Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Tanulmányok - Bakay Kornél: A X-XI. századi magyar köznép temetkezési rendjének egyik változata

46 BAKAY KORNÉL SírN em Életk or Kóros szóim ikémwi (morfológiai kémüaii > morfológiai eilvá Hozás 63 nő nő 20-30 10 64 nő nő 40-50 45 65 férfi férfi 5- 8 6 66 nő nő 35-45 55-60 61 nő 2- 5 1- 2 rachitis 68 nő nő 25-25 25 69 nő nő 30-40 25 70 féríi férfi 20-30 35 71 nő nő 6- 9 13 72 nő nő 15-20 45 osteoimaláeia 73 nő nő 3- 6 5 sko nbut! 74 nő nő 45-55 70 75 férfi férfi 5- 8 13 csontbetegség 76 — 0- 1 77 — 4 78 nő nő 50-60 55 79 férfi férfi 25-35 30 80 férfi férfi 35-45 60 81 férfi férfi 40-50 45 82 férfi férfi 30-40 45 A kémiai és a morfológiai adatok összevetéséből kiderül, hogy a nem és az életkor ímeg'hatórozás 35%-íbon fedii egymást. A kémiai vizsgálatok iszámára nem tudtunk csontanyagot szolgáltatni 9 sírból, amely a temető 10,9%-a. A morfológiai vizsgálatokat csak részben lehetett elvégezni 23 váz esetében, melyből 14 sírnál csaík töredékes csontok álltaik rendelkezésre, 9 sírban viszont koponya nem volt. Ez azt jelenti, hogy a temető embertani anyagálból 26,8% mór eleve nem teljes értékű. Ha most még figyelembe vesszük — H. Krog ma n számításai szerint — az egyes vázrészek értékét a nem- és életkor-megható rozósóiknál/'

9 akkor fokozott óvatossággá

1

! (kell kezelnünk az amtropológus erediményeiit,

50 akii szerint a temetőben 33 férfi és 44 nő volt eltemetve. 5 esetben a nem megihatórozlhatatlan volt. Feltűnő, hogy a nemmegihatározósok 100%-osan megegyezinek a kémiai nem-imegíhatározósokkal, egyetlen eltérés sincs. A nők szóim a magasabb, amint ez általános a IX—XI. századi temetőknél (1000 férfire 1303 nő esik). Nagyon fontos iészrevéteíl az, hogy Szobon az újszülöttek maradványait nem lelhetett kimutatni. A nőik átlagos életkora 31 év és 7 hónap, a férfiaké 35 év és 1 hónap. Az embertani típusokat illetően feltűnő, hogy a kelet-balti típus igen ritka, viszont jelentékeny számú az enyhén mongolid típus. Kiszeli y István szerint a szobi temető népessége a kazáriai népekkel és a Volga-menti szarmata etnikumimal rokon.

51 Figyelemre méltó a vércsoportok százölékos megoszlása is: A véresőportúaík 17,0%, В véresoportúak 27,0%, 0 véresoportúak 33,0%, AB véresoportúak 11,0%, bizonytailan 12%. A szobi és a letkésii temető — egyébként eléggé eltérő megjelenésű — népessége e tekintetben erősen rokon, s bizonyos, hogy mindkettő magyar etnikumú. A 'kimutatott családi sírcsoportok értelmezésére is kísérletet kell tennünk. A jól ismert nehézségeik ellenére segítségül hívjuk a néprajzi pánbuzaimolkat. Kós Károly a Hunyad megyei Rákosdon végzett nagyon fontos vizsgálatokat, s megállapítja: ,,A temető Rákosdon valóban a »halottak faluja«, hol a házastárs halottaikat egymás mellé, a még házasulandó nagyobb gyerekeket kétfelől, a megihalt csecsemőt pedig az anya leendő sírjába vájt oldalfüilkébe, sírboltba teszik. Az élő családi kapcsolat tökéletes tiszteletbeintartása ez."

52 A Szigetköz népi temetkezéseit vizsgálva Timaffy László megállapítja, hogy „az életforma közössége, a szoros egymáslhoztartozás befolyásolta a temetkezés rendjét. Egy-egy nagycsalád tagjai igyekeztek egymás mellé temetkezni lehetőleg a közös ős, a családfő köré." „Az egyes nagycsaládok temetkező helyei önálló szigetekiként különülnek el egymástól. Nagy üres helyeik választják el őket." ,,. . . a talált gyereket nem temették a család közé, hamem csaík a sorba." ,,. . . a nők vagy menyek ahhoz a családhoz temetkeztek, amelyik körében éltek, vagy amelyik akkor tekintélyesebb volt. Kisgyermekeket nem temették a osalódíi sírboltba. A íkisgyerimek sírok együtt sorakoznak a temető délnyugati részében."

53 Timaffy László más helyütt ezt írja: „Máig élő régi hagyománya népünknek, hogy egyes csaló dóikban az élő családtagok haláluk esetén elődeik, őseik mellé kíván koznalk temetkezni, s így temetőinkben a sír-sorok mellett családi gócpontok is kialakulnak." A magyar temetők néprajzának a kutatása sajnos még nagyon íkezdetHeges,

5

'' ezért az idézett ikonüliménveknél sokkal többet <más források sem nyújtanak. Ki kell munkáinunk azt a régészeti módszert, amely az ilyen szempontú elemzések sorozatos elvégzését teszi lehetővé.

55 Bakay Kornél 49. 50. 51. 52. 53. NiBMESKÉRil J., Dem 13 (1970) 52. Kiszely István feldolgozása még nem végleges. Újabban egyre erőteljesebben jelentkezik az a nézet, mely szerint a magyarság a szarmata népességgel mutat embertani rokonságot. Vö. TÓTH T., AntK 9 (1965) 139-143. - Uő. AntH 12 (1973) 8-10. KÓS K„, Nemzetségi szervezet nyomai Rákosdon. TIMAFFY L, AGy 2(1960) 167-174. - Uő. Temetkezési 54. 55. hagyományok néhány kisalföldi községben. Győr, 1961 (kézirat). Vö. EGYÜO Á., A somogyi magyar temetők néprajza. (Feldolgozás alatt.) Énnek legfontosabb előfeltétele a kémiai-szerológiai vizsgálatok elvégzése minden értékelhető temető esetében. Jelenleg sajnos csak egy-egy — ha úgy tetszik — kiragadott példánk van.