Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Tanulmányok - Vásáry István: Julianus magyarjai a mongol kor után

56 VÁSÁRY ISTVÁN haitijük, hogy idegem ínyelvi dzs-t az orosz az általánosabb zs szubsztitúció helyett néha cs-vel is átvehetett, ez esetben az eredeti hang affrikáta jellegét őrizte rnieg, de zöngétlen ülés történt. Ez a cs-s képviselet azonban félveti egy esetleges bolgár—török közvetítés kérdését. A bolgárban a mássalhangzók zöngétlenedése már a X. században megtörtént, pl. orosz ропать, ропата .muzulmán templom' <bolgór < a rob Ы (ribat, rabat).

57 Különben a csuvas Mudzar helynév (I. 38. és 39. jegyzetet) is a bolgár közvetítést sugaílljia, hiszen itt a dzs (a dz helyén a zöngétlen media DZ áll. Ezt a zöngétlen médiát az orosz c-vel vehette át. Ezenkívül a 'két Mocsary helynév (I. fentebb) is csuvas területen van, Látói csuvasok, s a Nyizsnije Mocsary heilynév imásik neve az Anat Mocsary nem imás, mint a nyizsnij, ,alsó' szó csuvas megfelelője: az anat. Pa'is Dezső egy megjegyzésben felvetette,

58 hogy az általános gy képviselet mellett egy es-seit is fel lehetne tennünk a magyar népnév esetében, miként az agyarcoacsar, stb. szópárok esetében. Úgy gondolom azonban, hogy ennél a feltevésnél plauzibilisabb a fenti csuvas—bolgár 'közvetítés gondolata. A macs jar alakban lévő / megint csak nem jelent seimmlt, puszta helyesírási sajátosság. A y palatalizált c-t jelöl az orosziban, veláris párja nincs, ezért 3 vagy Я egyaránt állhat utána. Az egykori szergacs'i, bujlníszki, kerensziki, kummüsi járásokban lévő Mocalej helyneveik idetartozása, ímelyéket R. G. M u h a m e d о v a a Mocsar-ly ailakból származtat, kétséges, még további vizsgálatot igényel.'

9 Az első szótag hol o-val (ez a gyakoribb), hogy a-val szerepel. Hogy az orosz alakok egy magyar nyelvű o, á, vagy a 'hangot adnák-e vissza, az orosz adatok alapján nem tudjuk eldönteni. Hangsúlytalan szótagról lévén szó, az orosz bármelyik hangot o^a-vai adhatta vissza. Kérdésünk szempontjából most nem fontos, hogy az ősm agyarban o-t vagy a-t kell feltenni (modzeri vagy madzeri). Mindenesetre a csuvas MuDZan u-ja a-ra nmegy vissza,

60 és így a imadz-, *magy- forma valószínűbb. Az orosz adataikban egy kivételével (az 1539-es mozserjan) a második szóba gbam a található. A magyar népnév eredetileg kétségkívül vegyes hangrendű volt, s a magyer forma Igein sokáig, a XVI. századig fennmaradt, csak fokozatosain szorította ki a progresszív hasonulással létrejött, ima Is általános magyar alak.

61 A mozsar-féle orosz följegyzésű alakok második szótagibéli a-ja vagy párbuzaimos fejlődés következménye,

62 vagy átkerülvén a tatárva vagy a csuvaSba a vegyes hang rendű szó, ezekben a török nyelvekben vokalizmusuk kiegyenlítődött. Ez utóbbi lehetőséget vadász In ubbrnek látom. Az egyetlen mozser forma e-je vagy a megőrzött eredeti imagyar vokal izmust tükrözi (ez kevésbé valószínű),

63 vagy pedig a hangsúlytalan a-maik e-vel vató jelölését az oroszban. Végű

1

! a mozsár névhez járuló orosz képzőkről röviden annyit itmoindhatunk, hogy mind az -in, mind a janin az óoroszban gyakori, produktív 'népnévképzők.

64 A mozsár név képzésével kapcsolatban még egy 'megfigyelést tehetünk. Az 1551-es évkönyvi adatnál (I. 31. jegyzetet) Mozsarov és Tarchanov többes accusativusi alak szerepel, míg az összes többi népnév az -a terület- és népnévképzővel van ellátva, s acousotivu'sba téve Csuvoszu, Cseremiszu, Mordvu), a másik helyen ugyanezek a neveik (I. 12. jegyzetet) többes nomlnativusban állanak: Mozsary, Tarchany, de Csuvasza, Cseremisza, Mordva. Hogy mii lebet ennek a különbségtevésnek az oíka, nehéz eldönteni. Ügy gondolom, hogy a volgai imagyarság kis létszá'mú társaság lehetett, esetleg több területen szétszórva, nem úgy «Trónt a csuvasok, cseremiszek és mordvinok, s az elsődlegesen mégis csak területnév képző a-t nem lehetett rájuk alkaLmazni. Ugyanez állhat a ta rohanok kiváltságos rendjére is. A történeti források, a 'helynevek és a nyelvészet egyaránt azt vallja tehát, hogy Julianus magyarjai], a Volga vidéki 'magyarok szétszóródva !

bár, de túléltek a «mongol kort. Ha szétszóródásukat, széttelepülésüket nem Is tudjuk pontosan megrajzolni, nagyvonalakban imagunk előtt látunk egy fokozatos nyugat felé való mozgást (mivel tudjuk, hogy a kiindulópont a Volga vidéke, ,,iuxta magnum flumen Ethyl", aboi Julianus megtalálta őket). Ha a mozsár elemű helyneveket térképre 57. Pritsak O., UAJ 31 (1959) 305-305. 58. Pais D., M Ny 54 (1958) 57, n. 1. 59. Muhamedova R. G., Татары-мишари. Москва 1972, 17. Kétségtelen, hogy a -lej végű földrajzi nevek sok esetben törökből és imordvinból egyaránt 'magyarázhatók. Ez a szóvég lehet a mordvin /a/ .folyó' vagy a török -ly, -//' képző. V. ö. Vasmer M., Schriften zur slavisohen Altertumskunde und Namenkunde. I. Berlin 1971, 95. A Mocsalej név esetén valószínűbb, hogy mean egy Mocsár alakból származnak, hiszen vannak Mocsa nevű orosz folyók (a ток- származéka) és csuvas területen van Mocsi-kassi településnév. — Asmarin, Thesaurus VIII, 282. 60. Gombocz Z., Die builganisohtürklschen Lehnwöter der ungarischen Sprache 138—139. — Benzing, J., Das Tschuwaschische : Philogiae Turcieae Fundaimenta I. (Wiesbaden 1959), 705. 61. TESz II, 816-817. - MSzFE II, 416. 62. Azaz a volgai (magyar nyelvben függetlenül, éppúgy mint a dunaiban, egy élőreható hasonulás,i tendencia hozta létre az a-s formát. Ezt a gondolatot Czeglédy Károly vetette fel (Pais Emlékkönyv, 275). 63. így gondolta Németh Gyula i. m. 330. Ezen az alapon jelentette kii, bogy csak a mozserjan adatnak lehet köze a honfoglaló magyarokhoz. Ezt az eddig mondottak — azt hiszem — nyilván cáfolják. 64. Szmolszkaja А. К., Словообразование в славянских языках. Одесса 1971, 17.