Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Régészet - Müller Róbert: Későnépvándorláskori vasezköz lelet Fonyód-Ilonaberekből

10 MÜLLER RÓBERT 4. kép. A fonyód-ilonabereki vaseszköz lelet keltezésének grafikus ábrázolása. - Bild 4. Graphische Darstellung der Entstehung des Eisengerätsfundes von Fonyód—

llonaberek (Hain) korra kelteztek.

36 De emellett sokkal gyakoribbak a rövid, keskeny ekevasak, amelyek néha alig haladják meg a 10 cm-t.

37 Eszközünk párhuzamait a 15-20 cm hosszú példányok között kereshetjük. Ezek között akad olyan is, amelyiknek a köpűje rövid, és a keskeny penge hegyesedő. A zalavári 16,4 cm hosszú, ebből a köpűje 4,5 cm;

38 nyugati szlávok használhatták a Kuty-i 2.

39 és a Thunau am Kamp-i

40 darabot; az Ada Ciganlijánál talált ekevas viszont a délszlávokhoz köthető (3. kép 3.).

41 A középkori ekevasak már más formájúak és méreteik is nagyobbak. Valószínűnek tartjuk ezért, hogy a későnépvándorlás- vagy a honfoglaláskorban készülhetett ez az ekevas és használója szláv, pontosabban délszláv etnikumú volt. Korábbi dolgoztunkban az újra feldolgozott vaseszköz leletek korának meghatározását grafikusan is ábrázoltuk.

42 Ha a Fonyód-llonaberekben talált vaseszközöknél is összevetjük az egyes darabok lehetséges használati idejét, megállapíthatjuk, hogy ezek a tárgyak valószínűleg egy összetartozó leletegyütteshez tartoztak. Készítésük ideje pedig a későnépvándorláskor, amikor egyidejűleg használhatták a lelet valamennyi eszközét (4. kép). Valószínűnek tartjuk, hogy a IX. század zavaros politikai viszonyai közepette rejtette el tu!ajdonosa a számára létfontosságú tárgyakat, bár az is elképzelhető, hogy a honfoglaló magyarok megjelenésével kapcsolatos az eszközök földbe kerülése. Ezzel egy újabb eszközlelettel szaporodott a kevéssé ismert későnépvándorláskor. A fonyód—ilonaberki lelet tárgyai fontos adatokat szolgáltatnak arról, hogy milyen életmódot folytattak a Kárpát-medence lakói a későnépvándorláskorban, illetve milyen agrotechnikai színvonalat találtak itt a honfoglaló magyarok. Az eke és a szántás történetéről készült nagy monográfiájában Balassa I. még csak két későnépvándorlás kori ekevasat mutathatott be, amelyek közül az egyikről bebizonyosodott, hogy a római korban készült.

43 A szomszédos területek anyagát is bevonva a vizsgálatba arra a következtetésre jutott, hogy ebben az idő36. 37. A debrecen-szepespusztai, a mohácsi és a garadnai ekevasak későnépvándorlás kori keltezésére Id. MÜLLER, R. i. m. 78-87. és 243. i. PI. MÜLLER R.: Adatok a honfoglaló magyarság földműveléséhez. Ethn. 82 (1971) 250. és 1. kép 1. H: 10,5 cm. Ezek a 15 cm-nél kisebb ekevasak általában a szlávok által megszállt területeken kerülnek elő. Ny-i szláv pl. SACH, F. i. m. 38., 39. és 40/a-b kép. A délszláv anyag még alig publikált. Tanulmánvutunk során a következő darabokat rajzolhattuk le: Rogulje (Arheoloŝki Muzej, Zagreb Itszn.); Marina Kula (Narodni Muzej, Beograd Itsz.: 611.); Béla Réka (Narodni Muzej, Beoqrad Itsz.: 1800.). De már a szlávok előtt is használtak ilyen kisméretű ekevasakat, amint azt a Radebera-Lotzdorf-i 11 cm hosszú példány bizonyítja. (SPEHR, R.: Ein spätkaiserzeitlich-völkerwanderungszeitlicher Hortfund mit Eisengeräten von Radeberg—Lotzdorf, Kreis Dresden. Arbeits- und Forschungsberichte zur sächsischen Bodendenkmalpflege 14-15 (1966) 196., 212. 1. kép 2.) 38. FEHÉR G.: Zalavári ásatások. Arch. Ért 80 (1953) 52. és XIV. t. 2. 39. BERANOVÁ, M.: Zern^ elská vyroba v 11/14 soleti na üzemi Ĉeskoslovenska. Studie Archeologického Ústavu Ceskoslovenské Akademie Véd v Brne 3 (1974) 1. kép 5. H: 17,1 cm. 40. FRIESINGER, H.: Beiträge zur Besiedlungsgeschichte des nördlichen Niederösterreich im 9-11. Jahrhundert. Arch. Aust. 38 (1965) 16. kép 1. A válla rövidebb, a hegye sérült. H : 16,8 cm. Muzej Giada Beograda, középkori osztály Itsz.: 277., egyéb IX—X. századi leletekkel együtt a Száva medréből került elő. MÜLLER, R. i. m. 1975. 11. kép. MÜLLER, R.: A nagyvenyimi római kori vaseszköz lelet. Kézirat. Megjelenik az Alba Regia 17. kötetében. 41 42. 43.