Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Régészet - Dr. Magyar Kálmán: Régészeti kutatások a középkori Hedrehely területén

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A KÖZÉPKORI HEDREHELY TERÜLETÉN 183 Végső soron megállapíthattuk a Ny-i bejárati fal teljes hosszúságát, amely 12,7 m. A fal ÉK-i sarkában, belül a fehér vakolat is fennmaradt. A templomhajó ÉNy-í, külső sarkánál — a kolostor déli, csatlakozó falával együtt - tártuk fel

84 (2. rajz). Ezzel — a téli hóesés beköszönte miatt — szondázó kutatásunk befejeződött.

85 Kitűzött célunk értelmében legelőször sikerült 1. sz. É-D-i irányú kutatószelvénnyel 50 m-es hosszúságban átmetszenünk — a diadalívnél, illetőleg a keleti kolostorszárnynál - a kolostortemplomot. Meghatároztuk a déli megmaradt, valamint az északi kiszedett szentély falát. A középkori padló-, illetőleg a járószint rögzítésekor a kolostor keleti szárnyának két cellája is előkerült. A kolostor járószintje alatt pedig vastag (helyenként két m-es) döngölt agyag húzódott. A lerakott vastag cölöpök köré agyagtöltést döngöltek. A 3. sz. (Ny-K-í irányú) kutatóárokkal a szentély kiterjedését, illetőleg belső metszetét határoztuk meg. Munkánk során az oltár előtti téglasír, valamint a külső, keleti szentélyfal alapja is előkerült. A 4. számú árkunkban az északi szentélyfal két méter hosszú, 1,1 m széles és 46 cm magas téglafalának maradványát rajzolhattuk meg. Az 5. számúban előkerült a templom nyugati falához kapcsolódó déli (DNy-i kolostorszárny) 70 cm széles kolostorfal. A 6.-ban került kibontásra a templom — négy támpillérrel ellátott — 1.1 m széles, 18 m hosszú déli hajófala. Végső soron kibontakozott a kolostortempíom megnyúlt szentélyű, hosszúkás formája. A nyugati (bejárati) zárófal 1,6 m-es szakaszánál - a 'küszöb kő, illetőleg az É-i szépen faragott, pálcatagos, XV. század végi ajtóbéletkő alapján - rekonstruálhatjuk a templom bejáratát is. Leletmentő ásatásunk végül is sikeres volt. Egy 34,23x12,7 m-es alapterületű kolostortemplom alapjait lokalizálhattuk az ún. Várhegy K-i részén. Kiderült, hogy - a valószínűleg nyolcszög három oldalával záródó - szentélyhez egy 20 m hosszú templomhajó is tartozik. A hajót, a DK-i oldalban (sarokban) 3-4 m

2es területen egy ismeretlen rendeltetésű

86 helyiség, míg a hajó további részén egy legalább 14x4,35 m-es helyiség (sekrestye) osztja meg (2. rajz). A templom és a kolostor alapfalainál előkerült égésréteg - az egyidőben történt - nagyarányú pusztulásra, leégésre utal. Ez az esemény valószínűleg a török egyik XVI. századi,

87 Hedrehelyet érintő támadásával hozható kapcsolatba. A pusztulás pontos időrendjére vonatkozó közvetlen forrás nem került méa elo. 84. Falmagasság: 43 cm, belül 90 cm magas törmeléket, kívül 60 cm-est bontottunk ki. 85. Szondázásunk — az objektumok meghatározása mellett — falhelyek, rétegek tisztázására törekedett. 86. A helybeli öregek boltozatos kriptára emlékeznek ezen a helyen. (MÁRTON I. szóbeli közlése.) 87. A kolostor végleges pusztulása 1546-1550 közé tehető. (CSORBA 1974 .. . 42-43. 66. jegyzete, amelyben szereA feltárás eredményeinek jelentőségét fokozza, hogy a feltárt hedrehelyi kolostor

88 az ozorai őrséghez tartozott. Az ozorai, XV. század elején alapított obszerváns kolostor régészeti feltárásának eredményeit ugyancsak ismerjük. Az ozoraival való összehasonlítás azért is fontos, mivel az ozorai kolostor 1538-43 között Hédervári Lőrinc kezén szerepel.

89 Az ozorai kolostor kutatója, Nagy Emese szerint a téglából épült együttes É—D-i kiterjedése 73 m. A 35— 40 m hosszú, hatszög három oldalával záródó, három boltszakaszos szentélyű, kőalapozású téglatemplom a kolostorépület északi részén helyezkedett el. A torony - a ferences-szokás szerint — a a szentély kolostor felőli oldalán, a hajó és a szentély találkozási pontjában állt. Végső soron a feltárt hedrehelyi kolostor alig volt kisebb anyakolostoránál, a jóval korábban alapított ozorainál. Alaprajza - a szigorú ferences építési szabályok szerint - megközelítőleg vele azonos lehetett.

90 Amit talán speciális ozorai formaként kezelhetünk, az a Magyarországon ritkán előforduló 2,5x2,5 m-es alapterületű cellák. Ezek egymástól folyamatosan elválasztva, két sorban helyezkednek el Ozorán. Mindenesetre Hedrehelyen is ilyen kisméretű cellák helyét is megfigyelhettük. Ásatásunk - az alapvetően fontos régészeti részeredmények mellett — pontosan tisztázta a ferences kolostor elhelyezkedését. Vagyis a Várdomb külső, keleti felében volt a — XV. század második felétől a XVI. század közepéig álló - kolostor rangos, kiterjedt együttese. A biztos statikai érzékkel, cölöp mellé döngölt agyaggal megerősített alapozású falak égés következtében pusztultak el. A török által feldúlt kolostor közelében, tőle 100150 m-re állt - a mai református templom helyén — a románkorban épült nagy templom. Ez a „hegy lábánál lévő", hajdan kiváló nagyszerűségű épület, két kimagasló tornyával, kápolnájával és sekrestyéjével 1721ben, erősen romos állapotban még fennállt. A rangos épület a megye központjához, Somogyvárhoz hasonlítható - pillérekkel elválasztott - háromhajós bazilika volt. A téglából, illetőleg kőből épült egyház falán freskó, angyalt ábrázoló kép látszott. Hedrehely másik, a XIV. században említett külvárosi temploma (?) Böczör pusztától É-ra állhatott. További román kori templomot, illetőleg középkori temetőt az ún. Szentes, illetőleg a Csontosnak (vagy Csontának) mondott helyen is kereshetünk. A XVII. századi összeírásban szereplő „bizonyos régi kastély alapja és romja, melyet húsz lépés széles pel: ...elképzelhető, hogy a török újjáépítette... téves.) 88. 1475-ben hozták létre a 6., az ún. ozorai őrséget. 1517től szerepel először Hedrehely az ozorai őrség kolostoraként 1544-ig, amikor a szentléleki (régi Zala m.) őrséghez csatolták. 89. NAGY 1969... 145-146. 90. Uo. 138-142.