Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Néprajz - Együd Árpád: Adatok a láncversek számszimbolikájához

ADATOK A LÁNCVERSEK (A KATEKIZMUS! ÉNEK, KÁNAI Az első részben a láncversekkel és rokon műfajai­val kapcsolatos történeti relációkat, valamint ezek in­teretnikus vonatkozásait tárgyaljuk. A láncversék, a mesék, a történetek, a játéko'k a népköltés ősi poétiikai elemeit mutatják, amelyeikhez kapcsolódik a számok szimbolikus jelentésének kezdetleges kifeje­zése. Fejtegetésünk során rámutatunk e témacsoport vallásos és világi vonatkozásaira és sokféle műfajú kapcsolataira is. A láncversek (énekek), s egyéb műfajok memori­záló-nevelő hatását már évezredek óta felismerték az emberek. Különösen a vallásos tézisek, alapvető hit­tételek, bizonyos ritusok, varázslások szolgálatában volt jelentőségük, és a pontos tudást voltak hivatva besulykolni, valamint a számok, szövegek erejét, hatá­sát biztosították. Scheiber Sándor 1 professzor úr írja: „Már az ó-ind (pali) 2 és a közép-iráni (pehlevi) 3 vallásos irodaiam is ismeri" éppúgy, mint a magyar és más nyelvű gyer­mekmondókák, az óegyiptomi varázsversek, a magyar, horvát stb. ráolvasások is; a „keresztény egyházban pedig Eucherius lyoni püspök az elindítója, aki 499 körül írt Formulae spirituális intelligetiae c. művének XI. fejezetében — De numeris — a számszimbolikát óriási ugrásokkal 1-1000-ig viszi fel" — írja ismét Scheiber Sándor, többek között Migne-t idézve/ 1 A fenti megállapításokat őelőtte és utána is min­den kutató helyénvalónak, vallástörténeti, irodalom­történeti szempontból igazoltnak tekintik. Szerény gyűjtő-kutató munkánk a fentiekkel össz­hangban némi bizonyítással igyekszik hozzájárulni a már sokszor tárgyalt témakör megvilágításához, egyes résztémák pontosításához. Dolgozatunk mondanivaló­jának egyik alapvető lényege abban - a keleti vallás­gyakorlatban is megtalálható — láncolatos költészeti formában gyökerezik, amelynek egyik keresztényi ve­tülete, rokona az úgynevezett Katekizmusi ének. A ku­1. SCHEIBER S.: Mikszáth Kálmán és a keleti folklore 1940. 2. TAYLOR: Hwb. d. dt. Märchens II., 172. In: Scheiber. I. т.: 10. 3. HELLER, В: IMIT Évkönyv 1938., 41. In: Scheiber. I. т.: 10. és Heller В.: Echod mi jaudea es a Katekizmusi ének III. fejezet. (Külön lenyomat, 1938.) 4. MIGNE: Patrologiae Cursus Completus. S. Prima L. 769— 772. es A. Scheiber: Texte aus der Géni,a 1973., 321­324. (Acta Or. Hung. 1973.) SZÁMSZIMBOLIKÁJÁHOZ MENYEGZŐ, ÖRAHÍRDETÉS STB.) tatás ezt arra alapozza, hogy mind a zsidó, mind a mohamedán és más vallásokban religiózus indíttatású egyéb műfajokban megtalálták a mi énekünkkel ro~ konvonású, helyenként azonos szövegeket (legendák, mesék, történetek stb.). Sőt: ezen énektípus nyomán keletkezett paródiák, tréfás játékok is több példány­ban kerültek elő egész Eurázsiában. A fentiekkel kapcsolatosan Heller Bernát, 5 a téma jó ismerője, Berze Nagy 6 egyik tanulmánya bizonyos részleteit igazítva, kiegészítve hivatkozik Bolté 7 és Taylor 8 nyomán az említett ének más műfajokra tett hatására, formáló szerepére (pl. Jakab, A kakas és jérce, A kóró és a kismadár mesék). Továbbá, többed magával írja, hogy e téma nyomán számtalan szóra­kozásforma (kártyajáték stb.) is kialakult. Ezeket Go­gol, Lessing, Móra, Mikszáth műveiben is — mint fel­dolgozott elemeket - megtalálták kultúrhistórikusaink: György Lajos, Juhász Miklós, Веке Ödön, Rubinyi Mó­zes, Schöpflin Aladár, Szigetvári Iván, Gálos Dezső, Martti Haavio, Taylor — írja Scheiber Sándor. Nem feladatunk a történeti teljes áttekintés, de fel­tétlen említést kell tennünk néhány magyar kutató te­vékenységéről, akik a mi problémáink megoldásának is úttörői voltak. Segítségükkel bizonyos összevetést tehetünk az általam meglelt énekek-szövegek értéke­lésében. Mint a címből is kitetszik, dolgozatomban a Kate­kizmus] énekről, a Kánai menyegzőről, az Órahirde­tésről lesz szó elsősorban, de érinteni fogom a té­mánkkal rokon egyéb láncversek, játékok, imák, kö­szöntők és más műfajok rokonvonásait is. Ennek egyik fő oka az, hogy az említettek legtöbbjét azonos kö­rülmények között, illetve funkcióban találhatjuk meg; legtöbbször a szakrális társulatok összejövetelein, vagy lakodalmakban stb. A Katekizmusi ének első kottás-szöveges változatát Náray 9 énekgyűjteményében találjuk meg. Ennek az éneknek elemzése szempontjából érdemei vannak Se­5. Ethn. 1940., 250-252. (Heller В.: Még néhány szó a Katekizmusi énekről.) 6. Ethn. 1939., 111-134. (Bérez Nagy J.: A Katekizmusi ének és a néphagyomány számszimbolikája.) 7. BOLTÉ: Eine geistliche Auslegung des Kartenspiels XI. 1901., 376-406., és u. ő. 1903., 84-88. 8. TAYLOR: Ehod mi jodea. Hwd. d. dt. M. IL, 171-179. 9. NÁRAY GY.: Lyra coelestis. Tyrnaviae. MDCXCV., 6-8. (Cantio pro pueris quondam quasi Catechesim in se coplectens.)

Next

/
Thumbnails
Contents