Somogyi Múzeumok Közleményei 3. (1978)

Régészet - Müller Róbert: Későnépvándorláskori vasezköz lelet Fonyód-Ilonaberekből

KÉSŐNÉPVÁNDORLÁS KORI VASESZKÖZ LELET FONYÓD-ILONABEREKBŐL 11 ben a Kárpát-medence Ny-i felében a túró- és az ágy­eke egyaránt használatban lehetett, „de használatuk elterjedtségére egyelőre megfelelő adatokkal nem ren­delkezünk". 44 Az llonaberekben talált ekevas átmeneti forma a teljesen szimmetrikus és az aszimmetrikus ekevasak között. A kopásnyomok alapján valószínű­nek tartjuk, hogy jobbra döntve, ágyekeszerűen szán­tottak azzal az ekével, amelyre ezt a vasat szerelték. Ezért feltételezzük, hogy eredetileg csoroszlyája, talán kormánydeszkája is volt ennek az ekének. 45 Jelentősek a kapák is, mert eddig csak a mai Magyarország terü­letén kívül kerülték elő későnépvándorlás kori nyéllyu­kas változataik. A magyar nyelvbe átkerült szláv nő­im Jahre 1950 wurden in das Kaposvárer Museum vier Eisengeräte eingeholt, die man Während Torf­stecherei in dem Fonyóder Ilonahain gefunden hat. Der Autor suchte eine Antwort auf die Frage, ob diese Geräte aus gleicher Zeit stammen, und wenn ja, wann man sie gebrauchen konnte. In dem Fund waren zwei Karste mit schmalen Klin­gen. (Bild 1: 1-2). Diese sind auf dem Grund der Klingen nicht datierbar. Der Autor musterte die Hau­benauflösungen der Karste von der Späteisenzeit bis zur Türkenzeit (Bild 1: 3-7; Bild 2: 8-10), und gelang zum Resultat, dass wir gleiche Geräte nur aus dem IX—XII-ten Jahrhundert kennen. Die zugeschnürte Harpune (Bild 3:1) vertritt einen Typus, der im mittelalterlichen ungarischen Ma­terial der Archéologie und Ethnographie unbekannt 44. BALASSA I, i. m. 1973. 166. Korábbi dolgozatában úgy vélte, hogy a keleti szláv földművelés magasabb szintű volt, mint a Kárpát-medencét lakó IX. századi népessé­gé (A magyar ekés földművelés kezdetei. Magyar Me­zőgazdasági Múzeum Közleményei 1969—1970. Bp. 1970. 64-65.). 45. A lényegesen kisebb pölöskei ekevas is csoroszlyával vénynevek, pl. len, lencse 40 bizonyítják, hogy a Kárpát­c medence szláv népessége kapásnövényeket is termesz­tett. Ezek művelésének volt nélkülözhetetlen eszköze a i kapa. A fűzött szigony egyelőre egyedülálló a hazai ; anyagban, jól példázza, hogy a vélemények megfogal­mazásakor milyen óvatosnak kell lennünk. A meglevő anyagra építhetünk csak, hisz egy-egy hiányzó forma még előkerülhet a föld mélyéből. Esetleg meg is talál­i ták már, csak éppen valamelyik múzeum raktárában с várja, hogy egy kutató felfigyeljen rá, amint az a majdnem három évtizede múzeumba került fonyód— ilonaberki lelettel történt. Müller Róbert ist. Nicht nur in Nord-Europa, sondern auch südwest­lich vom Karpathen-Becken wurden solche Harpunen gebraucht, auch noch in der jüngstvergangenen Zeit. Auf dem Grunde ihres Vorkommens in der Späteisen­zeit kann man von ihr nur so viel feststellen, dass sie auf diesem Gebiete vor dem Mittelalter her stammt. Die paralellen Ausarbeitungen des Pflugeisens (Bild 3:2) fand der Autor zwischen den Funden der Spätvölkerwanderungszeit. Auf dem Grunde der Ab­nutzungspuren gebrauchte man dieses Eisen auf einem solchen Pflug aufgestellt, welcher nach rechts gewendet Furchenackern leistete. Die in das IX-ten Jahrhundert datierbare Funde­gruppe bietet wertvolle Daten darüber, welches agro­technisches Niveau die landnehmenden Ungarn auf diesem Gebiete gefunden haben. R. Müllet együtt került elő (MÜLLER, R. i. m. 1971. 1. kép 1-2.). Lehetséges, hogy az ilonaberki ekevashoz tartozó cso­roszlyát nem is rejtették el, esetleg elkerülte a tőzeg­munkások figyelmét. 46. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. II. Bp. 1970. 749-750. A lencse délszláv nyelvből került át a magyarba még a X. század vége előtt. EISENGERÄTFUND AUS DER SPÄTVÖLKERWANDERUNGSZEIT VON FONYÓD-ILONAHAIN

Next

/
Thumbnails
Contents