Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Régészet - Dr. Magyar Kálmán: Régészeti kutatások a középkori Hedrehely területén

168 MAGYAR KÁLMÁN mogyban szinte egyedülálló bazülika lehetett Hedrehely esperesi, plébániatemploma (1. rajz). Az eddig ismeretlen egyházat - a XVI. század derekán - pusztíthatta el a török. A XVII. századi összeírás már ezért írta, hogy ,,. . .hajdan volt egy kéttornyú, fényűző épületű templom ... A templom boltozata és a tornyok középső része (erre az időre) bedőlt".

38 A reformáció után a reformátusok használták — a lelkészi udvarban levő — főtemplomuk elkészültéig. Ez az 1695-ben már álló és 1748-ban pedig összedűlő félben levő faoratorium a nagyobb, középkori templom maradványaiból épült. S ezzel meghatározható a hedrehelyi templomok időrendi sora. Már világos, hogy a XVIII. század második felében (1771-ben) a faoratorlium helyére építették a református téglatemplomot. S ez az új egyház építéséig (1898) állt fenn. A ma is meglevő templom alapjának ásásakor (1. rajz) ,,egy faragott kövekből álló épületmaradványt", vagyis véleményünk szerint a középkori, nagy bazilika alapjait találták meg. S ezekhez az alapokhoz tartozhatott a ref. iskola illemhelye környékén régebben előkerült falmaradvány.

39 Tájolását tekintve annak Ny-i vége lehetett. Kiderült az is, hogy a középkori és az újabb községi temető az ún. nagy templom környékén feküdt. Egészen a XVIII. század második feléig, illetőleg a végéig ezt használták. Az 1815-ös Visitatio-ban már az szerepel, „hogy a temető a községen kívül van ... és a nem katolikusok temetőjéhez kapcsolódik".

40 A temetőhelyek meghatározása bizonytalanabb a templomok lokalizálásánál. Kérdéses a Várdomb, vagyis a ferences kolostor dombjának déli agyagpartja után következő Szentes domb meghatározása. A népi emlékezet szerint'

11 „itt egy-két évszázaddal ezelőtt használt temető volt". Erre lenne bizonyíték — az 1940es evőkben még látható — több besüppedő sírhely. Valószínűleg temető lehetett a Szentes dombtól K-re levő kiemelkedésen is. Az innen előkerült sok csontváz után kapta a Csontos vagy Csonta elnevezést.

42 Talán nem tévedünk, ha ezeken a dombokon is régi, középkori temetőt, esetleg templomot keresünk.

43 Alig vitatható, hogy Hedrehely külvárosi temploma a Böczör pusztától É-ra „. . . a telkes jobbágyok meze38. Urbaria et Conscriptíones 4. füzet. 1975. 86. 39. MÁRTON I. (szóbeli közlése szerint) még látta az elbontott illemhely környékén a falakat. 40. Visitatio Canonica Archidiaconatus Segesdiensis. Ao. 1815. Veszprémi Püspöki Levéltár. 41. PAPP J. és négy alsó szomszédjának emlékezete szerint ,,a besüppedő sírhelyek ma is láthatók". (RRM RA. Ltsz. 2663/IV/20/59.5.) 42. Uo. 43. KAIZER N.: Ferencrendi zárdáik Magyarországon és a társországaiban hajdan és most. Bp. 1917. Kézirat. (Ferencrendi Könyvtár és Levéltár. Bp. 36.) (A továbbiakban: KAIZER 1917...) Szerinte a Hedrehelyen esetleg levő öt egyházas hely így azonosítható. Véleményünk szerint csupán két plébániája, illetőleg egy ferences kolostora volt, jén" említett „minden különös elnevezés nélküli egyház" lehetett.

44 Ez az építmény - a mai falun kívül a Szentegyház-gödre feletti teraszos, ún Templomdombon állt. Ma már csak téglatörmelékek jelzik a másik (?), először a XIV. században említett hedrehelyi egyház feltételezhető helyét.

45 A KÖZÉPKORI FERENCES KOLOSTOR TÖRTÉNETI ÉS RÉGÉSZETI ADATAI A három oldalról járhatatlan mocsárral körülvett, Éról egy őskori eredetű földvárral védett mezőváros ún. Várdombján a legtöbbet említett ferences kolostort találjuk (1. rajz). A kolostor alapítójára és az alapítás dátumára vonatkozó adatok erősen bizonytalanok. Talán Újlaki vajda és familiárisai között kereshetjük az alapítót. Valószínűleg az ő idejükben, a XV. század második felében épülhetett. Egyelőre csak az bizonyítható, hogy a vajda az (ingatlan birtokkal nem rendelkező obszerváns ferenceseket különösen támogatta.

46 Mindenesetre a hedrehelyi ferencesekről csupán 1504-ből tudunk. A házfőnökök névsorát 1529-től jegyezték fel.

47 A kegyurakat egyáltalán nem ismerjük. Az összeírásokban 1531-től csupán a községben birtokos Fajsziak, Margai János és Bodó Farkas szerepelne'k. 1536-ban— az említetteken kívül — Ellyevölgyi László, Ipoltfy János és Ordögh Máté itteni portáiról tudunk. Hat évvel később még Drági Ferenc és Horváth Gergely özvegyének itteni birtokai ismertek. 1542 -1552 között pedig a híres várkapitány, Alya Máté szerepel a Hedrehelyről készült összeírásban.

48 A káptalani ülések jegyzőkönyveiben sincs utalás a kegyurakra. 1531-ből csupán annyit tudunk, hogy a nagyváradi egyetemes káptalanon az itteni házfőnök; Atyai Péter részt vett. Atyainak különben is fontos szerep jutott. Ö kezdte el írni Hedrehelyen az első tudományos igényű latinmagyar szótárt.

49 A kolostor jelentősnek és népesnek mondható, mivel 1535-ben tizenhét szerzetes: kilenc miséspap, két növendék és hat segítőtestvér élt benne.

50 Az erre vo44. Visitatio Canonica Districtus. Csököly. Ao. 1824. С III. § 3. V. P. L. 45. Szántáskor tégla és faragott kő került elő. PESTY 1864... 255-56. 46. KUBINYI 1973... 20-21. 47. CSÁNKI D.: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. II. Bp. 1894. 578.; KAIZER 1917... 36. és KARÁCSONYI J.: Szent Ferenc rend története. II. k. Bp. 1924. 405. (A továbbiakban: KARÁCSONYI 1924...) 1517-től szerepel az ozorai őrség kolostoraként. 48. PÁKAY ZS. : Somogy megye dicalis összeírása. Kézirat. 1971. RRM RÁ. Ltsz. 1997/1-3. (A továbbiakban: PÁKAY 1971...) 1531/4.5., 1467/2.2., 1468/6.42., 1548/8. 67., 1549/8.76., 1548.12., 1549,16., 1550/3.49., 1552/6.93. 49. MlEOGH J.: A Gyöngyösi iPaHim—magyair szótöredék. XVI!—XXII. I-XXX. I. Bp. 1898. 50. KARÁCSONYI 1924... 74.