Somogyi Múzeumok Közleményei 2. (1975)

Tanulmányok - Bakay Kornél: A X-XI. századi magyar köznép temetkezési rendjének egyik változata

46 BAKAY KORNÉL Sír­N em Életk or Kóros szóim ikémwi (morfo­lógiai kémüaii > morfo­lógiai eilvá Hozás 63 nő nő 20-30 10 64 nő nő 40-50 45 65 férfi férfi 5- 8 6 66 nő nő 35-45 55-60 61 nő ­2- 5 1- 2 rachitis 68 nő nő 25-25 25 69 nő nő 30-40 25 70 féríi férfi 20-30 35 71 nő nő 6- 9 13 72 nő nő 15-20 45 osteoimaláeia 73 nő nő 3- 6 5 sko nbut! 74 nő nő 45-55 70 75 férfi férfi 5- 8 13 csontbetegség 76 — ­0- 1 ­77 — ­­4 78 nő nő 50-60 55 79 férfi férfi 25-35 30 80 férfi férfi 35-45 60 81 férfi férfi 40-50 45 82 férfi férfi 30-40 45 A kémiai és a morfológiai adatok összevetéséből kiderül, hogy a nem és az életkor ímeg'hatórozás 35%-íbon fedii egymást. A kémiai vizsgálatok iszá­mára nem tudtunk csontanyagot szolgáltatni 9 sírból, amely a temető 10,9%-a. A morfológiai vizsgálatokat csak részben lehetett elvégezni 23 váz esetében, melyből 14 sírnál csaík töredékes csontok álltaik ren­delkezésre, 9 sírban viszont koponya nem volt. Ez azt jelenti, hogy a temető embertani anyagálból 26,8% mór eleve nem teljes értékű. Ha most még figyelem­be vesszük — H. Krog ma n számításai szerint — az egyes vázrészek értékét a nem- és életkor-megha­tó rozósóiknál/' 9 akkor fokozott óvatossággá 1 ! (kell ke­zelnünk az amtropológus erediményeiit, 50 akii szerint a temetőben 33 férfi és 44 nő volt eltemetve. 5 esetben a nem megihatórozlhatatlan volt. Feltűnő, hogy a nem­megihatározósok 100%-osan megegyezinek a kémiai nem-imegíhatározósokkal, egyetlen eltérés sincs. A nők szóim a magasabb, amint ez általános a IX—XI. századi temetőknél (1000 férfire 1303 nő esik). Na­gyon fontos iészrevéteíl az, hogy Szobon az újszülöttek maradványait nem lelhetett kimutatni. A nőik átlagos életkora 31 év és 7 hónap, a férfiaké 35 év és 1 hó­nap. Az embertani típusokat illetően feltűnő, hogy a kelet-balti típus igen ritka, viszont jelentékeny számú az enyhén mongolid típus. Kiszeli y István sze­rint a szobi temető népessége a kazáriai népekkel és a Volga-menti szarmata etnikumimal rokon. 51 Figyelemre méltó a vércsoportok százölékos meg­oszlása is: A véresőportúaík 17,0%, В véresoportúak 27,0%, 0 véresoportúak 33,0%, AB véresoportúak 11,0%, bizonytailan 12%. A szobi és a letkésii temető — egyébként eléggé eltérő megjelenésű — népessége e tekintetben erősen rokon, s bizonyos, hogy mind­kettő magyar etnikumú. A 'kimutatott családi sírcsoportok értelmezésére is kísérletet kell tennünk. A jól ismert nehézségeik ellenére segítségül hívjuk a néprajzi pánbuzaimolkat. Kós Károly a Hunyad megyei Rákosdon végzett nagyon fontos vizsgálato­kat, s megállapítja: ,,A temető Rákosdon valóban a »halottak faluja«, hol a házastárs halottaikat egymás mellé, a még házasulandó nagyobb gyerekeket két­felől, a megihalt csecsemőt pedig az anya leendő sír­jába vájt oldalfüilkébe, sírboltba teszik. Az élő családi kapcsolat tökéletes tiszteletbeintartása ez." 52 A Szi­getköz népi temetkezéseit vizsgálva Timaffy László megállapítja, hogy „az életforma közössé­ge, a szoros egymáslhoztartozás befolyásolta a temet­kezés rendjét. Egy-egy nagycsalád tagjai igyekeztek egymás mellé temetkezni lehetőleg a közös ős, a csa­ládfő köré." „Az egyes nagycsaládok temetkező he­lyei önálló szigetekiként különülnek el egymástól. Nagy üres helyeik választják el őket." ,,. . . a talált gyereket nem temették a család közé, hamem csaík a sorba." ,,. . . a nők vagy menyek ahhoz a családhoz temetkeztek, amelyik körében éltek, vagy amelyik ak­kor tekintélyesebb volt. Kisgyermekeket nem temették a osalódíi sírboltba. A íkisgyerimek sírok együtt sora­koznak a temető délnyugati részében." 53 Timaffy László más helyütt ezt írja: „Máig élő régi hagyo­mánya népünknek, hogy egyes csaló dóikban az élő családtagok haláluk esetén elődeik, őseik mellé kí­ván koznalk temetkezni, s így temetőinkben a sír-sorok mellett családi gócpontok is kialakulnak." A magyar temetők néprajzának a kutatása sajnos még nagyon íkezdetHeges, 5 '' ezért az idézett ikonülimé­nveknél sokkal többet <más források sem nyújtanak. Ki kell munkáinunk azt a régészeti módszert, amely az ilyen szempontú elemzések sorozatos elvégzését teszi lehetővé. 55 Bakay Kornél 49. 50. 51. 52. 53. NiBMESKÉRil J., Dem 13 (1970) 52. Kiszely István feldolgozása még nem végleges. Újabban egyre erőteljesebben jelentkezik az a nézet, mely szerint a magyarság a szarmata népességgel mu­tat embertani rokonságot. Vö. TÓTH T., AntK 9 (1965) 139-143. - Uő. AntH 12 (1973) 8-10. KÓS K„, Nemzetségi szervezet nyomai Rákosdon. TIMAFFY L, AGy 2(1960) 167-174. - Uő. Temetkezési 54. 55. hagyományok néhány kisalföldi községben. Győr, 1961 (kézirat). Vö. EGYÜO Á., A somogyi magyar temetők néprajza. (Feldolgozás alatt.) Énnek legfontosabb előfeltétele a kémiai-szerológiai vizsgálatok elvégzése minden értékelhető temető ese­tében. Jelenleg sajnos csak egy-egy — ha úgy tetszik — kiragadott példánk van.

Next

/
Thumbnails
Contents