonyítással igyekszik hozzájárulni a már sokszor tárgyalt témakör megvilágításához, egyes résztémák pontosításához. Dolgozatunk mondanivalójának egyik alapvető lényege abban - a keleti vallásgyakorlatban is megtalálható — láncolatos költészeti formában gyökerezik, amelynek egyik keresztényi vetülete, rokona az úgynevezett Katekizmusi ének. A ku1. SCHEIBER S.: Mikszáth Kálmán és a keleti folklore 1940. 2. TAYLOR: Hwb. d. dt. Märchens II., 172. In: Scheiber. I. т.: 10. 3. HELLER, В: IMIT Évkönyv 1938., 41. In: Scheiber. I. т.: 10. és Heller В.: Echod mi jaudea es a Katekizmusi ének III. fejezet. (Külön lenyomat, 1938.) 4. MIGNE: Patrologiae Cursus Completus. S. Prima L. 769— 772. es A. Scheiber: Texte aus der Géni,a 1973., 321324. (Acta Or. Hung. 1973.) SZÁMSZIMBOLIKÁJÁHOZ MENYEGZŐ, ÖRAHÍRDETÉS STB.) tatás ezt arra alapozza, hogy mind a zsidó, mind a mohamedán és más vallásokban religiózus indíttatású egyéb műfajokban megtalálták a mi énekünkkel ro~ konvonású, helyenként azonos szövegeket (legendák, mesék, történetek stb.). Sőt: ezen énektípus nyomán keletkezett paródiák, tréfás játékok is több példányban kerültek elő egész Eurázsiában. A fentiekkel kapcsolatosan Heller Bernát, 5 a téma jó ismerője, Berze Nagy 6 egyik tanulmánya bizonyos részleteit igazítva, kiegészítve hivatkozik Bolté 7 és Taylor 8 nyomán az említett ének más műfajokra tett hatására, formáló szerepére (pl. Jakab, A kakas és jérce, A kóró és a kismadár mesék). Továbbá, többed magával írja, hogy e téma nyomán számtalan szórakozásforma (kártyajáték stb.) is kialakult. Ezeket Gogol, Lessing, Móra, Mikszáth műveiben is — mint feldolgozott elemeket - megtalálták kultúrhistórikusaink: György Lajos, Juhász Miklós, Веке Ödön, Rubinyi Mózes, Schöpflin Aladár, Szigetvári Iván, Gálos Dezső, Martti Haavio, Taylor — írja Scheiber Sándor. Nem feladatunk a történeti teljes áttekintés, de feltétlen említést kell tennünk néhány magyar kutató tevékenységéről, akik a mi problémáink megoldásának is úttörői voltak. Segítségükkel bizonyos összevetést tehetünk az általam meglelt énekek-szövegek értékelésében. Mint a címből is kitetszik, dolgozatomban a Katekizmus] énekről, a Kánai menyegzőről, az Órahirdetésről lesz szó elsősorban, de érinteni fogom a témánkkal rokon egyéb láncversek, játékok, imák, köszöntők és más műfajok rokonvonásait is. Ennek egyik fő oka az, hogy az említettek legtöbbjét azonos körülmények között, illetve funkcióban találhatjuk meg; legtöbbször a szakrális társulatok összejövetelein, vagy lakodalmakban stb. A Katekizmusi ének első kottás-szöveges változatát Náray 9 énekgyűjteményében találjuk meg. Ennek az éneknek elemzése szempontjából érdemei vannak Se5. Ethn. 1940., 250-252. (Heller В.: Még néhány szó a Katekizmusi énekről.) 6. Ethn. 1939., 111-134. (Bérez Nagy J.: A Katekizmusi ének és a néphagyomány számszimbolikája.) 7. BOLTÉ: Eine geistliche Auslegung des Kartenspiels XI. 1901., 376-406., és u. ő. 1903., 84-88. 8. TAYLOR: Ehod mi jodea. Hwd. d. dt. M. IL, 171-179. 9. NÁRAY GY.: Lyra coelestis. Tyrnaviae. MDCXCV., 6-8. (Cantio pro pueris quondam quasi Catechesim in se coplectens.)