Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Régészet - Dr. Magyar Kálmán: Régészeti kutatások a középkori Hedrehely területén

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A KÖZÉPKORI BEDREHELY TERÜLETÉN 167 A községi temető ,,az egykor igen nagy egyház romjai" mellett van. A temető helyén, a volt református iskola udvarán és a domboldalon levő kertben „több csontvázat talált Bódis Géza ref. tanító". A csontok mellett egy méter széles alapfalat fedezett fel. Ezek a romok az iskola régi illemihelye környékén — ma már föld alatt levő — falmaradványokkal azonosíthatók. Az 1721. évi decimalia-ból megtudjuk, hogy a „hedrehelyieknek kőből és téglából épült igen szép szentegyházuk van, amelynek szentélye, tornya, kápolnája és sekrestyéje — a hajó négy falával együtt — még most is fennáll. Régebben kriptája is volt. Kiris György hatvan éves lakos szerint »fiatal korában« (vagyis 1680 —90 táján) a régi kőtemplom falán egy angyalképet látott." Ugyanitt szerepel, „hogy az új lakók pedig (a templom) alapjaiból építettek maguknak fa, illetőleg téglaimaházat".

33 Egy 1714-ből ismert conscriptio-ban csak egyszerűen templom desertum, locus castelli adat szerepelt.

34 Az 1695-ös úrbéri összeírás még világosabb képet ad: „ennek a templomnak két tornya volt és hajdan 33. Inquisitio Cottus Simighiensis intuiti Acatholicorum . . . Arehivuim Episoopaltius Vdsiprimfensíís, Místoeftanea No. 14. a., valamint Simighiensis et Zaladiensis comitatuum decimalia, capsa 74. Veszprémi Káptalani Magánlevéltár. PESTY F. szerint (i. m. 1864. 255-56.) az öregek a község történetében 300 évre, vagy az 1500-as évek közepéig tudnak visszaemlékezni. 34. OL. Urbaria et Conscriptiones fasc. 7/50. p. 14. Művtört. Ddk. Közip. Farrá sikiadváinyaíí IV. Urbarra et Canlscriptiones 1. füzet. ABOS-KYSKAPUS (1-25. fasciculus) nagyon szép épület lehetett. A reformátusok ezt a romos épületet használták a faoratoriumuk elkészültéig".

35 Egy korabeli lelkész adatgyűjtése szerint: „...az ő idejében még megvoltak a ref. templom közelében egykor létezett hatalmas, középkori templom pillér-talapzatai és az istentiszteletre várakozó réf. atyafiak ezeken szoktak üldögélni..." Néhány éve a ref. tanítói udvar kijáratánál valóban három egy öles oszloptalapzatot találtak földmunka során. Ennek alapján a XVII. századi leírást kiegészíthetjük azzal, hogy „az elhagyott templom két toronnyal ellátott, nagyszerű építmény . . .", vagyis egy háromhajós bazilika volt.

36 A szórványos adatokból egy eddig teljesen ismeretlen egyház lokalizálható. A mai kisiskola helyén, illetőleg előtte (a ref. templom környékén) egy román kori és a XIV. században már biztosan álló, kéttornyos, háromhajós, kápolnával és sekrestyével rendelkező hatalmas és nagyon szép, belül freskóval díszített, kő- és téglaegyház fedezhető fel.

37 Ez a reprezentatív, SoMűvtört. Adatok. Bp. 1967. 290-291. (A továbbiakban: Urbaria et Conscriptiones . . .) 35. U. et С. 1695. OL. PÁKAY ZS. kijegyzése. (RRM RA. Ltsz. 2663/I V/20/59. Pót. 1-2.) 36. Ld. 20. jegyzetet, valamint MÓZNER L. adatait. (RRM RA. Ltsz. 2663/IV/20/59.5.) 37. Tulajdon/képpen Somogy megye második, biztosan lokalizálható, nagyobb szabású bazilikája. Megvédése, környékének biztosítása fontos feladat. 6. A ma már nem látható templomromok helye (Fotó: Magyar Kálmán). - 6. Die Stelle der heute nicht mehr sichtbare Kirchenruinen (Photo: Kálmán Magyar).